193243. lajstromszámú szabadalom • Elektronikus biztonságtechnikai jelzőberendezés

193243 A találmány tárgya elektronikus bizton­ságtechnikai jelzőberendezés, amely, egyetlen adatvonalra felfűzött központi egysége(ke)t és alközponti egység(ek)et tartalmaz. A gyakorlatban mindennapos feladatként jelentkezik ipari berendezések és egyéb ob­jektumok biztonságtechnikai védelmének megoldása. E védelemnek ki kell ter­jedni tűz és más természeti csapásokra, szán­dékos és erőszakos jellegű behatásokra, és adott esetben a normális — üzemi — para­­méretektől eltérő értékű állapothatározókra, illetőleg ezek bármely kombinációira riasztó jelzést kell leadni. A teljes kiépítésű jelzőbe­rendezésnél meg kell oldani a rendszer ille­téktelenektől védett, ki- és bekapcsolását (éle* sítés-inaktiválás), valamint a próbariasztás (tesztelés lehetőségét. További követelmény a téves riasztás valószínűségének minimális­ra csökkentése. A korszerű elektronikus biztonságtechni­kai jelzőberendezések egyik ismert csoport­ját képviselik az egycélú többcsatornás rend­szerek. Ezek vagylagos kiépítésűek, amelyek vagy tűzjelzésre, vagy betörésjelzésre, vagy határértékjelzésre készültek, és hátrányos tu­lajdonságaik is ebből származnak. Az ismert elektronikus biztonságtechnikai jelzőberendezések másik csoportját a több­célú többcsatornás rendszerek alkotják. En­nek jellegzetes típusát a HU 173852 lajstrom­számú szabadalmi leírás szerinti berendezés képviseli. A szabadalmi leírás szerinti meg­oldás lényege egy egyenáramú többcsatornás integrált áramkörös berendezés jelzőközpont céljára, amelynek különböző típusú cserélhe­tő jelzőegységei, tápfeszültség változásra vi­szonylag érzéketlen analóg — digitális át­alakítói, szivárgó zárlati áram esetén is mű­ködőképes jelzöáramkörei vannak. E berendezés alapvető hátránya az egyen­áramú működésű analóg rendszerekre jellem­ző hő- és zavarérzékenység. A berendezés ki­dolgozói ugyan ismertetnek a leírásban né­hány speciális intézkedést amellyel hőérzé­kenységet és a hatástalaníthatóságot kedve­zően befolyásolni lehet. Előbbi esetben: a jelzővezetékek ellenállásának a max. üzemi hőmérsékleten is 400 ohm alatt kell lenni, vagy utóbbi esetben: a vonallezáró ellenállás értékére, a működési állapotot kiértékelő el­­lenáflásra, és a jelzővezeték ellenállások ősz­­szegére vonatkozóan bonyolult matematikai méretezést adnak. A szigorú műszaki mérete­zési követelmények teljesítése esetén is ez a rendszer a gyakorlatban igen érzékenynek bi­zonyult a különféle elektromágneses eredetű zavarokra. A külső elektromágneses eredetű zavarokra bekövetkező ún. vakriasztások gya­korisága az egész riasztórendszer megbízha­tóságát kérdőjelezi meg. Ezesetben vakriasz­tás állhat be például közeli villámcsapás ha­tására, erősáramú felsővezeték szikrázásra: ilyen a villamos és troli felsővezeték, stb. To­vábbi hátrány, hogy a rendszer kötött a max 400 ohm jelzővezeték ellenálláshoz. 1 2 Többcélú és tetszőlegesen bővíthető rend­szert ismertet az US 3 946 380 lajstromszá­mú szabadalmi leírás. Az itt közölt távirányí­tó és vezérlő rendszer lényege, hogy egy központi vezérlő egységből kiinduló párhu­zamos vezetékeket tartalmazó BUS adatvo­nalra több alapegység van kapcsolva. A BUS adatvonal hat vezetékből áll, amelyek közül kettő a+ és a— tápvezeték, további kettő az első és a második órajelet továbbí­tó vezeték, továbbá egy-egy vezeték szolgál az adatjel és az ismétlőjel továbbítására. Ez a rendszer a központi vezérlőegységben elhelye­zett órajel generátor által előállított órajelre szinkronizált alapegységeket sorra megkeresi és lekérdezi. Hátránya, hogy a BUS adatvonal — póz. és a neg. tápvezető esetleges leszámí­tásával is — legalább négy vezetékből áll, és ezek közül csak egy az adatátvitelre szol­gáló vezeték, a többi a működéshez szüksé­ges szinkronizálást (két, egymástól 180 fok­kal eltolt fázisú órajelet) és az adatvédelmet (ismétlőjelet az alapegység ellenőrzésére) biz­tosítja. A rendszer hibája még, hogy egy már kiépített változata utólag további alegysé­gekkel és további, központi vezérlő funkció­kat is ellátó egységekkel nem bővíthető. A technikai fejlődés tehát megkövetelte, a többcélú és tetszőlegesen bővíthető rend­szerek továbbfejlesztését a nagytávú adatát­vitel a minimális vezetéket tartalmazó BUS adatvonal, és a flexibilis telepítési lehetőség irányában. A többcélú, tetszőlegesen bővíthető rend­szerek minimális vezetéket tartalmazó egyik ismert változatát a HU 188 379 lajstromszá­mú szabadalmi leírás ismerteti. Az ebben is­mertetett információátviteli eljárást megva­lósító kapcsolási elrendezés lényege, hogy egy vagy több adatgyűjtő végállomás (köz­ponti egység) van tetszőleges számú közben­ső állomással (alközponti egységgel) zárt hurokba kapcsolva, és az összeköttetéseket képező vonalszakaszok előnyösen vezetékpár­ból vannak kialakítva. Ez a megoldás lehe­tővé teszi egy adott kiépítésben több közpon­ti és alközponti egység együttes és összehan­golt működését egyetlen érpáron. A rendszer utólag további központi és alközponti egy­ségekkel bővíthető, és ez a bővítés a már meglévő rendszert csak software oldalon érin­ti a kódjelek és időrések számának és helyze­tének átcsoportosításával. Hátrány, hogy az információátvitelben résztvevő összes egy­séget egyetlen zárt vezetékhurok mentén kell: telepíteni, és ez egyúttal a flexibilis telepíté­si lehetőségek korlátja. A találmány elé célul tűztük ki egy olyan elektronikus biztonságtechnikai jelzőberen­dezés kialakítását, amely a fentiekben ismer­tetett hiányosságokat kiküszöböli. A találmány szerinti elektronikus bizton­ságtechnikai jelzőberendezés megalkotásánál a következő követelményrendszer egyidejű tel­jesítését tűztük ki célul: ! 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom