193362. lajstromszámú szabadalom • Eljárás imidazol-származékok előállítására

193362 képes ágenssel kezelünk, előnyösen egy kis szénatomszámú alkálifém-alkoholát­­nak a megfelelő kis szénatomszámú alkanollal képezett oldatában melegítünk; vagy c) n jelentésében 0 értéket képviselő és A helyén (c) általános képletü csoportot tartalmazó (I) általános képletü vegyü­­letek előállítása esetén — ahol R1, R2, R3, R\ R5, R6, R7 és R8 jelentése a fent meg­adott —, valamely, az a) vagy b) eljárás­sal kapott olyan (I) általános képletü ve­­gyűletet, amelyben A jelentése (b) általá­nos képletü csoport és R‘, R2, R3, R4, R5, R6 és R7 jelentése a fent megadott — vala­mely (IV) általános képletü vegyülettel reagáltatunk — ahol R8 a fenti jelentésű; vagy d) egy, az a), b) vagy c) eljárással kapott, n jelentésében 0 értéket képviselő (I) általános képletü vegyületet — ahol R1 R2, R3 és A jelentése a fent megadott — a megfelelő, n = 1 jelentésnek megfelelő (I) általános képletü vegyületté oxidá­lunk — ahol R1, R2, R3 és A jelentése a fent megadott -, majd kívánt esetben egy kapott (I) általá­nos képletü szabad bázist savaddíciós sóvá és/vagy egy kapott savaddíciós sót szabad bázissá vagy egy másik savaddíciós sóvá alakítunk. A találmányunk tárgyát képező eljárás különösen előnyös foganatosítási módja sze­rint A helyén (a) általános képletü csopor­tot tartalmazó (I) általános képletü vegyüle­­teket a b) eljárás szerint állítunk elő. A találmányunk tárgyát képező a) eljárás szerint egy (II) általános képletü vegyületet valamely (III) általános képletü vegyülettel reagáltatunk. E képletekben Y és Y’ jelentése a következő: a (II) általános képletü vegyü­­letekben Y merkaptocsoportot és a (III) általános képletü vegyületekben Y’ kilépő csoportot jelent vagy a (II) általános képletü vegyületekben Y kilépő csoportot és a (III) általános képletü vegyületekben Y’ merkapto­csoportot képvisel. A kilépő csoport előnyösen halogénatom (különösen klór-, bróm- vagy jódatom) vagy megfelelő savmaradék (kü­lönösen erős szerves szulfonsav maradéka, pl. aril-szulfonil-oxi-, mint pl. tozil-oxi- vagy alkil-szulfonil-oxi-, mint pl. meziloxi-csoport stb.). A kilépő csoport továbbá alkil­­-szulfinil-csoport- (pl. metil-szulfinil-csoport) lehet. A (II) és (III) általános képletü vegyü­­let reakcióját célszerűen az adott reakció­­körülmények között inert oldószerben vagy oldószerelegyben és kívánt esetben bázis jelen­létében végezhetjük el. Bázisként előnyösen szervetlen bázisokat (pl. nátrium- vagy ká­­lium-hidroxidot, nátrium- vagy kálium-karbo­nátot stb.) vagy szerves bázisokat (pl. trietil­­-amint vagy más tercier aminokat) alkal­mazhatunk. Oldószerként vagy oldószer­­-elegyként elsősorban alkoholok (pl. etanol), 3 alkohol-víz elegyek, aceton, éterek (pl. tetra­­hidrofurán), halogénezett szénhidrogének (pl. metilén-klorid vagy kloroform), dimetil-form­­amid stb. jöhetnek tekintetbe. A reakció­­hőmérséklet tág határokon belül változhat, és célszerűen szobahőmérséklet és a reakció­­elegy forráspontja közötti hőmérsékleten dol­gozhatunk. A találmányunk tárgyát képező b) eljárás szerint egy (V) általános képletü vegyüle­tet kis szénatomszámú alkoxicsoport bevi­telére képes ágenssel kezelünk. Célszerűen oly módon járhatunk el, hogy az (V) általá­nos képletü vegyületet hosszabb időn át — pl. mintegy 4—24 órán keresztül — egy kis szénatomszámú alkálifém-alkoholátnak a megfelelő kis szénatomszámú alkanollal képe­zett oldatában (pl. metanolod nátrium­­-metanolátban vagy etanolos nátrium-eta­­nolátban) melegítünk. Előnyösen szervetlen bázis pl. nátrium-karbonát stb.) jelenlétében dolgozhatunk. A reakciót célszerűen kb. 40 C° és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmér­sékleten hajthatjuk végre. A találmányunk tárgyát képező c) eljárás szerint A helyén (b) általános képletü csoportot tartalmazó (I) általános képletü vegyületet (amelyben n = 0) egy (IV) általános képletü vegyülettel reagáltatunk. A (IV) általános képletü vegyületet célsze­rűen savaddíciós sója (pl. hidroklorid) alakjában alkalmazzuk. A reakciót célszerűen inert oldószerben (pl. egy alkanolban, mint pl. metanolban, etanolban stb.) vagy ilyen oldószer és víz elegyében végezhetjük el. Bizonyos esetekben előnyösen savmegkötőszer (pl. kálium- vagy nátrium-karbonát stb.) jelenlétében dolgozhatunk. A reakcióhőmér­séklet nem döntő jelentőségű tényező; cél­szerűen szobahőmérséklet és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten dolgozha­tunk. A találmányunk tárgyát képező d) eljárás szerint n = 0 jelentésnek megfelelő (I) általános képletü vegyületeket a megfelelő, n = 1 jelentésnek megfelelő (I) általános képletü vegyületekké oxidálunk. A reakció so­rán a kénatomot szulfinilcsoporttá alakítjuk. Az oxidációt az ilyen típusú reakciókban használatos oxidálószerek (pl. persavak, mint pl. m-klór-perbenzoesav; vagy hidrogén­­peroxid; perészterek, nátrium-metaperjodát stb.) segítségével végezhetjük el. Az oxidációt célszerűen inert szerves oldószerekben (pl. halogénezett szénhidrogének, mint pl. metilén­­klorid, kloroform, diklór-etán stb.) ; vagy szén­­hidrogének, mint pl. benzol stb.) jelenlété­ben hajthatjuk végre. Amennyiben oxidáló­szerként hidrogénperoxidot alkalmazunk, re­akcióközegként ecetsav, vizes ecetsav stb. is szolgálhat. Az oxidálószert az oxidálandó szubsztrátumhoz viszonyítva előnyösen kis fölöslegben alkalmazhatjuk. Célszerűen szo­bahőmérsékleten vagy ennél alacsonyabb 4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom