193222. lajstromszámú szabadalom • Berendezés por pneumatikus szállitására és meghatározott szemcseméretű frakció elkülönítésére

193222 1 A találmány tárgya berendezés por pneu­matikus szállítására, és meghatározott szem­cseméretű frakció elkülönítésére. Por fogalmába mind az irodalom, mind az ipari gyakorlat szerint általában a 4 mm alatti szemcseméretű anyagok tartoznak. Az ilyen szemcseméretü anyagok előállítására, a kü­lönféle szemcseméretü halmazok egymástól való elkülönítésére, a korábbiakban említett, már elkülönített halmazok mérettartomány szerinti osztályozására, szeparálására, továb­bá levegőből vagy más gázból történő levá­lasztására számos eljárás és berendezés is­meretes a különféle igények kielégítésére. A por kezelésére szolgáló eljárások és berende­zések a működésűk alapelve szerint, továbbá a működésük alapját képező fizikai jelenség szempontjából több csoportba oszthatók. így sokféle őrlő, illetve aprító berendezés ismere­tes, a frakciók elkülönítésére számos szita il­letve szitarendszer került ismertetésre, külön­féle szűrők továbbá mechanikus és elektro­sztatikus porleválasztók, ciklonok, légszérek váltak ismeretessé a gyakorlatban. Meg kell említeni, hogy a por kezelésére szolgáló berendezések és eljárások szinte mindegyike komoly költséget jelent mind az előállítás, mind az üzemeltetés szempontjából. Ezért a por kezelése nagy gondot igényel, és igen fontos, hogy mindig az adott körülmények legjobban megfelelő, leggazdaságosabb meg­oldás kerüljön gyakorlati megvalósításra, hogy a konkrét igény ilymódon legyen kielé­gítve. Porok szállítása céljából zárt csővezeték­ben pneumatikus utón való szállítás terjedt el leginkább. Ez azt jelenti, hogy a csővezeték­ben valamilyen gázzal — általában levegő­vel — keverten történik a szállítás. A szállító csővezeték szívott vagy nyomott rendszerű le­het. A pneumatikus szállítás említett módja mellett még elterjedt a fluidizációs szállítás is, amelynél szintén valamilyen gázzal, általában levegővel továbbítják a poranyagot. Az ilyen módon való szállítás — tehát mint a pneuma­tikus szállítás — esetében a szállításhoz szük­séges energia tulajdonképpen a megfelelő le­vegőnyomás biztosításához szükséges energi­át jelenti. Ez az energia a szállítandó anyag minőségétől, mennyiségétől, a szállító csőve­zeték paramétereitől és még néhány körül­ménytől függ. Ismeretes, hogy az ipari és mezőgazdasági tevékenység számos területén keletkeznek olyan porok, amelyek a keletkező technolóáiai folyamat legvégén mint hulladékok szerepel­nek. Jellegzetes példája ennek a hőerőművek porszén tüzelésű kazánjaiban keletkező szálló­pernye. A szállópernye tárolása a mezőgazda­ságtól von el értékes földterületeket, azonkívül az erőmű szempontjából jelentős önköltség növelő tényezőként hat, és mindezeken túlme­nően azért is hátrányos, mert nagymértékben szennyezi a levegőt. újabban a szállópernye hasznosítása .külö­nösen az építőipar terén vált lehetővé. így a 2 2 pernye az útépítésben mint kötőanyag hasz­nosítható, az építőanyagiparban pedig külön­féle építőelemek gyártásánál lehet hasznosí­tani. A pernyének a hasznosítása meglehető­sen szűk mérettartományú frakció esetében merül fel. Ezzel szemben a pernye rendkívül heterogén porként fordul elő, ezért felmerül az igény, hogy finom frakciók kinyerése vi­szonylag gazdaságosan legyen biztosítható, hogy ilymódon az említett felhasználási igény — esetleg más hasznosítási igény is — kielé­gíthetővé váljék Természetesen nemcsak a korábban emlí­tett, erőmüvekben létrejövő szállópernye ese­tében áll ez fenn, hanem esetleg máshol jelent­kező, általában hulladékként szereplő porok viszonylatában is. A találmány szerinti berendezés elé kitű­zött cél az volt, hogy az ipar és a mezőgazda­ság területén előforduló, máshol esetleg hasz­nosítható port biztosítsunk úgy, hogy a pornak a szállítása pneumatikus úton egyszerű esz­közökkel minél kisebb energiaráfordiítással történhessen és amellett a kívánt szemcse­méretü frakció legyen elkülöníthető. A találmány szerinti berendezés révén a ki­tűzött cél akként érhető el, hogy a por előfordu­lása helyén alkalmazott ipari porleválasztó­nak a megfelelő leválasztó fokozatához csat­lakoztatjuk a berendezést és az itt rendelke­zésre álló port egy szeparátorba vezetjük, ahonnan a továbbiakban hasznosnak ítélt szemnagyságú részt a szállítógáz egy részével együtt kivonjuk, és ebből a gáz-por keverék­ből cinkionban majd ezzel sorbakapcsolt zsá­kos szűrőben leválasztjuk a szükséges port. A leválasztott port ezután tárolóban fogjuk fel, míg a leválasztás után megmaradt poros gázt pedig visszavezethetjük az ipari porleválasztó­ba. Általában szükséges, hogy a hasznos por­frakció szállítását ventilátorral biztosítsuk. A ventillátor munkája azonban megkönnyíti az a körülmény, hogy rendszerint az ipari leválasz­tó és a zsákos porszűrő közötti nyomáskülönb­ség elősegíti a poros gáz szállítását, például vissza az ipari porleválasztóba. A korábban említett, az ipari porleválasz­tó után alkalmazott szeparátor célszerűen centrifugál szeparátor lehet. Ilyen centrifugál szeparátor ismerhető meg például a 183 037 sz. HU PS-ből, valamint a 4 008 059 számú és a 4 225 174 számú US PS-ből. Természetesen a megjelölt nyomtatványok ismertette centrifu­gál szeparátorok megfelelő átalakítással al­kalmazhatók a találmány szerinti berendezés­ben. A találmány értelmében a szeparátor előtt keverőcsövet célszerű alkalmazni, amelyben a szállító gáz és a por kellően el tud keveredni. A szeparátorból rendszerint a mellékáramot képező gáz-por keveréket kell elvezetni a to­vábbi hasznosítás érdekében. Erre szolgál egy olyan merülőcső, amelynek egyik vége a sze­parátor belső részében foglal helyet. A centrifugál szeparátorból kilépő főáram­gáz és por keverék — visszavezethető az ipa-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom