193294. lajstromszámú szabadalom • Kérődzők emésztését előnyösen befolyásoló készítmény

193294 Digestive Physiology and Nutrition of Rumi­nants, 2. kötet, 622-625. oldal (1971) ). A kívá­natos ecetsav propionsav arány hizlalás esetén 1,5-2:1, tejtermeléskor 3:1, létfenntartás, illet­ve vemhesség esetén 4:1 (Kaufmann, W., Rohr, K: Der Einfluss des Futters auf die bakteriellen Fermentation in Vormagen, Handbuch der Tierernährung, 263. oldal, 1969. Parey, Ham­burg; Berlin). A találmány egy előnyös kiviteli módja szerint ezen meghatározásokat úgy végezzük, hogy bendőből vett mintából baktériumokai izolálunk, majd vizsgáljuk az egyes izolátu­­mok illózsírsav bioszintetizáló képességét. Az adott takarmánnyal kiegészített, bendőfolya­­dékot tartalmazó komplett táptalajon, anaerob körülmények között tenyésztjük a mikroorga­nizmust, majd gázkromatográfiás analízissel meghatározzuk a tenyészet ecetsav, propion­sav és vajsav koncentrációját. A fenti szerves savakat előnyös arányban termelő mikroorga­nizmus sejteket genetikailag megjelöljük, majd vizsgáljuk szaporodásukat a kérődző állatok bendőjében. Azokat a törzseket, amelyek legalább 60 napon át képesek osztódni az adott takarmány­nyal etetett állat bendőjében és kedvezően befolyásolják a takarmány szénhidrát tartal­mának ecetsavvá, propionsavvá és vajsavvá való lebontását, kiválasztjuk, tenyésztjük, el­különítjük, fenntartjuk, tároljuk és tenyészete­iket kívánt esetben, állattenyésztési szempont­ból elfogadható alakká formulázva a bendő­­flóra előnyös kialakítására vagy befolyáso­lására kérődző állatoknak orálisan adagoljuk. Három, sorrendben szénával, abrakkal, illetve melasszal etetett állat bendőjében sza­porodni és hosszú ideig fennmaradni képes, az emésztést előnyösen befolyásoló Hh-GYOKI­­-1-123SZ, Hh-GYOKI-2- 14Ab, illetve Hh-GYO­­KI-3-81 Me jellel jelölt törzset MNG 00287, MNG 00288, illetve MNG 00289 sorszámon letétbe helyeztünk az Országos Közegészség­ügyi Intézetnél a Mikroorganizmusok Nemzeti Gyűjteményében. A bendőből származó mikroorganizmusok tenyésztését a találmány értelmében szén- és nitrogénforrást, szervetlen sókat, a táptalaj megfelelő redukált állapotát biztosító sókat és a sejtek osztódásához ismeretlen okok miatt esetenként nélkülözhetetlen bendőfolyadékot tartalmazó táptalajokon anaerob körülmények között, az oxigén kizárásával, előnyösen 32°C és 37°C közötti hőmérsékleten végezzük. Szén­forrásként előnyösen például glükózt, cellu­lózt vagy ezekre metabolizálódó más adalék­anyagokat, például szénát, abrakot, vagy me­laszt használhatunk. Nitrogénforrásként szer­vetlen sókat vagy szerves készítményeket, pél­dául élesztőkívonatot, kazeint vagy más hason­lót adagolhatunk a táptalajhoz. A találmány szerinti eljárás lényeges pont­ja, hogy a kérődzők bendőflórájának befolyá­solására olyan egysejtűeket használunk, ame­lyek egy adott takarmányt előnyösen képesek 5 4 metabolizálni és hosszú ideig életképesek ma­radnak a bendő körülményei között. Ilyen bak­tériumok kiválasztására az előzőekben meg­adottak értelmében szelekcióra alkalmas gene­tikai jelzéseket használunk fel. Ilyen genetikai jelzés lehet például egy antibiotikummal szem­beni rezisztenciát kódoló gén, de lehet más, például bármely enzim vagy biológiailag nem aktív, de valamely reakcióval kimutatható fehérjét meghatározó gén is. Használhatunk továbbá auxotróf sejteket is. A genetikai jelzést a sejtbe egy vektor DNS molekula segítségévei, például plazmiddal vagy fággal juttathatjuk be, de spontán szelek­cióval is kiválaszthatunk egy adott szelektál­ható tulajdonságot, például antibiotikum re­zisztenciát. A kiválasztott, egy adott kérődző bendőjé­ben előnyösen metabolizáló és ott hosszú időn át fennmaradó tenyészetet a bendőflóra szüle­tés utáni kialakítására vagy a már kialakult bendőflórával rendelkező állat bendőjében élő mikroorganizmus tömeg összetételének előnyös befolyásolására valamely célszerű ké­szítmény formájában, orálisan adagoljuk az állatnak. Az adagolást célszerűen a takar­mánnyal vagy az ivóvízzel együtt végezzük. Az adagolandó tenyészet előállítására a ki­választott mikroorganizmust szerves széníor­­rást és szerves vagy szervetlen nitrogénfor­rást és szerves vagy szervetlen sókat tartal­mazó táptalajon tenyésztjük, majd adagolás­ba, illetve szállításra alkalmas alakban elkülö­nítjük és kívánt esetben szilárd, vagy folyé­kony halmazállapotú hordozó anyagokkal és adott esetben egyéb adalékkal összekeverve formulázzuk. Az így kapott készítmények az állatok takarmányához vagy ivóvízéhez kever­hetők vagy önállóan is adagolhatok. A fermentáció után kapott tenyészléből is­mert módon, például centrifugálással vagy szűréssel elkülönítjük a mikroorganizmus sej­teket. Az elkülönített sejtekből készíthetünk többek között mikroorganizmus-pasztákat, fagyasztva szárított készítményeket, spórákat vagy vegetatív alakot tartalmazó szuszpenzió­kat stb., amikhez hozzáadjuk az állattenyész­tési és állattakarmányozási szempontból el­fogadható adalékanyagokat. A készítmények­hez a mikroorganizmusok életképességét meg­őrző kiegészítő adalékanyagokat is tehetünk, például fehérjéket, aminosavakat vagy például glicerint. A kérődzők bendőflórájának kiala­kítására vagy befolyásolására használható, találmány szerinti készítményekhez adagolha­tunk fentieken kívül a gyakorlatban használt és kérődzőknek adagolt anyagokat is, például antibiotikumokat, így monenzint, nigericint, szalinomicint stb., de adagolhatunk olyan vegyületeket, például antibiotikumokat is, amelyek elősegítik az adagolt mikroorganiz­mus fennmaradását a bendőben. A találmány szerinti eljárással előállított mikroorganizmus tenyészetek tehát lehetővé teszik, hogy segítségükkel a kérődzők bendő-6 5 1C 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom