193321. lajstromszámú szabadalom • Lineáris átvitelű áramváltóként használható mágneses feszültségmérő jeladó

2 1 . keres R tekercselienállása gyakorlatilag hőmérséklet­független, az R^ mérőellenállás oly kis értékű lehet, hogy az uk = i2Ki, mérőjel elérje a megfelelő jel/zaj viszonyhoz kívánatos kb. 1 volt nagyságrendet az i( mérendő áram névleges értéke esetén. Az áramköri elemek alkalmas megválasztásával elérhető, hogy Lw > R ♦ Rk, (I) ahol u> az h mérendő áram alapharmonikusának körfrekvenciája. Ennél a megoldásnál 50 vagy 60 Hz­­esetén is reális tekercsméretekkel elérhető az öninteg­ráló jelleghez szükséges feltétel amennyiben a mérő­tekercs viszonylag nagykeresztmetszetű huzalból ké­szül. Tehát az M Uk£í- Rfcilbíl mérője az i, mérendő árammal a kívánt pontosságnak megfelelően amplitudóarányos és fázishelyes. Ameny­­nyiben az alapharmonikus oj körfrekvenciára az előb­bi feltétel teljesül, akkor a felharmonikusokra még pontosabb az átvitel. Ez a megoldási változat különö­sen az ipari jellegű középfrekvenciás nagy i, mérendő áramok esetén nyújt lehetőséget az áramok pontos, hőmérséklet független mérésére, - reális tekercsmére­tek mellett. b) Differenciáló típusú jeladóként alkalmazva is csak Ru mérőellenállás csatlakozik a T mérőtekercs K] és Kj kapcsaira. Ez esetben T mérőteke/cs vi­szonylag vékonyabb huzalból is elkészíthető, így kis tekercsméretekkel betartható a differenciáló jelleg­hez szükséges féltétel: Lw <R + Rr (II) Ebben az esetben Rk dij uk ís------— MNi——. R+Rk dt Mivel az R tekercsellenállás hőmérséklet független, ezért kis Rk mérőellenállás értéket választva is bizto­sítható a pontos-átvitel, csupán az uk mérőjelre vo­natkozó — a) alpontbeli — mérték Betartását kell szem előtt tartani. Az ii mérendő áram alapszámának növekedésével itt fokozatosan romlik. Ezért, ha az a cél, hogy uj. mérőjelet kizárólag az ii mérendő áram meredekségének érzékelésére használják (pl. a zárlati áram felfutásának érzékelésére), akkor az említett fel­tételt a még számottevő mértékű legnagyobb felhar­monikus körfrekvenciájára kell vonatkoztatni a jel­adó méretezésénél. Ezen megoldás elsődleges alkalma­zási jelentősége éppen azelőbb említett cél. Mellesleg feszültségintegráló típusú jeladóként is alkalmazható ugyanezen megoldás, amennyiben az uk mérőjelet egy elektronikus áramkörrel integrálják. Az így ka­pott jel végül is az i, mérendő árammal amplitúdó­­arányos és fázishelyes. Mint említettük az elektroni­kus úton való pontos integrálás viszonylag bonyolult feladat. A találmány szerinti jeladó mindenesetre ezen alkalmazásban is előnyösebb, mivel a T mérőtekercs R tekercsellenállása gyakorlatilag hőmérsékletfügget­­ien és emiatt az Rk mérőellenállás értéke szabadábban megválasztható, kisebb mérőtekercs készíthető, a mé­rés pontosságát a hőmérséklet nem befolyásolja, c) Araminlegráló típusú jeladóként alkalmazva C kondenzátor és r veszteségi ellenállás kapcsolódik pár­huzamosan a T mérőtekercs K, és K2 kapcsára. (A 4. ábra szerinti helyettesítésben az Rt =0 esetnek fe­lel meg.) Az r veszteségi ellenállás a C kondenzátor ismert tg5 veszteségét és az uc integrált mérőjelet ér-, zékelő műszer bemenő ellenállását is helyettesíti, emellett az u integrált mérőjel megfelelő értékre való beállítása céljából szándékosan beépített ellenállást is magába foglalja - mint eredő helyettesítő érték. Amennyiben az ij mérendő áram alapharmonikusá­nak tetszőleges co körfrekvenciája mellett az R te­kercsellenállás, az L tekercsinduktívitás, a C konden­zátor és az r veszteségi ellenállás értékeinek arányaira teljesülnek a következő feltételek, akkor az áramjel­adó kimenetén mérhető uc integrált mérőjel az i, mé­rendő árammal lineárisan arányos: 1 R> —— , r > R,co2LC ~ 1. (III) <jj C Az (I) feltételek betartása mellett előállítható olyan üzemállapot is, amikor a jeladó szolgáltatta u integrált mérőjel az í, mérendő árammal amdlitudé^ arányos, és vele fázisban van, azt is tekintetbe véve, hogy dir ' u; = MN, • — dt Ezt az üzemállapotot szemléltetik az 5. ábra szerinti fazorok, amelyekre a következő egyenletrendszer ír­ható fel: Ud coső » U. sinS = U,, lr = I2 cosí, Uj^ sinő.+ Uç = Uj^ cosfi, Ij. = Ia sinS, ahol h 1 Ur=I2R, Ul=I2coL, Uç> =------,tf6=-----­coC wrC Az előbbi egyenletrendszer megoldásaként adódó (IV) és (V) egyenletek a találmány szerinti áramjeladó adott oj körfrekvencián elméletileg nullára hangolt át­tételi és szöghibájának esetére vonatkoznak és a mére­tezés alapjául szolgálnak: 1 ' cJL wC R (IV)----+ 1 ojC gjL (V) Rt -----------------­coeC Megjegyezés: a nagybetűvel jelzett fazorok a 4. ábra szerint helyettesítő kapcsolásban jelölt kisbetűs feszültség- és áram időfüggvények megfelelői. Ebben az üzemállapotban a mérés pontosságát a hő­mérséklet sem befolyásolja, minthogy az R tekercs­ellenállás gyakorlatilag hőmérsékletfüggetlen. Ezúttal is ügyelve arra, hogy u értéke a megfelelő jel/zaj vi­szonyhoz mintegy 1 volt nagyságrendű legyen, az u körfrekvencia egy nagyságrendben belüli és az i, mé­rendő áram igen tág határok közötti megváltozása 193321 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom