193252. lajstromszámú szabadalom • Eljárás környezetszennyező hígtrágyalevek csíramentesítésére és a hígtrágyaléből komplex szerves folyékony műtrágya előállítására
1 193252 A találmány tárgya eljárás szakosított állattenyésztő telepek környezetszennyező hígtrágyájának csíramentesítésére. A találmány szerinti eljárás alkalmas folyékony komplex szerves műtrágyák hígtrágyaléből történő előállítására. A szakosított állattartó telepek, az almozás nélküli hidraulikus trágyaeltávolításos nagyüzemi állattartás elterjedésével hazánkban évente 22-26 millió nr hígtrágyáié keletkezik. Ennek csupán 30-40 %-a kerül hasznosításra, a többi elszivárog, elpárolog és súlyosan szennyezi a környezetet. A hígtrágyáié kitűnő táptalaja a kórokozóknak, súlyosan szennyezi a talajt, a talajvizet, felszíni vizeket, a levegőt és az élővilágot. A hígtrágyával kezelt talajok nehezebben művelhetők, a magas nátriumtartalom miatt szikesedés lép Fel. Az állattartó telepek környéke elmocsarasodik, a talajvíz szennyeződése veszélyes fertőzést okozhat az állatok között. A hígtrágyáié által okozott problémák viszszahatnak az állattartásra és már jelenleg is, az intenzív állattartás volumenét a keletkező hígtrágyáié mennyisége, kezelése és hasznosítása, valamint az egészségügyi szabályok határozzák meg. A hígtrágyáié okozta környezeti szennyeződés az elmúlt években tovább fokozódott és egyes területeken elviselhetetlenné vált. Az elmúlt évtizedben számos eljárást dolgoztak ki a hígtrágyáié kezelésére és hasznosítására. (Sántha A.: A sertéstelepi hígtrágya-kezelési rendszerek vizsgálata. Jegyzet. Pécsi Tudományegyetem Pécs. 1981.) A jelenleg ismert hígtrágya-hasznosítási rendszerek- homogenizálás utáni folyamatos öntözés - „szarvasi módszer" (Magyar Mezőgazd. 21. évi. 44. sz. 1966)- fázis szétválasztás utáni szakaszos öntözés - győri torony (Magyar Mezőgazd. 32. éví. 29.sz. 1977), KEVITERV szalmaszűrős rendszere (Magyar Mezőgazd. 32. évf. 28.sz. 1977)- íelszívatásos ill. komposztálásos megoldások (Magyar Mezőgazd. 35. évf. 32. és 45. sz. 1980) kiépítésének és elterjedésének legfőbb akadálya a magas beruházási és működtetési költségek, amelyek a hígtrágyáié viszonylag alacsony tápanyagtartalma miatt nem térülnek meg a növénytermelés többlethozamából, így ezek az eljárások nem tudnak szervesen beépülni a növénytermesztés technológiájába. Jelenleg ezen módszerekkel 6-7 millió rrP hígtrágyalevet dolgoznak fel és ebből kb. 2 millió m3-t hasznosítanak szakszerűen. Minthogy ezen rendszerek által megvalósított kezelési módszerek nem csökkentik a hígtrágyalében a csíraszámot, a környezetszennyezés elkerülésére a felhasználás során is szigorú előírásoknak kell eleget tenni (trágyalé szállítása, trágyázandó terület megválasztása, 3-6 hetes türelmi idő stb.). Kivételt képeznek azok a komposztálásos módszerek, amelyek esetében spontán beinduló biotermikus reakció garantálja a kórokozóktól való mentességet. Ezek a módszerek azonban kétségtelen előnyeik mellett különösen kiemelkednek nagy beruházási- és időigényükkel. A hígtrágyáié fertőtlenítésére alkalmas fizikai és kémiai módszerek, mint a hőkezelés, gammasugárzás, vegyszeres fertőtlenítés nagy tömegű trágyalé esetében nem kivitelezhetők a magas kezelési költség, a nagy mennyiségű fertőtlenítő szer alkalmazása miatt. (Csaba L., Kiss O., Színai M., Vermes L.: Műtrágya-hasznosítás. Mezőgazdasági Kiadó Bp. 1978. 191. oldal). Találmányunk célja a hígtrágyáié környezetszennyező hatásának megszüntetése, csíramentesítése és a hígtrágyáiéból gazdaságosan felhasználható komplex, szerves, folyékony műtrágya előállítása volt. Eljárásunk kidolgozásánál négy alapvető szempontot tartottunk szem előtt:- az eljárás szüntesse meg a hígtrágyáié káros, közegészségügyi és környezetszennyező hatását,- gazdaságos legyen,- tegye lehetővé az összes keletkező hígtrágyáié helyben történő, folyamatos feldolgozását,- alkalmas legyen a hígtrágyáiéból, széles spektrumú, a helyi adottságokat figyelembevevő, a növénytermesztés helyi és a környezet speciális igényeihez alkalmazkodó, komplex, szerves műtrágya előállítására. Kísérleteink során arra a felismerésre jutottunk, hogy a hígtrágyalében jelenlévő kórokozók és paraziták elpusztíthatok, ha a trágyalevet vízben oldódó és disszociációra képes foszfor, nitrogén és kálium tartalmú növényi tápsó keverékkel kezeljük. A laboratóriumi vizsgálatokat üzemi körülmények között vételezett hígtrágyalével végeztük. A hígtrágyáié bakterológiai jellemzői: Aerob összes csíraszám: _ 2-6 x 108/ml E. coli baktérium: 4-12 x 106/ml Coliform baktérium: 1-4 x 107/ml A bakteriológiai vizsgálatoknál az E. coli baktériumok számát határoztuk meg különböző koncentrációjú moioammónium-dihidrogén -foszfát (MAP), ammónium-nitrát és kálium-klorid oldatokban, meghatározott érintkezési idők után. (1-3. táblázat) 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
