193368. lajstromszámú szabadalom • Hőcserélő szerkezet

193368 A találmány szerinti hőcserélő szerkezet a kitűzött feladatot azáltal oldja meg, hogy a csőszerű üreges testet annak hossztengelyé­re merőlegesen osztva, csőelemekből alakítja ki. A csőelemek egymásba rakhatók és az egy­másba rakás révén a kívánt hosszúságú üre­ges test alakítható ki. Szükség esetén ezek a csőelemek egymástól elkülöníthetők és köny­­nyíszerrel kitisztíthatok, majd a tisztított cső­elemekből újból összerakható a csőszerű üre­ges test. A csőelemeket lemezből lehet sajtolni, és már a sajtoláskor—szükséghez képest—külső és belső bordák alakíthatók ki. A belső bordák a csőelemek egymásba rakása során, vagy már azt megelőzően ügy hajlíthatok, hogy mind áramlástechnikai szempontból, mind a hőátadás szempontjából, valamint szerelés, ill. tisztítás szempontjából optimális helyzetet foglaljanak el az összeszerelt csőszerű üreges test belsejében. Kialakítható a találmány szerinti hőcseré­lő akként is, hogy a csőelemekből összeállított bordás szerkezetbe béléscsövet helyezünk, il­letve béléscsőre húzzuk egymásután a csőele­meket. Az ilyen szerkezeti kialakítás főleg ak­kor szükséges, ha gondoskodni kell arról, hogy a csőszerű üreges test belsejében áramló kö­zeg ne tudjon a környezetbe jutni, akár azért, mert a környezet nedvesítése kiküszöbölendő, akár azért, mert ez a folyadék a környezetre veszélyt jelenthet. A találmány szerinti hőcserélő olyan is le­het, amelynél a béléscsővel ellátott változat­hoz a cső belsejében utólag helyezzük el a bor­dákat úgy, hogy ezek a belső bordák talpak révén támaszkodjanak a béléscső belső felüle­téhez és esetleg ahhoz hozzá is legyenek for­rasztva. Az ilyen kialakítás esetében célszerű a belső bordákból felületeket kisajtolni és azo­kat a belső bordák síkjából kihajlítani, úgy, hogy azok vagy az áramlási irányhoz képest keresztbe álljanak, vagy a keresztbeállás mel­lett a béléscső belső palástjával mintegy pár­huzamos ívet képezzenek keresztmetszetük­ben. A találmány szerinti hőcserélő szerkezet lényege tehát, hogy a csőszerű üreges testet képező, saját anyagából kiképzett legalább külső bordával rendelkező csőelemei vannak. A találmány szerinti hőcserélő szerkezet egy célszerű kiviteli alakját képezi az a meg­oldás, amelynél egy-egy csőelemnek egy kül­ső bordája és legalább két belső bordája van. Egy újabb előnyös kiviteli alakhoz lehet jutni, ha a találmány szerinti hőcserélőszerke­zetnél egy-egy belső borda legalább egy-egy része a csőszerű üreges test keresztmetszeti síkjához viszonyítva merőleges vagy ferde. Egy további előnyös kiviteli alakja a talál­mány szerinti hőcserélő szerkezetnek az olyan megoldás, amelynél a csőszerű üreges testben béléscső van, és ennek belső palástjához tal­pakkal kapcsolódó belső bordák vannak. Még egy további előnyös kiviteli alakja a találmány szerinti hőcserélő szerkezetnek az a 3 kialakítás, amelynél a belső bordáknak a sa­ját síkjukból kihajlított füleik vannak. Egy újabb előnyös kiviteli alak esetében egy-egy csőelemnek sík külső bordája és hen­geres vagy kúpos palástja van. A találmány szerinti hőcserélő szerkezetet részletesebben a csatolt rajzokon szemlélte­tett példakénti kiviteli alakok kapcsán ismer­tetjük A rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti hőcserélő szerkezet egy példakénti kiviteli alakját szemlélteti félmetszetben, a 2. ábra az 1. ábrának megfelelő felülnézet negyedrészét mutatja. A 3. ábra a találmány szerinti hőcserélő szerkezet egy másik példakénti ki­viteli alakját mutatja szintén fél­metszetben, a 4. ábra pedig a 3. ábrának megfelelő felül­nézet egy negyedrészét szemlélte­ti. Az 5. ábra egy újabb példakénti kiviteli alak hosszmetszetét mutatja, míg a 6 ábra az 5. ábrának megfelelő felülné­zet negyedrésze. A 7 ábra egy újabb példakénti kiviteli ala­kot szemléltet, és a 8 ábra a 7. ábrának megfelelő felülnézet negyedrésze. A 9. ábra még egy további példakénti kivite­li alak hosszmetszetének felét mu­tatja, a 10. ábra a 9. ábrának megfelelő felülnéze­tet szemlélteti. A ! 1. ábra egy másik kiviteli alak hosszmet­szetét mutatja, a 12. ábra pedig all. ábra szerinti megoldás felületnézetét ábrázoltuk. A Í3. ábra egy csőelem készítése során elő­állt lapszerű közbenső terméket mutatunk felülnézetben. Az ezen ábrán szemléltetett csőelem pél­dául az 1. ábra szerinti kiviteli alak létrehozására alkalmas. Az 1. és 2. ábrán szemléltetett példakénti hőcserélő szerkezet ismertetéséhez még a 13. ábrát is vegyük figyelembe, ahol a hőcserélő szerkezetben alkalmazott csőelem gyártás közbeni egyik közbenső alakját lehet megis­merni. Az 1. és 2. ábrán látható példakénti kiviteli alaknál a 2 csőelemekből van össze­állítva a hőcserélő csőszerű üreges teste. Lát­ható, hogy a 2 csőelemek mindegyike az 1 kül­ső bordával rendelkezik és legalább két vagy annál célszerűen több 3 belső bordák is tartoz­nak egy-egy 2 csőelemhez. A 2 csőelemek v fal­­vastagsággal készülnek és egymáshoz képest t osztással foglalnak helyett a kész hőcserélő­ben. A 2 csőelemekhez tartozó külső bordákon különféle kinyomások, kicsipések készülhet­nek, a hőátadási tényező javítása érdekében. Látható, az 1. ábrán, hogy a csőszerű üreges test legnagyobb belső D átmérője mellett egy kisebb d átmérőjű szakasz is felismerhető, mindegyik 2 csőelemmel kapcsolatban. 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom