193249. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyamatosan áramoltatott, ömlesztett anyagok áthaladási teljesítményének meghatározására
193249 légtartály belső keresztmetszete részéről zavartalanul áramolhat tovább a 3 kivezetőcsőbe. A 7 nyomásmérőszelencék a mért súlynak megfelelő jelet állítanak elő, amelyet a 8 jelátalakítóra továbbítanak. A 8 jelátalakító 9 kezelőegységen keresztül 10 számítógéppel van összekötve. A 8 jelátalakító továbbá 11 elektro/pneumatikus átalakítóra csatlakozik, amely 12 pneumatikus hengerrel van összekötve. A fenti elrendezés a mért súlyértékek egyszerű elektronikus meghatározását, továbbá azok 10 számítógép révén történő gyors kiértékelését, vagyis a termény áthaladási teljesítményének meghatározását teszi lehetővé. A berendezés továbbá a bevezetőcső és a kivezetőcső eltérő nyomásviszonyai következtében adódó zavaró tényezők kiküszöbölésére 13 nyomáskiegyenlítőcsővel van ellátva. A 13 nyomáskiegyenlítőcső a 6 mérlegtartály fölötti 14 térrészt és a 6 mérlegtartály alatti 15 térrészt a 4 záróretesz helyzetétől függetlenül közvetlenül köti össze. A 2. ábrán a mért Q súlynövekedést t idő függvényében ábrázoltuk. Az I időpont a mérlegkimenet zárásának, azaz a 4 záróretesz záróirányú mozgása befejezésének pillanatát jelöli. Feltételezzük, hogy az 1 csőmérleghez érkező ömlesztett anyag áramlása folyamatos. A 4 záróretesz zárásával (í időpont) a 6 mérlegtartály töltődése megkezdődik, a mérőjel pedig a 1 időpontból kiinduló görbeszakasz szerint szabálytalanul, észrevehető ingadozásokkal növekedni kezd. A szabálytalan növekedés az első ütközési impulzusokra vezethető vissza, amelyek következtében az egész mérlegrendszer meginog. A rendszer jó csillapítása esetén ezek az ingadozások rövid idő múlva (az ábrázolt példában mintegy 1 másodperc) megszűnik. Ez az állapot a II időponthoz rendelt D pontban valósul meg. A D ponttól kezdődően a mért értékek egészen az E pontig lineárisan növekednek. Az E pontban a 4 záróretesz kinyit, és az 1 mérlegben felhalmozódott anyagtömeg távozik, vagyis a mért súlyérték ismét 0-ra csökken. A fellépő tehetetlenségi hatások következtében egy rövid idejű negatív súlyérték is jelentkezik. Végül a 4 záróretesz egy adott időtartamon keresztül nyitva marad, majd újabb zárásával megkezdődik a következő mérési ciklus. A találmány szerinti eljárás lényegéhez tartozik, hogy a mért értékek lineáris növekedésének időtartományában, vagyis a D és E pontok közötti lineáris szakaszon a szükséges mérésekkel egyidőben időmérés is végbemegy. A függvény A mérőpontjához tehát egyrészt At időpont, másrészt Agih súlyérték van rendelve. A B mérőponthoz ugyanígy Bt időpont és Bgih súlyérték tartozik. Ezekből az adatokból az anyagáramlás súlya és impulzusa egyidejűleg meghatározható Egy ilyen méréssel a 6 mérőtartályban fel11 halmozódott anyag pillanatnyi abszolút súlya nem állapítható meg. A mért súlynövekedés lineáris tartományán belül tehát az A és B mérőpontok között a mérés egy nagyon rövid A t referencia-időtartományban játszódik le. Mivel igen rövid idejű folyamatról van szó, kiindulhatunk abból, hogy az A és B mérőpontok közötti impulzusváltozás olyan csekély, hogy elhanyagolható. Ebből következik, hogy az AGm és Bűm súlyértékek különbségének számításánál — ha a választott At referencia-időtartomány igen kicsi — olyan különbségértéket kapunk, amelynél az általa még érzékelhető impulzusnak a teljes jelhez viszonyított hányada elhanyagolhatónak tekinthető, és ezért még szigorú pontossági követelmények mellett is felhasználható az At és Bt időpontok közötti súlykülönbség kielégítő pontosságú különbségértékeként. Amennyiben aZ időegység alatt a mérlegbe befolyt anyagmennyiség súlyát ömlesztett anyag áthaladási teljesítménynek tekintjük, úgy ez a meghatározott különbségértékből és a referencia-időtartományból a következő összefüggés alapján adható meg: BGm ^Gm A G 12 ahol A G a súlykülönbség, At pedig a referencia-időtartomány. A kifejezés megadható a tömegáram (m) idő szerinti első deriváltjaként (m), vagy a függvény meredeksége (tg<?C ) is. Fentiek alapján a függvénygörbe mérése a A t referencia-időtartományon belül egy rövid idejű mérésre korlátozódik, amelynek segítségével az ömlesztett anyag áthaladási teljesítményének pillanatnyi értéke igen gyorsan és nagy pontossággal meghatározható. Amint a 2. ábrából ugyancsak kitűnik, a függvény lineáris növekedési tartományában (a D és E mérőpontok között) az A-B mérőpontokon kívül lehetőség van további referencia-időtartományokban, például A' és B' mérőpontok között egy további hasonló mérés végrehajtására. Amennyiben az A'-B' görbeszakaszhoz rendelt referencia-időtartomány megegyezik az A-B görbeszakaszhoz rendelt At referencia-időtartománnyal, a két referencia-időtartománybeli mérésből adódó áthaladási teljesítmény értékek összehasonlíthatók, és eltérés esetén középérték képezhető, amely az áthaladási teljesítményt az At és Bt' időpontok közötti időtartományban még nagyobb pontossággal adja meg. Megfelelő mérőrendszerek alkalmazása esetén nincs akadálya annak, hogy a D és E pontok közötti lineáris tartományban több mérés legyen azonos At referencia-időtartománnyal végrehajtva, aminek alapján a meghatározott áthaladási teljesítmény értéke minden újabb mérés után korrigálható. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
