193366. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként triazolszármazékot tartalmazó herbicid készítmények

1 193366 2 A találmány hatóanyagként (I) általános képletű triazolszármazékot tartalmazó herbi­­cid készítményekre vonatkozik. Az (I) általános képletben R jelentése halogénatom, nitro-, ciano-, 1-4 szénatomos alkil- vagy 1-4 szén­atomos alkoxicsoport, k értéke 1 vagy 2. Az (I) általános képletű triazolszárma­­zékok úgy állíthatók elő, hogy (II) képle­tű 3-amino-(14)-l,2,4-triazolt reagáltatunk (III) általános képletű savkloriddal. A (III) általános képletben R jelentése és k értéke megegyezik az (I) általános képletnél le­írtakkal. A reakciót oldószeres közegben, adott esetben savmegkötőanyag jelenlétében, kör­nyezeti és 80° C közötti hőmérsékleten cél­szerű lejátszatni. Az (I) általános képletű hatóanyagok gyomirtó hatása nem ismert és részben ké­miai felépítésük is új. Néhány származékot ismertetnek a követ­kező szakirodalmakban: Voronkov és Fidler: Szoob. Ak. Nauk Grúz. SzSzR, 93. (1), 61 (1979); Hartmann: Z. Chem. 23 (3), 97 (1983); Cook: Rec. trav. chim. 69, 343 (1950) ; Amimé: Pharmazie 34 (7), 444 (1979). Az (I) általános képletű vegyületek her­­bicid hatása elsősorban magról kelő, vagy levélfelülettel rendelkező egy- és kétszikű gyomnövények ellen mutatkozik meg preemer­­gens vagy posztemergens alkalmazás esetén. Előnye az l-(szubsztituált-aromás-acil)-3-ami­­no-(ÍH)-l,2,4-triazol vegyületcsaládnak az alapanyagként használt 3-amino-(lH)-l,2,4- -triazollal szemben, hogy míg a 3-amino-(lH)­­-1,2,4-triazol (The Pesticide Manual BCPC. 7 th ed. 1983. 13. oldal) nem mutat sze­lektivitást, tehát csak totális gyomirtásra vagy deszikkálásra használható, addig az 1-helyen szubsztituálatlan vagy szubsztituált aromás karbonsavakkal acilezett 3-amino-( 1H)-1,2,4- -triazol vegyületek között több megfelelő sze­­lektivitású és gyomirtóhatású készítmény ta­lálható. Az (I) általános képletű vegyületek her­­bicid hatása szerkezetüktől függően válto­zik. Preemergensen 250—5000 g/ha adagban alkalmazva eredményesen pusztítják a disz­­nóparéj-féléket (Amaranthus sp.), libatop-fé­­léket (Chenopodium sp.), a kövér porcsint (Portulaca oleracea) és a kakaslábfüvet (Echinochloa sp.). Posztemergensen alkalmazva az (I) álta­lános képletű vegyületeket tartalmazó készít­mények kipusztítják a disznóparéjt (Ama­ranthus sp.), a libatopot (Chenopodium sp.), a fészkes virágú gyomokat (Compositae-fé­­lék), a keresztes virágú gyomokat (Cruci­­ferae-félék), a tarackot (Agropyron sp.) és az acatot (Cirsium sp.). Megfelelő dózisban jól tűri az (I) álta­lános képletű vegyületeket tartalmazó készít­ményeket a kukorica, borsó, őszi búza, cirok, cukorrépa, szőlő és a fásszárú növények. 2 Az (I) általános képletű vegyületek a gyomirtásban felhasználhatók a mezőgazda­­sági gyakorlatban elfogadható bármely szi­lárd vagy folyékony készítmény formájában, amelynek előállítását és alkalmazását a ha­tóanyagok fizikai és kémiai tulajdonságai le­hetővé teszik. A készítmények a hatóanyago­kat mezőgazdaságilag elfogadható szilárd vagy folyékony hordozóanyaggal, valamint szükséges esetben felületaktív adalékkal együtt tartalmazzák. A készítmények egyéb adalékkal- együtt is alkalmazhatók, amelyek a hatás kifejté­sét kedvezően befolyásolják, az alkalmazást megkönnyítik. A találmány szerinti készítmények ható­­a lyagtartalma 0,1—95 tömeg% között vál­tozhat. A készítményekben hordozóanyagként bármely mezőgazdaságilag elfogadható, ter­mészetes vagy mesterséges eredetű, szerves vagy szervetlen anyag alkalmazható. Szilárd hordozóanyagként agyagásvány, mesterséges vagy természetes szilikát, kovasav, dolomit, kaolin, kovaföld, növényi termények őrlemé­nye, keményítő stb., folyékony hordozóként v'z, alkoholok, észterek, ketonok, halogéne­zett szénhidrogének használhatók. A felületaktív anyagok emulgeálószerek, d szpergálószerek vagy nedvesítőszerek, ame­lyek ionos és/vagy nemionos jellegűek. Példaképpen megemlítjük a ligninszulfon sav sóit, a fenolszulfonsav és a naftalin­­s;:ulfonsav sóit, etilén-oxid és zsíralkoholok vagy zsírsavak,vagy zsírsav-aminok polikon­­denzációs termékeit, aril-alkil-szulfonátokat, szubsztituált fenolokat. A találmány szerinti szilárd készítmények porok, porozószerek vagy granulátumok le­hetnek, a folyékony készítmények oldatok, emulgeálható koncentrátumok, emulziók, tö­mény szuszpenziók, nedvesíthető porok, perme­tezhető porok vagy paszták lehetnek. A koncentrált készítmények megfelelően hígíthatok. A készítmények ismert módon állíthatók elő. A találmány szerinti készítmények más növényvédőszerekkel együtt is alkalmazha­tók. Általában minden olyan növényvédő­szer (herbicid) alkalmas az együttes felhasz­náláshoz, amely a találmány szerinti vegyü­­letekkel összefér. A készítmények kijuttatása — adott eset­ben megfelelően hígított formában, szoká­sos módszerekkel és eszközökkel valósítha­tó meg, például permetezéssel, porlasztással, kiszórással vagy porozással. A találmány további részleteit a követke­ző kiviteli példák során mutatjuk be. 1. példa 1 -(2-klór-benzoil)-3-amino-l ,2,4 -triazol előállítása Klór-kalciumos csővel nedvességtől elzárt üvegreaktorban 8,4 g (0,094 mól) 3-amino-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom