193377. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pentaeritrit-tetraglicidil-éter előállítására
ezáltal a végtermék mennyisége, vagyis a kitermelés megnő.-Az addíciós reakció diszperz szilárd/folyadék fázisú reakcióként indul: inert oldószert nem alkalmazunk, a keletkező intermedier szolgál a reakció közegeként, a maradék kiindulási anyag oldószerként, ezáltal jelentős energiamegtakarítás érhető el, és javul a reaktor térfogatkihasználása. A találmány szerinti eljárást a következő példákkal mutatjuk be. 1. példa Négynyakú, keverővei, hőmérővel, visszafolyó hűtővel és adagoló tölcsérrel ellátott 2 literes gömblombikba bemérünk 136 g (1 mól) pentaerítrítet, 0,9 g bór-trifluorid-éterátot és 0,2 g vízmentes alumínium-trikloridot. A szilárd anyagot felmelegítjük 120°C hőmérsékletre, majd beadagolunk 370 g (4 mól) 1,2-epoxi-3-klór-propánt olyan ütemben, hogy a reakcióelegy hőmérséklete fél óra alatt 175°C-ra emelkedjen. Az adagolás teljes ideje 70 perc, az adagolás végére a reakcióelegy hőmérséklete 140°C.(A lombik fűtését az adagolás megkezdése után azonnal leállítjuk.) Az adagolás befejezése után a reakcióelegyet még 1 óra ideig kevertetjük. Ezalatt a hőmérséklet kb. 60°C-ra csökken. A reakcióelegyhez egy részletben beadagoljuk 337 g toluol és 169 g n-butil-alkohol elegyét, és a hőmérsékletet 70°C-ra állítjuk be. Ezután az elegyhez adagolunk 800 g 20 tömeg%-os nátrium-hidroxid oldatot, és a reakcióelegyet 30 percig kevertetjük 70°C-on. A keverő leállítása után 1/2 órát ülepítünk, majd az alsó vizes fázist elkülönítjük. A szerves fázist nátrium-dihidrogén-foszfát oldattal (20 tömeg% töménységű vizes oldat) semlegesítjük, majd a maradék vizet és az oldószert vákuumdesztillációval eltávolítjuk. A keletkezett terméket melegen szűrjük. A termék mennyisége 335 g, epoxiekvi va lense 145, viszkozitása 720 mPa.s, hidrolizálható klórtartalma 7,7%. 2. példa Az 1. példát ismételjük meg azzal az eltéréssel, hogy a katalizátor mennyisége 0,3 g bór-trifluorid-éterát és 0,07 g alumínium-triklorid. A dehidroklórozás előtt a reakcióelegyhez 169 g toluolt és 337 g n-butil-alkoholt adagolunk. A keletkezett termék mennyisége 332 g epoxiekvivalense 172, viszkozitása 1230 mPa.s hidrolizálható klórtartalma 10,3%. 3. példa Az 1. példát ismételjük meg azzal az eltéréssel, hogy a katalizátor mennyisége 3,3 g bór-trifluorid-éterát és 0,33 g alumínium-triklorid. A keletkezett termék mennyisége 325 g, epoxiekvivalense 155, viszkozitása 940 mPa.s, hidrolizálható klórtartalma 10%. 5 4 4. példa Az 1. példa kísérletét ismételjük meg, azzal az eltéréssel, hogy katalizátorként 0,9 kg bór-trifluorid-éterátot és 0,1 kg vízmentes alumínium-trikloridot használunk. A keletkezeti termék mennyisége 325 g, epoxiekvivalense 155, viszkozitása 1010 mPa.s, hidrolizálható klórtartalma 9,1%. 5. példa Az 1. példát ismételjük meg azzal az eltéréssel, hogy katalizátorként 0,9 g bór-trifluorid-éterátot és 0,45 g vízmentes alumínium-trikloridot használunk. A keletkezett termék mennyisége 308 g, epoxiekvivalense 176, viszkozitása 1410 mPa.s, hidrolizálható klórtartalma 11,2%. 6. (összehasonlító) példa Az 1. példát ismételjük meg azzal az eltéréssel, hogy katalizátorként csupán 1,1 g bór-trifluorid-éterátot használunk. A keletkezett termék mennyisége 303 g, epoxiekvivalense 263, viszkozitása 7010 mPa.s, hidrolizálható klórtartalma 11%. A bór-trifluorid-éterát önmagában való alkalmazása viszkózusabb, nagyobb epoxiekvivalensű terméket eredményez, a kitermelés romlik. 7. (összehasonlító) példa Az 1. példát ismételjük meg azzal az eltéréssel, hogy katalizátorként csupán 1,1 g alumínium-trikloridot használunk. A keletkezett termék mennyisége 275 g, epoxiekvivalense 345, viszkozitása 8400 mPa.s, hidrolizálható klórtartalma 11,3%. Az alumínium■triklorid önmagában való alkalmazása viszkózusabb, nagyobb epoxiekvivalensű terméket eredményez, a kitermelés romlik. 8. (összehasonlító) példa Az 1. példa szerinti készülékbe bemérjük az ott alkalmazott anyagmennyiségeket, és az ott leírtakkal megegyezően készítjük el a klórhidrin-étert. A klórhidrin-éter hőmérsékletét ezután 70°C-ra állítjuk be, majd hozzáadagolunk 800 g 20 tömeg%-os nátrium-hidroxid oldatot és 337 g toluolt. A reakcióelegyet 1 óra hosszáig kevertetjük 70°C hőmérsékleten, majd a keverő leállítása után az emulziót 2 óra hosszat ülepítjük. Ezután az alsó, vizes fázist elválasztjuk, a szerves fázisból az oldószert és a maradék vizet vákuumdesztillációval eltávolítjuk, végül a terméket szűrjük. A termék mennyisége 200 g, epoxiekvivalense 177, viszkozitása 1820 mPa.s, hidrolizálható klórtartalma 10,8%. A példából kitűnik, hogy ha a dehidroklórozást butanol jelenléte nélkül végezzük, a kitermelés jelentős mértékben romlik. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás pentaeritrit-tetraglicidil-éter előállítására pentaeritrit és 1,2-epoxi-3-k)ór-pro-6 193377 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
