193337. lajstromszámú szabadalom • Környezetkímélő hatású rovarölő növényvédőszer kompozíció
193337 A találmány tárgya olyan környezetkímélő hatású rovarölő növényvédőszer kompozíció, amelynek hatóanyaga 10—22 szénatomszámú alifás zsírsav vagy zsírsav elegy káliumsójának és komplexképzőnek, így etilén-diamin-tetraecetsavnak vagy trietanol-aminnak és adott esetben borkősavnak az elegye. Napjaink egyre nagyobb problémája a hasznos növényeket pusztító kártevők, így a rovarok elpusztítása. Erre a célra számos készítményt gyártanak és hoznak forgalomba. Az ilyen készítményekkel szemben az a követelmény, hogy a kártevőket szelektíven elpusztítsák, azonban sem a hasznos növényre, sem a környezetre, sem az emberi szervezetre, illetve a háziállatokra nézve nem lehetnek káros hatással. A legnagyobb problémát az okozza, hogy a rovarkártevők ellen használt ismert szerek hatóanyagaival, így a klórozott szénhidrogénekkel, a foszforsav-észterekkel, a piretroidokkal, stb. szemben az egyes rovarok rezisztenciát mutatnak (Perkow: Die Insektizide, Heidelberg, Hüthig, 1972.) Célul tűztük ki olyan rovarölő növényvédőszer kidolgozását, amely a rovarkártevőket hatékonyan elpusztítja, de a környezetre nézve semmilyen káros hatással nincs. Azt találtuk, hogy egy olyan készítmény, amely 0,5—60 tömeg% hatóanyag elegyet — amely 100 tömegrész 10—22 szénatomszámú alifás zsírsav vagy zsírsav elegy kálium sóra nézve 0,5—20 tömegrész etilén-diamin-tetraecetsavból (EDTA-ból), vagy trietanol-aminból (TA-ból) és adott esetben 0,2—5 tömegrész borkősavból áll — és 99,5—40 tömegrész oldószert (így csapvíz és alifás alkohol elegyet) tartalmaz — a fenti célkitűzésnek eleget tesz. Az alifás zsírsavak sói már régóta ismertek növényvédőszerek segédanyagaiként. Az Andriska-Bozzay: Növényvédőszer készítmények és technológiájuk című könyvből (Tankönyvkiadó, Bp. 1983.) kitűnik, hogy a felületaktívanyagok, így a zsírsavsók is igen fontos szerepet játszanak a növényvédőszerek formálásában. Ezek az anyagok emulgeáló, nedvesítő, stabilizáló hatást fejtenek ki. Közismert azonban, hogy a felületaktívanyagok a növényvédőszerben soha sem önmagukban, hanem egy peszticid hatóanyag mellett fordulnak elő és a növényzetre juttatott permetlében mennyiségi arányuk általában 0,5 tömeg% alatti. Kísérleteink során kitűnt, hogy a 10—22 szénatomszámú ecetsav sók önmagukban is fejtenek ki rovarölő hatást, peszticid hatóanyag jelenléte nélkül is. Azt észleltük azonban, hogy ha a zsírsavsóból, mint hatóanyagból és csapvíz, illetve csapvíz-alkohol elegyéből, mint vivőanyagból permetezőszert állítunk elő, a szer csak kismértékben hatásos, rovarölő hatékonysága nem éri el azokét a kompozíciókét, amelyek- 2 1 ben a felületaktívanyag mellett még egyéb rovarölőszer hatóanyag is (pl. foszforsav-észter) található. Biológiai kísérleteink során kitűnt azonban, hogy ha olyan kompozíciót állítunk elő, amely hatóanyagként 100 tömegrész zsírsav vagy zsírsav elegy káliumsóra nézve még 0,5—20 tömegrész EDTA-t vagy TA-t és vivőanyagként csapvíz és alkohol, előnyösen etanol vagy izopropil-alkohol, elegyét tartalmazza, — olyan terméket nyerünk, amely az ismert rovarölő kompozíciókkal azonos hatékonyságú. A találmány szerinti készítmény hatása még fokozható, ha a hatóanyag elegyhez még 0,2—5 tömegrész borkősavat is keverünk — -00 tömegrész zsírsavsóra számítva. A biológiai kísérletek során megállapítottuk, hogy a hatóanyag elegy szinergetikus hatással rendelkezik, vagyis az elegy komponensei önmagukban inszekticid tulajdonság szempontjából hatástalanok, illetve jóval kisebb rovarölőhatást fejtenek ki, mint maga a hatóanyag elegy. Feltehetően a találmány szerinti készítmény azáltal fejti ki hatását, hogy ha a rovar kültakarójára permetezzük, úgy azon bevonatot képez és megnehezíti, illetve megzavarja a rovar nedvesség felvételét és leadását. Ennek következtében a rovarok kiszáradnak és elpusztulnak. Ezen az alapon hat a készítmény az egyes rovarfajok tojásaira is. Azt tapasztaltuk, hogy a zsírsav káliumsó önmagában csapvizes oldat alakjában azért kevésbé hatékony, mert így nem képes összefüggő bevonatot alkotni. A rovart elpusztító hatást előidézheti az is, hogy a készítményben lévő káliumionok a levegőben lévő szén-dioxiddal kálium-karbonátot képeznek, amely mint finom szemcsés szilárd anyag kiválik és mechanikailag pusztítja a rovarokat. A találmány szerinti készítményt 20—60 tömeg%, célszerűen 30—40 tömeg% hatóanyag tartalmú koncentrátum formájában állítjuk elő és így szállítjuk. A felhasználó is rendszerint koncentrátum alakjában tárolja a készítményt. Csapvízzel hígítják ezután célszerűen 0,5-— 1,0 tömeg% hatóanyagtartalmú oldattá közvetlenül a felhasználás előtt és ilyen híg oldat formájában juttatják ki a növényzetre. A 2,0 tömeg%-osnál töményebb permetlé sok esetben már fitotoxikus a növényzetre nézve, ezért e feletti töménységben már nem igen alka'mazzuk. A találmány szerinti, szinergetikus hatású hatóanyag elegyet tartalmazó készítmény előnyei a következők: — Nem tartalmaz drága, bonyolult kémiai szerkezetű inszekticid hatóanyagot. — A környezetet nem szennyezi,, sem a növényre, sem az emberi szervezetre nincs'káros hatással. 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
