193322. lajstromszámú szabadalom • Berendezés lépcsőkarok gyártására

1 193322 2 A találmány tárgya berendezés lépcsőka­rok gyártására. Az előregyártott vasbeton elemek széles­körű elterjedése építési rendszerek — ezen be­lül különféle alrendszerek — kialakulásához vezetett. Valamennyi építési rendszernél szük­séges a lépcsők kialakítása, függetlenül attól, hogy az épület lakóház, illetve ipari, mezőgaz­dasági vagy más célt szolgál. Ismeretesek elő­regyártott lépcsőfokok és lépcsőkarok. Az előregyártott lépcsőfokokból elvileg tetszőleges emelkedésű és mélységű lépcső­karokat lehet összeállítani, de a fokokat vagy be kell falazni, vagy külön — helyszínen ké­szült vagy előregyártott — tartókkal alá kell támasztani, ami nagy mértékben növeli a hely­színi munkaigényt. Az előregyártott lépcsőkarok legnagyobb hátránya az, hogy minden méretük kötött, leg­feljebb a fokszámban lehet változás. Ez a tény vagy a lépcsőkar felhasználhatóságát korlá­tozza, vagy a tervezőt kényszeríti az ideálistól eltérő megoldásokra. Ezért korlátozódott ed­dig az előregyártott lépcsőkarok felhasználása a tömegesen alkalmazott építési rendszerekre (pl. panel vagy UNIVÁZ), de itt sem volt ké­pes követni például a két azonos szintmagas­ság mellett alkalmazott különböző burkolat­vastagságokból (pl. PVC vagy műkőlap) vagy akár az építési pontatlanságokból eredő 3—4 cm-es eltéréseket. Jóformán teljesen mel­lőzték az előregyártott lépcsőkarok alkal­mazását az egyedi tervezésű épületeknél (ép­pen kötött méreteik miatt), holott ez gazdasá­gilag — a helyszíni lépcsőkészítés igen magas költségeire való tekintettel — indokolt lenne. A találmány célja a fenti hiányosságok ki­küszöbölése. A találmány feladata olyan berendezés lét­rehozása, amelynek segítségével gyakorlati­lag tetszőleges fokszámú, fokmagasságú, fok­szélességű és karszélességű lépcsőkarok gyárt­hatók. A feladat megoldása olyan berendezés lép­csőkarok gyártására, amelynek vázszerkezete és a vázszerkezet által hordozott sablonszer­kezete van, és amelynél a találmány értelmé­ben a sablonszerkezetnek egymással párhuza­mos, különálló, de egymáshoz illeszkedő fok­képző elemei, ezekhez kétoldalt csatlakozó ol­dalelemei, valamint a két oldalelem között ke­resztirányban, az első és utolsó fokképző elem fölött elrendezett végelemei vannak, és a fok­képző elemek a vázszerkezetben egymással párhuzamosan eltolható és elfordítható módon vannak megvezetve. A találmány szerinti berendezés egy elő­nyös kiviteli alakjánál a fokképző elemek két­oldalt görgők útján vannak megvezetve a váz­­szerkezetben. Egy másik előnyös kiviteli alaknál a gör­gők a fokképző elemek szintje alatt vannak el­rendezve. Egy további előnyös kiviteli alaknál a fok­­képző elemek felső oldalai közül az egyik felül­2 ről nézve konkáv — célszerűen tompa szög alatt megtört — felületű, a szomszédos fok­képző elem illeszkedő oldala pedig hegyes szögben végződő kialakítású, és a konkáv felü­let alsó szakasza a hegyes szögű rész alá nyú­lóan van elrendezve. Előnyös, ha a fokképző elemekhez függőle­ges rudakból és rézsútos rudakból álló vezérlő mechanizmus van csatlakoztatva, a függőle­ges rudak felső vége egy-egy fokképző elem al­só oldalához, a rézsútos rudak alsó vége egy­­-egy függőleges rúd alsó végéhez, középső része az első szomszédos függőleges rúd kö­zépső részéhez, felső vége pedig a második szomszédos függőleges rúd felső végéhez van csuklózva. Előnyös az is, ha a függőleges rudak felső végének csuklópontja egy vonalban van a hoz­zá tartozó fokképző elem görgőjével. Előnyös továbbá, ha a fokképző elemekhez kétoldalt egy-egy függőleges rúd és egy-egy rézsútos rúd van kapcsolva. Egy másik elő­nyös kiviteli alak esetében az egy fokképző elemhez kétoldalt csatlakozó függőleges ru­dak alsó végei keresztirányú merevítőrúd út­ján össze vannak kapcsolva egymással. Egy további előnyös kiviteli alak esetében a függőleges és rézsútos rudakból álló vezérlő mechanizmushoz hosszanti mozgató mecha­nizmus, célszerűen forgatókarral ellátott csa­varorsós állítómű van csatlakoztatva. Előnyös, ha a berendezésnek a vázszerke­zethez csuklók útján kapcsolt, kétoldalt ki­hajtható oldalelemei vannak. Előnyös továbbá, ha a berendezésnek rugalmas alátámasztással rendelkező vázszerkezete van. Végül előnyös, ha a berendezésnek a váz­­szerkezethez oldható módon kapcsolt oldal­elemei vannak. A találmányt az alábbiakban a csatolt raj­zon vázolt kiviteli példa kapcsán ismertetjük. Az 1. ábra a példa szerinti berendezés oldalné­zete, részben metszve, és a 2. ábra az 1. ábrán jelölt A-A síkban vett metszet, illetve B nyíllal jelölt né­zet. A bemutatott berendezésnek 1 vázszerke­zete van, amely rugalmas 2 alátámasztások­kal támaszkodik a talajra. Az 1 vázszerkezet sablonszerkezetet hor­doz, amelynek hosszanti 3 oldalelemei, vala­mint ezek között keresztirányban elrendezett, egymással párhuzamos fokképző 6 elemei, to­vábbá az első és utolsó fokképző 6 elem fölött elrendezett, ugyancsak keresztirányú 12 vég­elemei vannak. A 3 oldalelemek és a fokképző 6 elemek do­bozszerű kialakításúak és fűthetőek. A 3 oldal­elemek 4 csuklók körül kétoldalt kihajthatok, és egymástól való távolságuk a gyártani kí­vánt lépcsőkar szélességének megfelelően vál­toztatható (a 2. ábrán szaggatott vonallal je­löltük az állítási, illetve szétnyitási lehetősé­geket). A 3 oldalelemek menetes 5 anyák se­gítségével nyithatók, illetve rögzíthetők.. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom