193294. lajstromszámú szabadalom • Kérődzők emésztését előnyösen befolyásoló készítmény
193294 14 3. táblázat Az állat 140 ml, milliliterenként 2xl08 sej-A Hh-GYOKl-l-123Sz (Km*) törzzsel tét tartalnpazó tenyészetet kapott, orális adakezelt állat bendőflórájának változása golással. 13 Sej.tszám /ml Minta Antibiotikum nélkül 8000 jug/ml Kanamicin B jelenlétében Adagolás előtt: 1,4 * 106 0 Adagolás után: 1. nap 7,4 v 10” 3,2 x104 2. nap 1,7 * 10* 1 ,3 x 10* 5. nap-O V o £T* 9,1 x lO3 7. nap 1,1 X 107 2 x 10' 14. nap 8 x 106 3,1 x 10' 21. nap 7,1 x 105 6,2 V104 28. nap 8,2 xioé 8,1 X104 35. nap 8,7 X10fi 1,8 X 104 A táblázat adataiból kitűnik, hogy az adagolt mikroorganizmus a bendőben jelentős mennyiségben van jelen és figyelembe véve, hogy a bendőből az emésztett tápanyag folyamatosan ürül, feltétlenül osztódik is. Az egyes mintákban mért baktérium-számokban mutatkozó különbségek azzal magyarázhatók, hogy a bendőtartalom konzisztenciája mintavételenként igen változó volt, az egészen viszkózustól a hígan folyóig változott. 2. példa Abrakkal etetett állat bendőflórájának befolyásolása A. ) Abrakon növekedni képes mikroorganizmus izolálása Az 1. példa A. pontjában megadottakat ismételjük meg, azzal a különbséggel, hogy a kiindulási mintát abrakkal etetett állat bendőjéből vesszük, az egyedi izolátumokat olyan RGCF jelű (lásd ott) táptalajra oltjuk, amely szénakivonat helyett dörzsmozsárban porított abrakot tartalmaz (2%), a folyékony halmazállapotú RGCF táptalajon kinőtt tenyészeteket RGCA jelű szilárd halmazállapotú táptalajon szélesztjük és ilyen táptalajra izoláljuk az abrakot hasznosítani képes sejtekből kifejlődött telepekét. így bendőből származó olyan mikroorganizmusokhoz jutunk, amelyek abrakon, mint szénforráson növekedni képesek. B. ) Abrakot bontó bendőbaktériumok genetikai markerezése Az 1. példa B. pontjában megadottakat ismételjük meg, azzal a különbséggel, hogy az 1. példa A. pontjában megadottak szerint előállított mikroorganizmusok helyett a 2. példa A. pontjában megadottak szerint kapott törzseket használjuk a plOll plazmid DNS-sel való transzformáláskor. A transzformált és KmR sejtek közül néhánynak kanamicin B-vel szembeni rezisztenciáját a 4. táblázatban adjuk meg. 25 4. táblázat A bendőbaktériumok és a genetikailag jelzett, abrakot bontó törzsek kanamicin B érzékenysége 2Q Mikroorganizmus Bendőtartalom 35 Kiindulási törzsek Genetikailag jelzett KmR törzsek Hh-GYOKI-2-4 -14Ab 40 -37-81 Legkisebb növekedésgátló koncentráció Kanamicin B, pg/ml 31 1,8 250 250 250 125 A fentiek szerint eljárva tehát olyan, bendőből származó, abrakot szénforrásként haszno- 4 sítani képes mikroorganizmusokhoz jutunk, amelyek a bendőben jelen lévő baktériumokra számítva nyolcszor rezisztensebbek kanamicin B-re. A Hh-GYOKI-2-14Ab jellel jelölt törzset 50 MNG 00288 sorszámon letétbe helyeztük az Országos Közegészségügyi Intézetnél a Mikroorganizmusok Nemzeti Gyűjteményében. 5g C.) A genetikailag jelzett mikroorganizmusok J visszajuttatása a bendőbe Az 1. példa C. pontjában megadottak szerint járunk el, azzal a különbséggel, hogy a Hh-GYOKI-2-14Ab jelű törzzsel 1,8% Bacto 60 cellulóz helyett 1,8% oldódó keményítőt tartalmazó RGCFa jelű steril táptalajt oltunk, majd a tenyészetet abrakon tartott állat takarmányához keverjük és adagolás előtt, majd ezután naponként fisztulán át mintát veszünk. A mintákban lévő Km* sejtek számát a követ- 65 kező táblázatban adjuk meg. 8
