193237. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poliéter tipusú antibiotikumok előállítására

193237 Fiziológiai jellemzők Az X-14889 tenyészete glükózt, galaktózt, íruktózt, arabinózt, ramnózt, mannitot, sza­charózt és rafíinózt hasznosít, ezzel szemben xilózon, inoziton vagy cellulózon nem növek­szik, míg szalicinon kevéssé vagy nem egy­értelműen növekedik. A növekedést a sztrepto­­micin gátolja. Az ISP-7 táptalajon a melanin­­-termelés, az ISP-6 táptalajon a kénhidrogén­­-termelés és az ISP-8 táptalajon a nitrát-re­dukció negatív. A tenyészet a zselatint és kaze­int hidrolizálja, a keményítőt azonban nem. A NaCl tűrőképesség alacsony (2% alatt). Taxonómiai következtetések Az X-14889 tenyészet a fenti fenotipikus jel­lemzők alapján a Streptomyces speciesek közé sorolható, többek között az alábbi irodalmi helyeken leírt fenotipikus adatokkal való ha­sonlóság figyelembevételével: Buchanan, R.E. and N.E. Gibbons. 1974: Bergey’s Manual of Determinative Bacterio­logy, 8th edition. Williams and Wilkins Co., Baltimore. Shirling, E.B. and D. Gottlieb. 1968. Coope­rative description of type cultures of Strepto­myces. II. Species descriptions from first study. Int. J. Syst. Bacteriol. 18: 69-189. Shirling, E.B. and D. Gottlieb. 1968. Coope­rative description of type cultures of Strepto­myces. III. Additional species descriptions from first and second studies. Int. J. Syst. Bac­teriol. 18: 279-392. Shirling, E.B. and D. Gottlieb. 1969. Co­operative description of type strains of Strepto­myces. IV. Species descriptions from the se­cond, third and fourth studies. Int. J. Syst. Bac­teriol IQ- 3Q1-519 Shirling, E.B.. and D. Gottlieb. 1972. Co­operative description of type strains of Strepto­myces. V. Additional descriptions. Int. J. Syst Bacteriol. 22: 265-394. A speciesek az alábbiak: S. albaduncus, S. canus, S. cuspidosporus, S. olivoviridis, S. craterifer, S. saraceticus és S. sparsogenes. A S. albaduncus az X-14889 törzstől a xi­­lôz-, inozit- és szacharóz-hasznosításban kü­lönbözik. A S. canus xilózt és inozitot haszno­sít. A S. cuspidosporus xilózon, inoziton és sza­licilon növekedik. A S. olivoviridis raffinózon és szacharózon negatív, míg xilózon pozitív. A S. craterifer xilózt hasznosít, míg szacharóz- és raffinóz-hasznosítása kétséges. A S. sarace­ticus xilózt hasznosít, azonban ramnóz-hasz­­nosítása kétséges. A S. sparsogenes fajhoz ha­sonlít talán legjobban az X-14889 mikroorga­nizmus. Egyik mikroorganizmus sem mutat jó spóraképződést a kiválasztott táptalajokon, és a cukor-hasznosítás is hasonló; kivéve a xilózt (amelyet a S. sparsogenes hasznosít) és a ga­laktózt (amelyet ez a species nem hasznosít). További különbség, hogy a S. sparsogenes spó­ra-láncaiban az egyes spórák különállóak (ez hüvely jelenlétére utal), és a spőratömeg hig­­roszkópos tulajdonságokat mutat, összefog­lalva megállapítható, hogy bár az X-14889 4 3 mikroorganizmus több más Streptomyces spe­cieshez hasonló, a meghatározott antibiotikum termelő képessége és számos fiziológiai és morfológiai jellemzője megkülönbözteti az összehasonlításhoz felhasznált más speciesek­től. Az (I) és (II) általános képletű vegyülete- Itet a leírásban azonosítjuk, es ennek alapján az (I) és (II) általános képletű vegyületek,ter­melésére képes törzsek az egyéb törzsektől könnyen megkülönböztethetők. A Streptomyces sp. X-14889 törzs megfe­lelő körülmények között tenyésztve az (I) és (II) általános képletű vegyületek termelésére képes. A Streptomyces sp. X-14889 törzset tar­talmazó fermentlevet oly módon készítjük el, hogy az (I) és (II) általános képletű vegyü­letek termeléséreképes mikroorganizmus spó­ráival vagy micéliumával megfelelő táptalajt beoltunk, majd aerob körülmények között te­nyésztjük. Az (I) és (II) általános képletű vegyületek szilárd táptalajon is termelhetők, azonban nagy anyagmennyiségek előállítása esetén előnyösen folyékony táptalajon végez­hetjük el a fermentációt. A fermentáció hőmér­séklete tág határokon belül változhat, és 20- 35°C-on dolgozhatunk. A mikroorganizmus növekedése 26-30°C-on a legkedvezőbb és elő­nyösen semleges vagy ehhez közeli pH‘értéket alkalmazhatunk. A szubmerz aerob fermentá­cióhoz felhasznált táptalaj szénforrást (pl. kereskedelmi glicerid-olajat vagy szénhidráto­kat, mint pl. glicerint, glükózt, maltózt, lak­­tózt, dextrint, keményítőt stb. — tisztított vagy nyers formában), nitrogén-forrást (pl. szer­ves anyagokat, mint pl. szójababliszt desztillá­ciós maradékának oldható részeit, mogyoró­­lisztet, gyapotmaglisztet, hús-extraktumot, peptonokat, hallisztet, élesztőextraktumot, kukoricalekvárt stb., és kívánt esetben szer­vetlen nitrogén-forrást, mint pl. nitrátokat és ammónium-sókat), valamint ásványi sókat (pl. ammónium-szulfátot, magnézium-szulfá­tot stb.) tartalmazhat. A táptalaj továbbá nát­­rium-kloridot, kálium-kloridot, kálium-foszfá­tot stb.; vagy puffereket (pl. nátrium-citrátot, kalcium-karbonátot vagy foszfátokat) és nyomnyi mennyiségben nehézfémeket is tar­talmazhat. Levegőztetett szubmerz fermentá­ciós eljárások esetében habzásgátlókat (pl. folyékony paraffint, zsír-olajokat vagy szili­­kon-vegyületeket) alkalmazhatunk. Az (I) és (II) általános képletű vegyületek termeléséhez egynél több fajta szén-forrást, nitrogén-for­rást vagy habzásgátlót használhatunk. Eljárásunk további részleteit az alábbi pél­dákban ismertetjük anélkül, hogy találmá­nyunkat a példákra korlátoznánk. 1. példa Streptomyces X-14889 rázatott lombik fermen­tációja Az X-14889 tenyészetet alábbi Összetételű ferde keményítő-kazein agar táptalajon te­nyésztjük és tartjuk fenn: 4. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom