193270. lajstromszámú szabadalom • Hidromotoros folyadékszivattyú
193270 4. ábrán a lökethossz állító mechanizmus szerkezetét szemlélhetjük. A kiviteli példánk szerinti hidromotoros folyadékszivattyú vegyszeradagoló, amely meghatározott mennyiségű — térfogatarányú — — vízlágyító anyagot adagol egy csővezetékben áramló vízbe. A csővezetékben áramló víz teljes egészében átáramlik az I hidromotoron, és egyúttal működteti azt. A vegyszert a 25 szivattyú adagolja, amely az l hidromotorral a 29 lökethossz állító mechanizmus útján van összekötve ezen keresztül szabályozva a működtető közeg, vagyis a víz, valamint a szállítandó közeg, vagyis a lágyító vegyszer térfogatarányát. Az 1. ábra szerinti 1 hidromotornak 5 beömlő, 6 kiömlő nyílása, 2 hidromotor dugattyúja, 3 hidromotor tengelye, a dugattyú mozgási irányát meghatározó 4 vezérlő tola tty új a és 8 összekötő tere van. A 8 összekötő teret a 7 öszszekötő nyíláson keresztül a 9 első összekötő cső az la hengerfej terével közlekedteti. A 2 dugattyú alatti teret a 3 hidromotor tengely kivezetésénél lévő térrel a TO második összekötő cső köti össze. A 3 hidromotor tengelyt a 29 lökethossz állító mechanizmus köti össze a 25 szivattyú 28 szivattyú tengelyével. Az ismert kialakítású 25 szivattyúnak 26 szivattyú dugattyúja, valamint 27a szívószelepe és 27b nyomószelepe van. A szívóoldal a vegyszertartállyal, a nyomóoldal a hidromotor 6 kiömlő nyílásával összekötött csővezetékkel van kapcsolatban. Amint a 4. ábrán látható a 29 lökethossz állító mechanizmus 30 közvetítő tengelye a 28 szivattyú tengely végében lévő menetes furatba csatlakozik, és helyzetét a 34 rögzítő anya szabja meg. A 3 hidromotor tengely végében lévő furatba menettel csatlakozik a 31 állító hüvely, amelynek helyzetét az ugyancsak 34 rögzítő anyával stabilizáljuk. A 31 állító hüvelyen átvezetett 30 közvetítő tengely végén rögzített 32 ütköző gyűrű a 33 kamrában, a kamrát határoló 33a kamrafenék és a 31a hüvelyváll kö<zött szabadon tud mozogni, amíg a 3$ hpmjokíelület, vagy a 32b fölfekvő váll beléjük nem ütközik. A 2. ábrán látható módon a 4 vezérló'tolatytyú a 4a tömítésekkel, a 16 tolattyúcsuklóval, a hozzá kapcsolódó 11 működtetőkarral, a 11 müködtetőkarra erősített 12 első és 13 második kiemelőkarral, valamint a 14 csúszkával rendelkezik. A 14 csúszka a 15 csúszkavezető rúdon van elhelyezve. A 4 vezérlőtolattyúban helyezkedik el a 4 vezérlőtolattyú átváltozását elősegítő 20 működtető rugó, a 21 rugótámasztó hüvellyel, valamint 22 ütköző gyűrűvel. A 3 hidromotor tengelyen mereven van rögzítve a 23 első és24 második ütköző, amelyek a 20 működtető rugó előfeszítésére szolgálnak. Ugyancsak a 3 hidromotor tengelyen helyezkedik el állíthatóan a 18 első és a 19 második kiemelő görgő. A kiviteli példánk szerinti adagoló működését az I., 2. és 3 ábrák segítségével ismertetjük. Az 1. ábra szerinti nyomóütemben az 5 beömlő nyíláson beáramló víz a 2 hidromotor du3 gattyút balíelé mozgatja, így az la hengerfejben lévő vizet a 9 első összekötő csövön a 8 összekötő csövön és a 6 kiömlő nyíláson keresztül kinyomja. A 3 hidromotor lengely balra haladó mozgásakor a 19 második kiemelő görgő eléri a 13 második kiemelő kart, amint ez a 3a. ábrán látható. Továbbhaladásakor a 3b. ábra szerint a 13 második kiemelő kart maga előtt tolja, és így a 14 csúszkát a 15 csúszkavezető rúdon fölfelé mozdítja. Bizonyos magasság elérése után 16 tolaítyúcsukló ugyancsak elindul balfelé. Amikor a 15 csúszkavezető rúdon túlhalad, a 14 csúszka lefelé mozdul el, ahogy az a 3c. ábrán látható, A 4 vezérlőtolattyú átváltása a 3d. ábra szerinti állapottal fejeződik be. A 4 vezérlőtolattyú átváltásának folyamatát segíti elő a 20 működtető rugó. A 3 hidromotor tengely balra mozgásakor a 24 második ütköző a 21 rugótámasztó hüvelynek üiközik, és maga előtt tolja a 20 rugóval és a 22 ütközőgyűrüvel, amely utóbbi felfekszik a 4 vezérlőtolattyú 4b vállán. Mivel a 24 második ütköző tovább mozog balra, összenyomja a 20 működetőrugót. Közvetlenül az összenyomás kezdete után éri el a 19 második kiemelő görgő a 13 második kiemelő kart, amely az előzőek szerint mozgatja a 14 csúszkát és a 16 tolattyúcsuklót, amely a 4 tol a tt y elhoz van erősítve. A 3b. ábrán rajzolt állapotnál lép működésbe a 29 működtető rugó, amel> a 4 vezérlőtolattyút balra tolja akkor is, amikor a 13 második kiemelő kar és a 19 második kiemelő görgő érintkezése már megszűnik. A 4 vezérlő tolatytyú átváltása utáni szívó ütemben az 5 beömlő nyílás az 5a beömlő furatokon, a 8 összekötő téren, a 9 első összekötő csövön át az la hengerfejjel kapcsolódik össze. A beömlő víz a 2 hidromotor dugattyút jobbra tolja, és az előbb leírt működési folyamat ellenlétes irányban zajlik 'e. A vegyszer adagolása olymódon történik, bogy a 3 hidromotor tengely balra mozdulásakor a tengelyvégbe csavart 31 állító hüvely 3la hüvelyfallá nekiütközik a 32 ütköző gyűrű 32b felfekvő vállának, és magával viszi a 28 szivattyútengelyt.,‘ A vegyszer adagolását végző 25 szivattyú így vegyszert szív fel. Az 1 hidromotor ellenkező irányú mozgásakor a 3 hidromotor tengely 33 kamrájának 33a karnrafeneke nekínyomódik a 32a homlokfelületnek, és maga előtt tolja jobbra a 25 szivattyú 28 tengelyét a 26 szivattyú dugattyúval. Az adagoló szivattyúban ezáltal nyomóütem keletkezik, és a vegyszer a vízbe adagolódik. A hidromotor dugattyús szerkezetéből következik, hogy a dugattyú átmérője, a löket hossza és a percenkénti löketszám pontosan meghatározza az áramló folyadék mennyiségeket. F.gy adott térfogatú folyadékba keverendő vegyszermennyiség meghatározható az ugyanilyen löketszámmal működő adagoló szivattyú lökettérfogatával. A lökettérfogatot kétféleképpen tudjuk módosítani. a dugattyú átmérőjével és a löket 4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
