193339. lajstromszámú szabadalom • Eljárás amino-antracén-dion-platina komplexek előállítására

193339 relatív súlyát, amikor olyan dózisszinten vizs­gálunk, amely a kezelt állatok felére halá­los. Ezek az adatok különösen lényegesek, ha figyelembe vesszük, hogy hasonló 200 körü­li T/C százalékos értéket nyerünk 7 mg/kg c-DDP-vel, illetve 1,55 mg/kg BBR 1734-el, illetve 8 mg/kg BBR 1735-el, a (Pt-re érzé­keny) L-1210 leukémia-vizsgálatnál egerek­ben, vagyis a találmány szerinti vegyietek­nél (BBR 1734 és BBR 1735) jelentősen kisebb g atom platina-tartalommal a c-DDP- hez viszonyítva. A fentebb leírt kísérleti adatok azt mu­tatják, hogy a jelen találmány szerinti ve­gyül etek a vegyületek új osztályának repre­zentatív képviselői, amelyek nem állnak szo­ros rokonságban sem a c-DDP-vel, sem a citotoxikus alkil-amino-antracéndionokkal. Megjegyzésre méltó, hogy a találmány szerinti legaktívabb vegyületek váratlan mó­don a töltéssel rendelkező komplexek. A fentiek következtében a találmány sze­rinti vegyületeket be lehet adni embereknek a 0,05 mg — 200 mg/testfelület m2/nap tartománynak megfelelő mennyiségben. Az előnyös adagolási rend az optimális eredményekhez a 20 mg/m2/nap és 125 mg/ /m2/nap között van. Egy mintegy 70 kg súlyú betegnek az adagolás 0,4 mg és 420 mg közti tartomány­ban lehet egy 24 órás periódusban beadva. Ezt az adagolási rendet úgy lehet be­állítani, hogy az optimális terápiás választ váltsa ki. így pl. a teljes dózist naponta kisebb dózisokra elosztva lehet beadni. A dózisokat arányosan lehet csökkente­ni a szóban forgó terápiás helyzetnek meg­felelően. Az aktív vegyületet be lehet vezet­ni intravénásán, intramuszkulárisan vagy szubkután úton; a beadás további útjai le­hetnek az intraperitoneális és végbélen át végzett beadások. A terápiás dózist be lehet vezetni vál­takozó napokon is és pl. két egymást követő adagolási napot követhet három vagy több nap gyógyászati kezelés nélkül. Az új vegyületek terápiás alkalmazása szájon át is lehetséges, 3-10-szeresen nagyobb dózis-szintet alkalmazva, mint a parenterá­­lís adagolás optimális dózisa. A találmány szerinti vegyületeket lehet használni a többirányú kemoterápia megfe­lelő kísérleti összeállításaiban is más neo­­plazma-ellenes gyógyszerekkel kombinálva, mint pl. antraciklinekkel, ciklofoszfamiddal, bleomicinnel és vinblasztinnal. A találmány szerinti gyógyászati és állat­­gyógyászati kompozíciókat hagyományos mód­szerek szerint és hagyományos hígítókkal és hordozókkal lehet előállítani. így pl. az intravénás injekciókhoz vagy infúzióhoz steril vizes, izotóniás oldatok az előnyösek; szubkután vagy intramuszkuláris injekciókhoz steril oldatokat, vagy szuszpen­13 8 ziókat lehet alkalmazni vizes vagy nem vi­zes közegben. Ezekre a célokra előnyösen alkalmazha­tók az instant készítmények, amelyeket köz­vetlenül a felhasználás előtt lehet előállíta­ni, a hagyományos módon készített lioíile­­zett anyagot tartalmazó ampullákból. Az ez után következő példák tovább ismer­tetik, de nem korlátozzák a jelen találmányt. 1. példa 0,83 g kálium-(tetrakloro-platinát(II) ] 50 ml vízzel képzett oldatát inert gázatmosz­férában hozzáadjuk 0,5 g (,4-bisz- [2-(2-hidr­­oxi-etil-amino) -etil-amino] -5,8-dihidroxi-9,10- -antracéndion.2HCl 300 ml vízzel készített kevertetett oldatához. A keveréket 30 percen át szobahőmérsékleten tartjuk, majd a kris­tályos csapadékot szűrjük, ionmentesített víz­zel mossuk és vákuum alatt szárítjuk, így 0,72 g cisz-{ 1,4-bisz- [2-(2-hidroxi-etil-amino)­­-etil-amino] -5,8-dihidroxi-9,10 -antracéndi - pn.PtCl2].H20.2HCl-t nyerünk, o.p. 220°C. Elemanalízis C22H32Cl4N407Pt-re (molekulasúly; 801,0§) számított %: C 32,97; H 4,02; Cl 17,69; N 6,99; O 1 3 97- Pt 94 94 talált % ; C 32,66; H 4-,04; Cl '17,44; N 6,88; O 14,55; Pt 24,18 IR: 321 cm'1 (váll 325-342 cm''-nél: Pt-Cl). NMR: (DMSO-d6, TMS) ; 3-4 (m, 16H); 7,63 (s, 2H) ; 7,8 (s, 2H); 9,06 (szé­les s, 4H) ; 10,37 (t, 2H); 13,40 (s, 2H). 2. példa Az 1. példa szerinti eljárást alkalmazva nyert vegyületből 0,1 g-nak 2,1 ml DMSO-val képzett oldatát 3 órán át szobahőmérsékle­ten tartjuk inert gázatmoszférában. A DMSO fölöslegét nagy vákuumban le­pároljuk, és a maradékot, miután 0,1 Hgmm­­nél (~ 13 Pa) szárítottuk 12 órán át, etil­­-éter/pentánból kikristályosítjuk, 250°C hő­mérsékleten olvadó kristályos port nyerve, amely cisz-{l,4-bisz- [2-(2-hidroxi-etil-amino) - -etil-amino] -5,8-dihidroxi-9,10-antracéndi - on.Pt (DMSO) 2C12}.2HC1.H20. F lem /iri/í li7Íc C26H44Cl4N409PtS2-re (molekulasúly: 957,83) számított %: C 32,60; H 4,63; N 5,84 talált % : C 31,61; H 4,06; N 5,91 3. példa 0,456 g kálium-[tetrakloro-platinát(II) ] 20 ml vízzel képzett oldatát argonatmosz­férában, sötétben cseppenként hozzáadjuk 0,407 g 1,4- [bisz- [2- (2-hidroxi-etil-amino) - -etil-amino] -9,10 -antracéndion] .2HCI 20 ml vízzel képzett kevertetett oldatához. A keverést 3 órán át folytatjuk szobahőmér­sékleten, majd a kristályos csapadékot centri­­fugálással eltávolítjuk, 2x10 ml vízzel, maid 14 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom