193317. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-bróm-alfa-ergokriptin előállítására

193317 2 A találmány tárgya új eljárás 2-bróm-a-er­­gokriptin és savaddíciós sói előállítására. Az ergolén váz 2-es szénatomján bró­­mözott származékok ismert gyógyhatású vegyületek, amelyek közül legértékesebb a 2-bróm-a-ergokriptin. A 2-bróm-a-ergokriptin gátolja a prolak­­tin hormon és a növekedési hormon kiválasztá­sát, és a gyógyászatban az amenorrhoea­­-galactorrhoea kezelésére, továbbá a makro­­megália gyógyítására alkalmazzák. Mint prolaktin inhibitor, előnyösen be­folyásolja azokat a ráktípusokat, elsősorban az emlőrákot, amelyben szerepet játszik a pro­laktin aktiválása és reaktiválása. Stimulálja a központi idegrendszer dopamin receptorait, és hatékony a Parkinson kór kezelésénél is. Az ergolén származékok 2-es szénatomon történő brómozását F. Troxler és A. Hofmann írta le [Helv. Chim. Acta, 40, 2160 (1957)] elsőnek. A brómozást ők N-bróm-szukcinimid­­del végezték. A 2-bróm-a-ergokriptin előállítását az 507 249 számú svájci szabadalmi leírás ismertette először. A 2-bróm-a-ergokriptint a-ergokrip­­tin brómozásával nyerik. A brómozást inert oldószerben, enyhe brómozószerrel, így példá­ul N-bróm-ftálimiddel, N-bróm-szukcinimid­­del, N-bróm-kaprolaktámmal vagy egy bróm­­-dioxán komplex-szel végzik, 10—80°C közötti hőmérsékleten. Inert apoláros oldószerként pél­dául dioxánt, acetonitrilt, metilénkloridot hasz­nálnak. A brómozási reakció ideje 70 perc és 6 óra között változik. Jóllehet a brómozószert nagy feleslegben alkalmazzák, a reakció nem szelektív és nem kvantitatív. A kiindulási anyag jó része elbomlik,és azonosíthatatlan, sötét színű, részben gyantás termékek keletkez­nek. A 2-bróm-ergokriptin mellől az átalakulat­­lan kiindulási anyagot és a mellékterméke­ket oszlopkromatográfiásan választják el. Ter­melést nem adnak meg a leírásban. A 2 752 532 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalmi leírásban foglal­tak szerint az a-ergokriptint inert atmoszférá­ban, például nitrogéngázban, pirrolidon­­-hidrotribromiddal vagy N-bróm-szacharin­­nal, valamilyen ciklikus éterben, egy gyök­­-iniciátor jelenlétében szobahőmérsékleten, vagy kissé magasabb hőmérsékleten brómoz­­zák. A nyers reakcióelegybői a terméket csak különleges adszorbens alkalmazásával vég­zett oszlopkromatográfiás tisztítás után tudják izolálni. A brómozást 55°C és szoba­­hőmérséklet között végzik: 50°C-on 30 perc alatt lejátszódik a reakció, de szobahőmér­sékleten 2 napig kell a reakcióelegyet állni hagyni. A szabadalmi leírásban közölt példák­ban 78—87%-os termelést adnak meg. Repro* dukáltuk az előzőekben ismertetett eljárásos tapasztalataink nem igazolták a közölt ter­melési adatokat, ugyanis a kiindulási a-ergo­­kriptin elfogyott a reakció során, de a kívánt 2-bróm-a-ergokriptin mellett 20—30%-ban egy ismeretlen szerkezetű melléktermék és 1 5—10%-ban 2-bróm-a-ergokriptinin keletke­zett. Ezektől a vegyületektől csak a már emlí­tett különleges oszlopkromatográfiás tisztítás­sal sikerült megszabadulnunk. összefoglalva, az előzőekben ismertetett eljárások közös hátránya, hogy a reakcióidők hosszúak és a termék oszlopkromatográfiás tisztítása szükséges. Az oszlopkromatográ­fiás tisztítás pedig iparilag igen nehézkesen valósítható meg. Célunk az volt, hogy olyan szelektív, csak az ergolén váz 2-es szénatomján ható brómo­zószert találjunk, amelynek alkalmazásakor az eddigi eljárások hátrányai — vagyis az epimerizálódás, melléktermék képződés és az ebből következően szükséges oszlopkromato­gráfiás tisztítás — kiküszöbölhetők. A találmány szerinti új eljárásban az a-ergokriptin brómozását vízmentes dimetil­­-szulfoxidos közegben, száraz hidrogén-bromid gázzal, szobahőmérsékleten végezzük. A bró­mozási reakció az eddig ismert eljárásokkal összehasonlítva sokkal rövidebb idő alatt, mindössze 10—15 perc alatt játszódik le,és a nyers reakcióelegy nem tartalmaz kiindu­lási a-ergokriptint. Meglepődéssel tapasztaltuk, hogy az erős savas közegben a várhatóval ellentétben nem következett be sem a molekula peptid részé­nek bomlása, sem epimerizálódás: a brómo­­zás szelektíven, az ergolén váz 2-es szén­atomján következett be. Lényeges, hogy a brómozást vízmentes dimetil-szulfoxid-hidrogén-bromid rendszer­ben végezzük. Kísérleteink során ugyanis azt tapasztaltuk, hogy amennyiben a reakció­elegy víztartalma 0,002 térfogat % alatt van, akkor jön létre legszelektívebben az aromás — hidrogén szubsztitúció. A víztartalom növeke­dése elősegíti a nemkívánatos melléktermék­képződést. A találmány szerinti eljárás egyik előnye a brómozás reakciókörülményeiből adódik. Az eddig leírt brómozási eljárásokban ugyanis a kiindulási anyag bázis formában vesz részt a reakcióban. Köztudott, hogy a bázis formá­ban oldatban lévő ergot alkaloidok hő hatásá­ra vagy állás közben epimerizálódnak, amikor is a kiindulási in — formában lévő alkaloid mellett megjelenik a gyógyászatilag inaktív inin — forma is. A találmány szerinti eljárásban a brómo­zást só formában végezzük szobahőmérsékle­ten: ez azt jelenti, hogy a brómozandó alka­loid só formában van jelen. Ez a só vagy az alkaloid oldásakor rögtön keletkező hidro­­génbromid só, vagy, ha a kiindulási anyag nyers alkaloidkeverék só, akkor ennek oldá­sakor vagy változatlanul a kiindulási só van jelen, vagy a hidrogén-bromidnál gyengébb savval alkotott só esetén ez átalakul hidrogén­­-bromid sóvá. A stabil só forma megaka­dályozza az epimerizálódást. Mivel a brómo­zást nem kíséri az ergolén váz 8-as szén­atomján epimerizálódás, valamint a keletkező 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom