193249. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyamatosan áramoltatott, ömlesztett anyagok áthaladási teljesítményének meghatározására
193249 A találmány tárgya eljárás ömlesztett anyagok áthaladási teljesítményének meghatározására, amelynek során az ömlesztett anyagot mérleghez vezetjük, amelynek kimenetét ismételten zárjuk és nyitjuk. A találmány tárgya továbbá a fenti eljárás foganatosítására alkalmas berendezés. A gyakorlatban, főleg feldolgozóüzemekben, gyakran szükséges szállítóvezetékekben szállított ömlesztett anyagok áthaladási teljesítményének különböző célokból történő meghatározása. Követelmény lehet például egy adott feldolgozási idő alatt átáramló ömlesztett anyag mennyiségének meghatározása, vagy az ömlesztett anyagáram pontos időbeli áthaladás szerinti vezérlése. Erre a célra mindeddig általában törmelékmérlegeket és szalagmérlegeket alkalmaztak. Tisztán üzemen belüli folyamatok esetében a mérések minőségével szemben általában nem támasztottak szigorú követelményeket. Általános cél azonban, hogy az ömlesztett anyag áramlása a mérés következtében hosszabb ideig ne szakadjon meg. Az utóbbi időben főleg malomipari berendezéseknél növekvő számban alkalmaznak impulzusrendszerű mérőkészülékeket. Ilyen megoldások ismertek például a DE 2609167 és a 2342668 sz. szabadalmi leírásokból. Egy hagyományos mérlegre érkező ömlesztett anyagáram esetén nem nyerhető közvetlenül felhasználható megfelelő mérési adat, mivel speciális berendezések nélkül lehetetlen az anyagáram mérleg által érzékelt impulzusrészét, amely időben is ingadozó mennyiség, egzakt módon elkülöníteni az ömlesztett anyagnak a már mérlegen található súlyrészétől. Az áthaladási teljesítmény ismert mérési eljárásainál a függőlegesen lehulló ömlesztett anyagáramot impulzusrendszeríí mérőkészülékek segítségével eltérítik. Az eltérítés révén egy vízszintes erőkomponens jön létre, amely arányos az eltérítőlapra érkező ömlesztett anyag pillanatnyi mennyiségével. Ennek következtében tehát a vízszintes erőkomponens mérése alapján viasza lehet következtetni az ömlesztett anyagáram áthaladási teljesítményére. A mérőjel segítségével az ömlesztett anyag áthaladási teljesítménye megfelelően illesztett adagolóberendezésen keresztül a kívánt értékre beállítható. Az ismért mérési eljárás előnye, hogy az ömlesztett anyag folyamatos áramlását a mérés közben sem szakítja meg, és a terményfolyam úgy, ahogy a mérőberendezésre érkezik, azonnal továbbítható. További előny, hogy az impulzusrendszerű mérőkészülékek a korábban alkalmazott mérlegrendszerekhez képest lényegesen alacsonyabb előállítási ráfordítást igényelnek. A megoldás hátránya viszont, hogy a mérési pontosság nem megfelelő. Nem nyújt lehetőséget olyan befo1 lyásoló tényezők figyelembevételére, mint a levegő, vagy az anyag nedvességtartalma, a hőmérséklet, stb. Mindezek a tényezők méréstechnikaiíag alig küszöbölhetők ki, ezért a gyakorlatban ±1% körüli mérési toleranciákkal kell számolni. A termény és az eltérítőlap közötti súrlódási viszonyok extrém ingadozása esetén a mérési hiba az 1%-ot is meghaladhatja. Az a törekvés, hogy az ömlesztett termény szállítása nagyméretű malomipari berendezésekben is elektronikus számítógépek által vezérelhető és felügyelhető legyen, ilyen mérési tűréshatárokkal nem egyeztethető össze. Egy napi 500 tonna teljesítményű malom esetében például az 1%-os hibatartomány 5 tonna hibát eredményezhet, ami kérdésessé teszi egy ilyen rendszerben a számítógépvezérlés alkalmazásának létjogosultságát. A DE 960132 sz. közzétételi iratban olyan áthaladási teljesítmény mérésére szolgáló eljárást ismertetnek, ahol a lehulló termény a szállítóvezetékből áthidalóvezetékbe (bypass) lesz irányítva, ahonnan egy csőkeresztmetszeten belül elrendezett mérlegre kerül. A mérlegnek zárható/nyitható alja van, amely a mérlegtartály keresztmetszetét lefelé zárja, úgy, hogy a lehulló termény felhalmozódik rajta. Az elterelőcsappantyú, amely a terményt a fővezetékből a bypass-vezetékbe irányította, időegységgel van összekötve, úgy, hogy egy megadott idő után a bypass-vezetéket lezárja, a fővezetéket pedig ismét szabaddá teszi. A mérleg kijelzőegységgel van összekötve, amely a tárolt súly kijelzésére szolgál, így a berendezés kezelője leolvashatja, hogy az adott időintervallumban a mérlegtartályba milyen mennyiségű Ömlesztett anyag került. Ebből a mérési adatból a szállítóvezeték álhaladási teljesítménye közvetlenül kiszámítható. Az eljárás végén a mérleg alja nyitható, ezáltal a felhalmozódott termék kiengedhető, majd a mérleg aljának zárása után a mérési eljárás ismételhető. A fenti eljárás alkalmas ugyan az áthaladási teljesítmény meghatározásához szükséges mérési adatok biztosítására, hiányossága azonban, hogy a mérési folyamat alatt az anyagáramlást megszakítja, ami a termelés szempontjából kifejezetten hátrányos. Az eljárás további hiányossága, hogy igen lassú, mivel mechanikus mérlegrendszert használ, amely viszonylag hosszú mérési időkkel dolgozik. A mérési időket a mechanikus csappantyúk ütemingadozásai is korlátozzák. Ehhez jön még egy mérési pontatlanság, mivel a mérlegtartály önsúlya zavaró mennyiségként nincs kielégítően figyelembevéve. Ha például a mérlegtartályba a mérési eljárás kezdetekor nem elhanyagolható tömegű termény tapad, ennek változása a mérési értékek meghatározásánál nem vehető figyelembe. Ez az ismert eljárás sem alkal-2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
