193344. lajstromszámú szabadalom • Antenna kistávolságú rádiónavigációs rendszerekhez, különösen mobil mezőgazdasgái gépek távirányító rendszeréhez

1 193344 2 A találmány tárgya antenna kistávolságú rádiónavigációs rendszerekhez, amely külö­nösen mobil berendezések, például mezőgaz­dasági talajjavító berendezések, építkezési és bányászati berendezések távirányításánál alkalmazható, olyan helyeken tehát, ahol a rádióhullámok akadálytalan terjedése a be­rendezés munkafolyamatának kistávolságú rádiónavigációs rendszer segítségével történő automatizálását teszi lehetővé. I.N. Feld és M.S. Benenson „Antenna­berendezések antennakábellel" című könyvé­ben (2. rész, 335. oldal, Moszkva, 1959), va­lamint a „Radartechnikai kézikönyv” 30—32. oldalán (N. Skolnik, Bd. 2, Szovjetszkoje Rá­dió kiadás, Moszkva, 1977) olyan antennát ismertetnek, amelynek illesztőhálózaton ke­resztül ferrit-antennakapcsolóval ellátott nagyfrekvenciás csatornához csatlakozó veze­­tőcső-rés-körsugárzója van. Az illesztőhálózat ennél a megoldásnál rendkívül bonyolult szerkezettel valósítható meg,mivel az antennakapcsoló kimenet példá­ul négyszögletes keresztmetszetét nem csupán a cső-rés-körsugárzó körkeresztmetszetéhez kell illeszteni, hanem egy négyszögletes ke­resztmetszetű csővezető alaphullámának (H01) egy körkeresztmetszetű csővezető szimmet­rikus hullámába (E01, felső hullám) történő bonyolult átalakítását is meg kell oldani. A megoldás további hiányossága, hogy a ferrit­­-kapcsoló külön sugárzási energiavesztesé­get okoz, ezáltal rontja az antenna hatékony­ságát. Az FR 22 55 715 lajstromszámú sza­badalmi leírásból olyan antenna ismert, amely­nek nagyfrekvenciás csatornára csatlakozó csősugárzója van, ahol a csősugárzó falán sugárzó rések vannak kialakítva. A sugárzó ré­sek a csősugárzó egymással szemközti kes­keny falain vannak kialakítva,míg a csősugár­zó szélesebb falaira kívülről fémlemezek van­nak hegesztve.A csősugárzó belsejében a szé­les fal közepén egymástól távközei bordák van­nak elrendezve. Ez a bonyolult antennakonst­rukció olyan körsugárzó-karakterisztika meg­valósítását teszi szükségessé, amely két kar­­dioid-jelleggörbéből áll össze, amelyek a cső­sugárzó keskeny falain lévő sugárzó rések által a csővezető hossztengelyére merőle­ges síkban formálódnak. A külső fémlemezek, valamint a belső illesztőbordák elrendezését a kardioid-jelleggörbék körsugárzás szempont­jából nem kielégítő szintje teszi szükségessé. A találmánnyal célunk olyan antenna­­-konstrukció kialakítása, amely a sugárzás hossztengelye síkjában erősen irányított su­gárzási karakterisztikát, arra merőleges sík­ban pedig körsugárzási karakterisztika szin­tézisét valósítja meg. A megoldandó feladat tehát a kardioid-jelleggörbék találkozási he­lyén olyan magas szint elérése, hogy sugárzó résekkel ellátott csővezetők szerkezetének külön bonyolult átalakítására ne legyen szük­ség. 2 A kitűzött feladatot azáltal oldottuk meg, hogy illesztőhálózaton keresztül nagyfrek­venciás csatornára csatlakozó sugárzóegysé­get tartalmazó antennában a sugárzóegységet a találmány szerint két csőtápvonalból ala­kítottuk ki, amelyek falain sugárzó rések van­nak kiképezve, és a két csőtápvonalat úgy illesztettük egymásba, hogy keresztalakú keresztmetszetet képeznek. A sugárzóegység találmány szerinti kiala­kítása négy kardioid-jelleggörbe szuperpo­zícióját eredményezi, olyan szinten, amely a teljes jel körsugárzását teszi lehetővé. A találmány szerinti antennában a nagy­­frekvenciás csatorna célszerűen hídcsatlako­­zóként kialakított antennakapcsolót tartal­maz, amelynek kimenetei az illesztőhálózat bemeneteire, bemenetei pedig a nagyfrekven­ciás csatorna kimeneteire csatlakoznak. A nagyfrekvenciás csatorna kimenetei adóegy­séghez, illetve vevőegységhez való csatlako­zás bemenetéiül szolgálnak. Az antennakapcsolóban réshíd alkalma­zásával az antennakapcsoló szerkezete egy­szerűsíthető, a sugárzott energiaveszteségek csökkenthetők. A réshíd ezen felül szerkeze­tileg egyszerűen csatlakoztatható kimeneti oldalon az illesztőhálózathoz, bemeneti ol­dalon pedig az adó-, illetve vevőegységhez. A találmány szerinti antennában célsze­rű az antennakapcsolót ferrit cirkulátorként kialakítani, amelynek kimenete az illesztőhá­lózat bemenetére csatlakozik. Az ilyen antennakialakítás lehetővé teszi standard antennakapcsoló alkalmazását az il­lesztőhálózattal és körkeresztmetszetű cső­­sugárzóval összekapcsolva. Az adóegységre irányuló antennavissza­hatás csökkentése egyes esetekben szükséges­sé teszi ferrit cirkulátor alkalmazását, amely­nek révén adóüzemmódban (kisugárzásnál) a nagyfrekvenciás csatorna optimális műkö­dése biztosítható. A sugárzó rések tetszés szerint kialakít­hatók a sugárzóegység csőtápvonalainak keskeny és/vagy széles falain. Sugárzó rések alkalmazása a sugárzó­­egységben a sugárzóegység hossztengelyével párhuzamos síkban irányított sugárzást, az említett síkra merőleges síkban pedig egyen­letes körsugárzást, illetve szabályozható ala­kú sugárzást biztosít. Az antennát célszerű fázistoló-taggal kiegé­szíteni, amely előnyösen az illesztőhálózat­ban van elhelyezve. Az antennakapcsoló mellett az illesztő­hálózat szerkezete határozza meg a sugár­zóegység sugárzó résein keresztül kisugár­zott jelek közötti fázisviszonyt. A fázistoló-tag egyrészt a kisugárzott jelek közötti kívánt fázisviszony beállítására, másrészt körsugárzási karakterisztika vagy szabályozható formájú iránykarakterisztika szintézisére szolgál. A találmányt részletesebben a rajz alap­ján ismertetjük. A rajzon: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom