193249. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyamatosan áramoltatott, ömlesztett anyagok áthaladási teljesítményének meghatározására

193249 A találmány tárgya eljárás ömlesztett anya­gok áthaladási teljesítményének meghatáro­zására, amelynek során az ömlesztett anyagot mérleghez vezetjük, amelynek kimenetét is­mételten zárjuk és nyitjuk. A találmány tár­gya továbbá a fenti eljárás foganatosítására alkalmas berendezés. A gyakorlatban, főleg feldolgozóüzemek­ben, gyakran szükséges szállítóvezetékek­ben szállított ömlesztett anyagok áthaladá­si teljesítményének különböző célokból tör­ténő meghatározása. Követelmény lehet pél­dául egy adott feldolgozási idő alatt átáram­­ló ömlesztett anyag mennyiségének megha­tározása, vagy az ömlesztett anyagáram pontos időbeli áthaladás szerinti vezérlése. Erre a célra mindeddig általában törmelék­mérlegeket és szalagmérlegeket alkalmaz­tak. Tisztán üzemen belüli folyamatok ese­tében a mérések minőségével szemben álta­lában nem támasztottak szigorú követelmé­nyeket. Általános cél azonban, hogy az öm­lesztett anyag áramlása a mérés következ­tében hosszabb ideig ne szakadjon meg. Az utóbbi időben főleg malomipari beren­dezéseknél növekvő számban alkalmaznak impulzusrendszerű mérőkészülékeket. Ilyen megoldások ismertek például a DE 2609167 és a 2342668 sz. szabadalmi leírásokból. Egy hagyományos mérlegre érkező öm­lesztett anyagáram esetén nem nyerhető közvetlenül felhasználható megfelelő mérési adat, mivel speciális berendezések nélkül le­hetetlen az anyagáram mérleg által érzékelt impulzusrészét, amely időben is ingadozó mennyiség, egzakt módon elkülöníteni az ömlesztett anyagnak a már mérlegen talál­ható súlyrészétől. Az áthaladási teljesítmény ismert mérési eljárásainál a függőlegesen lehulló ömlesztett anyagáramot impulzus­­rendszeríí mérőkészülékek segítségével elté­rítik. Az eltérítés révén egy vízszintes erő­komponens jön létre, amely arányos az el­térítőlapra érkező ömlesztett anyag pillanat­nyi mennyiségével. Ennek következtében te­hát a vízszintes erőkomponens mérése alap­ján viasza lehet következtetni az ömlesztett anyagáram áthaladási teljesítményére. A mérőjel segítségével az ömlesztett anyag át­haladási teljesítménye megfelelően illesztett adagolóberendezésen keresztül a kívánt ér­tékre beállítható. Az ismért mérési eljárás előnye, hogy az ömlesztett anyag folyamatos áramlását a mérés közben sem szakítja meg, és a ter­ményfolyam úgy, ahogy a mérőberendezésre érkezik, azonnal továbbítható. További előny, hogy az impulzusrendszerű mérőkészülékek a korábban alkalmazott mérlegrendszerek­hez képest lényegesen alacsonyabb előállítá­si ráfordítást igényelnek. A megoldás hát­ránya viszont, hogy a mérési pontosság nem megfelelő. Nem nyújt lehetőséget olyan befo­1 lyásoló tényezők figyelembevételére, mint a levegő, vagy az anyag nedvességtartalma, a hőmérséklet, stb. Mindezek a tényezők mé­­réstechnikaiíag alig küszöbölhetők ki, ezért a gyakorlatban ±1% körüli mérési toleran­ciákkal kell számolni. A termény és az el­térítőlap közötti súrlódási viszonyok extrém ingadozása esetén a mérési hiba az 1%-ot is meghaladhatja. Az a törekvés, hogy az ömlesztett termény szállítása nagyméretű malomipari berende­zésekben is elektronikus számítógépek által vezérelhető és felügyelhető legyen, ilyen mé­rési tűréshatárokkal nem egyeztethető össze. Egy napi 500 tonna teljesítményű malom esetében például az 1%-os hibatartomány 5 tonna hibát eredményezhet, ami kérdésessé teszi egy ilyen rendszerben a számítógépve­zérlés alkalmazásának létjogosultságát. A DE 960132 sz. közzétételi iratban olyan áthaladási teljesítmény mérésére szolgáló eljárást ismertetnek, ahol a lehulló termény a szállítóvezetékből áthidalóvezetékbe (by­pass) lesz irányítva, ahonnan egy csőke­resztmetszeten belül elrendezett mérlegre kerül. A mérlegnek zárható/nyitható alja van, amely a mérlegtartály keresztmetsze­tét lefelé zárja, úgy, hogy a lehulló termény felhalmozódik rajta. Az elterelőcsappantyú, amely a terményt a fővezetékből a bypass­­-vezetékbe irányította, időegységgel van összekötve, úgy, hogy egy megadott idő után a bypass-vezetéket lezárja, a fővezeté­ket pedig ismét szabaddá teszi. A mérleg kijelzőegységgel van összekötve, amely a tárolt súly kijelzésére szolgál, így a beren­dezés kezelője leolvashatja, hogy az adott időintervallumban a mérlegtartályba milyen mennyiségű Ömlesztett anyag került. Ebből a mérési adatból a szállítóvezeték álhaladá­si teljesítménye közvetlenül kiszámítható. Az eljárás végén a mérleg alja nyitható, ezál­tal a felhalmozódott termék kiengedhető, majd a mérleg aljának zárása után a mé­rési eljárás ismételhető. A fenti eljárás alkalmas ugyan az átha­ladási teljesítmény meghatározásához szük­séges mérési adatok biztosítására, hiányos­sága azonban, hogy a mérési folyamat alatt az anyagáramlást megszakítja, ami a terme­lés szempontjából kifejezetten hátrányos. Az eljárás további hiányossága, hogy igen lassú, mivel mechanikus mérlegrendszert használ, amely viszonylag hosszú mérési időkkel dol­gozik. A mérési időket a mechanikus csap­pantyúk ütemingadozásai is korlátozzák. Ehhez jön még egy mérési pontatlanság, mi­vel a mérlegtartály önsúlya zavaró mennyi­ségként nincs kielégítően figyelembevéve. Ha például a mérlegtartályba a mérési el­járás kezdetekor nem elhanyagolható töme­gű termény tapad, ennek változása a méré­si értékek meghatározásánál nem vehető fi­gyelembe. Ez az ismert eljárás sem alkal-2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom