193291. lajstromszámú szabadalom • Eljárás biológiailag aktív heptapeptidek és sóik, valamint az ezeket tartalmazó gyógyszerkkészítmények előállítására

A találmány tárgya eljárás biológiailag aktív új peptidek és gyógyászatilag elfogad­ható savaddíciós sóik, valamint a fenti ve­­gyületeket hatóanyagként tartalmazó állat­­gyógyászati célra alkalmazható készítmények előállítására. A leírásban a peptidkémiában szokásosan használt szimbólumokat és rövidítéseket hasz­náljuk, a [Biochemistry 14, 449 (1975)] iro­dalmi helyen ismertetettek szerint. A találmány tárgya közelebbről eljárás az X-Val-Pro-Pro-Leu-Gly-Trp-Met-Y (I) általános képletű peptidek előállítására, a kép­letben X jelentése hidrogénatom vagy terc-butoxi­-karbonil-csoport, és Y jelentése hidroxil- vagy aminocsoport, vagy 1-4 szénatomos alkoxicsoport. Az 1-4 szénatomos alkoxicsoport metoxi-, etoxi-, n-propoxi-, izopropoxi-, n-butoxi-, szek­­-butoxi-, izobutoxi- vagy terc-butoxi-csoport lehet. A találmány szerinti eljárás az (1) álta­lános képletű peptidek savakkal képzett gyó­­gyászatilag elfogadható sóira is vonatkozik. A savaddíciós sókat különféle szervetlen vagy szerves savakkal, például kénsavval, fosz­forsavval, sósavval, hidrogén-bromiddal, hid­­rogén-jodiddal, salétromsavval, szulfaminsav­­val, citromsavval, tejsavval, piroszőlősavval, oxálsavval, maleinsavval, borostyánkősavval, borkősavval, fahéjsavval, ecetsavval, trifluor­­-ecetsavval, benzoesavval, szalicilsavval, glü­­konsavvai vagy aszkorbinsavval képezhet­jük. A találmány értelmében a peptideket a szokásos módon, oldatban végzett peptidszin­­tézissel állítjuk elő. A szintézis lényegében a védett aminosavak vagy peptidek megfele­lő sorrendben végrehajtott kondenzálásából áll. A kondenzációs reakciókat úgy hajtjuk végre, hogy a kapott peptidek a hét amino­­sav-maradékot a kívánt szekvenciában tartal­mazzák. A peptidkémiában önmagában ismert módon kondenzált aminosavaknak és pep­­tideknek azon karboxil- és aminocsoportjait, amelyek nem vesznek részt a peptidkötés ki­alakításában, megfelelő védőcsoportokkal véd­jük. A védőcsoportok savas vagy lúgos hidro­lízissel, vagy hidrogenolízissel eltávolíthatók. Az aminocsoportokat például benzil-oxi-kar­­bonil-, terc-butoxi-karbonil-, tritil-, formil-, tri­­fluor-acetil-, o-nitro-fenil-szulfenil-, 4-metoxi­­-benzil-oxi-karbon il-, 9-fluorenil-metoxi-kar­­bonil-, 3,5-dimetoxi-a,a'-dimetil-benzil-oxi-kar­­bonil- vagy metil-szuifonil-etoxi-karbonil-cso­­porttal védhetjük. A karboxilcsoport védésé­re például a metil-, etil-, terc-butil-, benzil-, p-nitro-benzil- vagy íluorenil-metil-csoport al­kalmazható. Az egyik molekula aminocsoportja és egy másik molekula karboxilcsoportja közötti kon­­denzálást a peptidkötés kialakítása céljából valamely aktivált acil-származék — például vegyes anhidrid, azid vagy aktivált észter — 2 1 felhasználásával, vagy a szabad amino- és karboxilcsoport közötti közvetlen kondenzá­­lással hajthatjuk végre, ez utóbbi esetben kondenzálószert — például diciklohexil- kar­­bodiimidet — is használunk, önmagában, vagy egy racemizációt megakadályozó szerrel — például N-hidroxi-szukcinimiddel vagy 1 -hidr­­oxi-benzo-triazollal — együtt. A kondenzálást oldószerben — például dimetil-íormamidban, pirid nben, acetonitrilben, tetrahidrofuránban vagy N-metil-2-pirrolidonban — hajthatjuk végre. A reakcióhőmérséklet —30°C és szo­bahőmérséklet közötti tartományban változ­hat. A reakcióidő általában 1 óra és 120 óra között lehet. A reakcióutat, védőcsoportokat és kondenzálószereket célszerűen úgy választ­juk neg, hogy elkerüljük a racemizáció ve­szélyét. A védőcsoportok eltávolítását a peptidké­miában szokásos eljárások szerint végezhet­jük. Azokat a peptideket, amelyek képletében Y 14 szénatomos alkoxicsoportot jelent, pél­­dáu úgy állíthatjuk elő, hogy kiindulási anyag­ként olyan aminosavat használunk, amelynek C-terminálisa a megfelelő alkohollal észte­rezve van. Az Y helyén OH csoportot tar­talmazó peptideket például az Y helyén 1-4 szératomos alkoxicsoportot tartalmazó pep­tidek hidrolízisével állíthatjuk elő. Azokat a peptideket, amelyek képletében Y -NH2 cso­portot jelent, a megfelelő észterek ammono­­lízisével állíthatjuk elő, vagy úgy, hogy a C-terminálisán a megfelelő aminnal amidált amhosavbói indulunk ki. A találmány szerinti eljárás végső kon­denzációs lépésében előnyösen egy X-Val-Pro-Pro-OH (II) általános képletű vegyületet, vagy annak ve­gyes anhidridjét, aktivált észterét vagy azid­­ját kondenzáljuk kondenzálószer — például diciklohexil-karbodiimid — és adott esetben egy racemizációt megakadályozó szer jelen­létében egy H-Leu-Gly-Trp-Met-Y (III) általános képletű vegyülettel - a fenti kép­letekben X és Y jelentése a fenti, azzal a meg­kötessél, hogy X jelentése hidrogénatomtól élté ő. \ találmány szerinti eljárással előállított (I) általános képletű vegyületek növekedést serkentő hatással rendelkeznek állatok esetén, amint azt a májszövetek protein-szintézisé­nek in vivo—in vitro vizsgálatával [Kämme­rer K. és Dey-Hazra A.: Vet. Med. Nachr. 2, 99-î 12 (1980)], illetve szubkután vagy orális kezalés esetén a kísérleti állatok súlygyara­podásának és táplálékhasznosításának dózis­­-függő növekedésével meghatároztuk. Protein-szintézis in vivo — in vitro vizs­gál ata A növekedési vizsgálatot 6 db hím patkány­ból (Wistar, Hagemann, Extertal) álló cso­portokon végeztük, 4 héten át. Az egyes cso­portokat 3 állatból álló alcsoportokra osztva 2 193291 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom