193235. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként helyettesített fenoxi-propionil-izokarbamid-származékokat tartalmazó herbicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
193235 rész ciklohexanont, emulgeálószerként 10 tömegrész oxi-etilezett nonil-fenolt összekeverünk. A találmányt az alábbi előállítási példákkal világítjuk meg közelebbről, az oltalmi kör korlátozása nélkül. A. Előállítási példák 1. Példa N-(2- [4-(2,4-Diklór-fenoxi)-fenoxi] -propionil)-0-metil-izokarbamid ((1) képletíí vegyület) előállítása 6.2 g (0,05 mól) metil-izokarbamid-szulfátot 50 ml vízben és 100 ml metilén-kloridban feloldunk, és az oldatot 0°C-ra hűtjük. Ezt követően 0°C hőmérsékleten egyidejűleg 8 g 50 tömeg%-os (0,1 mól) vizes nátriumhidroxid oldatot és 17,3 g (0,05 mól) 2- [4-(2,4- -diklór-fenoxi)-fenoxi] -propionsav - klorid 50 ml toluollal készített oldatát csepegtetjük hozzá. 1 órán át 0°C hőmérsékleten és 3 órán át 30°C hőmérsékleten keverjük. A szerves fázist ekkor elválasztjuk, 100 ml vízzel mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk. Az oldószert vákuumban ledesztilláljuk, és így bepárlási maradékként színtelen kristályok formájában 17,5 g (95%) cím szerinti vegyületet kapunk, melynek olvadáspontja 96—97°C. 2. Példa: N-(2-|4-(4-klór-benzil)-fenoxi] - -propionil)-0-metil-izokarbamid ((2) képletű vegyület) előállítása 6.2 g (0,05 mól) metil-izokarbamid-szulfátot 100 ml metilén-kloridban és 50 ml vízben 0°C-on oldunk, és a kapott oldathoz egyidejűleg 15,4 g (0,05 mól) 2-[4-(4-klór-benzil)-fenoxi]-propionsav-klorid 50 ml toluollal készített oldatát és 8 g 50 tömeg%-os (0,1 mól) vizes nátrium-hidroxid oldatot csepegtetünk. Ezután 1 órán át 0°C-on és 2 órán át 40°C-on keverjük, majd a szerves fázist elválasztjuk, nátrium-szulfáton szárítjuk. Az oldószert vákuumban lepároljuk. így világosbarna olaj formában 13 g (75 %) cím szerinti vegyületet kapunk. 3 3. Példa: N-(2- ]4-(4-trifluor-metil-fenoxi)-propionil)-0-metil-izokarbamid ((3) képletű vegyület) előállítása 12,3 g (0,1 mól) metil-izokarbamid-szulfátot 0°C-on 80 ml vízben és 150 ml metilén-kloridban oldunk, és a kapott oldathoz jeges hűtés közben egyidejűleg 34,4 g (0,1 mól) 2- [4- (4-trifluor-metil-fenoxi) -fenoxi] -propionsav-klorid 70 ml toluollal készített oldatát és 16 g 50 tömeg%-os (0,2 mól) vizes nátrium-hidroxid oldatot csepegtetünk. Ezt követően 1 órán át 0°C-on, 3 órán át 40°C-on keverjük, a szerves fázist elválasztjuk, 200 ml vízzel mossuk, majd nátrium-szulfáton szárítjuk. Az oldószert vákuumban lepároljuk, így sárga olaj formájában 35 g (92%) cím szerinti vegyületet kapunk. 5 4. Példa: N-(2-[4-(6-Klór-benztiazol-2-il-oxi)-fenoxi] propionil)-0-metil-izokarbamid ((4) képletű vegyület) előállítása 12,3 g (0,1 mól) metil-izokarbamid-szulfátot 0°C-on 80 ml vízben és 150 ml diklór-metánban oldunk, és 0°C-on erős keverés közben egyidejűleg 36,7 g (0,1 mól) 2- [4- (6- -klór-benztiazol-2-il-oxi) -fenoxi] -propionsavklorid 70 ml toluollal készített oldatát és 16 g 50 tömeg%-os vizes nátrium-hidroxid oldatot csepegtetünk hozzá. 1 órán át 0°C-on, 2 órán át 40°C-on keverjük. A kivált csapadékot szűrjük, 50 ml éterrel mossuk. így 27 g cím szerinti vegyületet kapunk színtelen kristályok formájában, melynek olvadáspontja 142°C. Az anyalúgból a szerves fázist elválasztjuk, 200 ml vízzel mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk. Az oldószert vákuumban lepároljuk, a kapott világosbarna szilárd anyagot 100 ml éterrel felforraljuk. Lehűtés után a csapadékot szűrjük, és így színtelen kristályok formájában további 8,5 g cím szerinti vegyületet kapunk, melynek olvadáspontja 141 — 142°C. összhozam: 35,5 g (88 %). B. Biológiai példák 1. A herbicid hatás vizsgálata A találmány szerinti vegyületek gazdasági szempontból fontos egy- és kétszikű kártevő növények széles spektrumával szemben jó hatással rendelkeznek. Hatásuk továbbá nehezen leküzdhető évelő fajtákra is kiterjed. A hatás szempontjából közömbös, hogy a hatóanyagot a vetés előtti, kihajtás előtti vagy utáni permetlében használjuk. Abban az esetben, ha a találmány szerinti vegyületeket a gyomnövények kicsírázása előtt, a vetés vagy a kihajtás előtti eljárások során a földfelületen alkalmazzuk, úgy a csíra kifejlődését nem teljesen gátoljuk meg. A gyomnövény az úgynevezett csíralevél fejlődési fokozatig növekszik, majd leáll és 3-5 hét múlva elpusztul. Abban az esetben, ha a hatóanyagot a kihajtás utáni eljárások során zöld növényi részekre alkalmazzuk, a kezelést követően épp úgy drasztikus, hirtelen növekedés-megállás lép fel, és a gyomnövények megrekednek abban a fejlődési stádiumban, amelyben az alkalmazáskor voltak, vagy pedig meghatározott idő múlva teljesen kipusztulnak. Ily módon a kultúrnövényre káros gyomnövény-konkurenciát igen korán és tartósan a +alálmány szerinti új vegyületek alkalmazása révén kiküszöbölhetjük. Annak ellenére, hogy a találmány szerinti vegyületek kiváló herbicid hatással rendelkeznek különösen az egyszikű gyomnövények ellen, a gazdasági szempontból fontos kultúrnövényeket — így például búzát, árpát, rozst, rizst, kukoricát, cukorrépát, gyapotot és szóját — csak részben, alig vagy egyáltalán nem károsítják. A technika állásához képest lényegesen kedvezőbb a találmány szerinti vegyületek 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
