193237. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poliéter tipusú antibiotikumok előállítására
193237 Fiziológiai jellemzők Az X-14889 tenyészete glükózt, galaktózt, íruktózt, arabinózt, ramnózt, mannitot, szacharózt és rafíinózt hasznosít, ezzel szemben xilózon, inoziton vagy cellulózon nem növekszik, míg szalicinon kevéssé vagy nem egyértelműen növekedik. A növekedést a sztreptomicin gátolja. Az ISP-7 táptalajon a melanin-termelés, az ISP-6 táptalajon a kénhidrogén-termelés és az ISP-8 táptalajon a nitrát-redukció negatív. A tenyészet a zselatint és kazeint hidrolizálja, a keményítőt azonban nem. A NaCl tűrőképesség alacsony (2% alatt). Taxonómiai következtetések Az X-14889 tenyészet a fenti fenotipikus jellemzők alapján a Streptomyces speciesek közé sorolható, többek között az alábbi irodalmi helyeken leírt fenotipikus adatokkal való hasonlóság figyelembevételével: Buchanan, R.E. and N.E. Gibbons. 1974: Bergey’s Manual of Determinative Bacteriology, 8th edition. Williams and Wilkins Co., Baltimore. Shirling, E.B. and D. Gottlieb. 1968. Cooperative description of type cultures of Streptomyces. II. Species descriptions from first study. Int. J. Syst. Bacteriol. 18: 69-189. Shirling, E.B. and D. Gottlieb. 1968. Cooperative description of type cultures of Streptomyces. III. Additional species descriptions from first and second studies. Int. J. Syst. Bacteriol. 18: 279-392. Shirling, E.B. and D. Gottlieb. 1969. Cooperative description of type strains of Streptomyces. IV. Species descriptions from the second, third and fourth studies. Int. J. Syst. Bacteriol IQ- 3Q1-519 Shirling, E.B.. and D. Gottlieb. 1972. Cooperative description of type strains of Streptomyces. V. Additional descriptions. Int. J. Syst Bacteriol. 22: 265-394. A speciesek az alábbiak: S. albaduncus, S. canus, S. cuspidosporus, S. olivoviridis, S. craterifer, S. saraceticus és S. sparsogenes. A S. albaduncus az X-14889 törzstől a xilôz-, inozit- és szacharóz-hasznosításban különbözik. A S. canus xilózt és inozitot hasznosít. A S. cuspidosporus xilózon, inoziton és szalicilon növekedik. A S. olivoviridis raffinózon és szacharózon negatív, míg xilózon pozitív. A S. craterifer xilózt hasznosít, míg szacharóz- és raffinóz-hasznosítása kétséges. A S. saraceticus xilózt hasznosít, azonban ramnóz-hasznosítása kétséges. A S. sparsogenes fajhoz hasonlít talán legjobban az X-14889 mikroorganizmus. Egyik mikroorganizmus sem mutat jó spóraképződést a kiválasztott táptalajokon, és a cukor-hasznosítás is hasonló; kivéve a xilózt (amelyet a S. sparsogenes hasznosít) és a galaktózt (amelyet ez a species nem hasznosít). További különbség, hogy a S. sparsogenes spóra-láncaiban az egyes spórák különállóak (ez hüvely jelenlétére utal), és a spőratömeg higroszkópos tulajdonságokat mutat, összefoglalva megállapítható, hogy bár az X-14889 4 3 mikroorganizmus több más Streptomyces specieshez hasonló, a meghatározott antibiotikum termelő képessége és számos fiziológiai és morfológiai jellemzője megkülönbözteti az összehasonlításhoz felhasznált más speciesektől. Az (I) és (II) általános képletű vegyülete- Itet a leírásban azonosítjuk, es ennek alapján az (I) és (II) általános képletű vegyületek,termelésére képes törzsek az egyéb törzsektől könnyen megkülönböztethetők. A Streptomyces sp. X-14889 törzs megfelelő körülmények között tenyésztve az (I) és (II) általános képletű vegyületek termelésére képes. A Streptomyces sp. X-14889 törzset tartalmazó fermentlevet oly módon készítjük el, hogy az (I) és (II) általános képletű vegyületek termeléséreképes mikroorganizmus spóráival vagy micéliumával megfelelő táptalajt beoltunk, majd aerob körülmények között tenyésztjük. Az (I) és (II) általános képletű vegyületek szilárd táptalajon is termelhetők, azonban nagy anyagmennyiségek előállítása esetén előnyösen folyékony táptalajon végezhetjük el a fermentációt. A fermentáció hőmérséklete tág határokon belül változhat, és 20- 35°C-on dolgozhatunk. A mikroorganizmus növekedése 26-30°C-on a legkedvezőbb és előnyösen semleges vagy ehhez közeli pH‘értéket alkalmazhatunk. A szubmerz aerob fermentációhoz felhasznált táptalaj szénforrást (pl. kereskedelmi glicerid-olajat vagy szénhidrátokat, mint pl. glicerint, glükózt, maltózt, laktózt, dextrint, keményítőt stb. — tisztított vagy nyers formában), nitrogén-forrást (pl. szerves anyagokat, mint pl. szójababliszt desztillációs maradékának oldható részeit, mogyorólisztet, gyapotmaglisztet, hús-extraktumot, peptonokat, hallisztet, élesztőextraktumot, kukoricalekvárt stb., és kívánt esetben szervetlen nitrogén-forrást, mint pl. nitrátokat és ammónium-sókat), valamint ásványi sókat (pl. ammónium-szulfátot, magnézium-szulfátot stb.) tartalmazhat. A táptalaj továbbá nátrium-kloridot, kálium-kloridot, kálium-foszfátot stb.; vagy puffereket (pl. nátrium-citrátot, kalcium-karbonátot vagy foszfátokat) és nyomnyi mennyiségben nehézfémeket is tartalmazhat. Levegőztetett szubmerz fermentációs eljárások esetében habzásgátlókat (pl. folyékony paraffint, zsír-olajokat vagy szilikon-vegyületeket) alkalmazhatunk. Az (I) és (II) általános képletű vegyületek termeléséhez egynél több fajta szén-forrást, nitrogén-forrást vagy habzásgátlót használhatunk. Eljárásunk további részleteit az alábbi példákban ismertetjük anélkül, hogy találmányunkat a példákra korlátoznánk. 1. példa Streptomyces X-14889 rázatott lombik fermentációja Az X-14889 tenyészetet alábbi Összetételű ferde keményítő-kazein agar táptalajon tenyésztjük és tartjuk fenn: 4. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
