193211. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szintetikus hangsorok előállítására hallásvizsgálatokhoz
193211 koncentrációját a 4000 Hz-es értéken nem fogja jól meghallani, és torzítva ismétli. Attól függően, hogy a magashangcsökkenése milyen mértékű: az sz helyett f vagy h vagy t-t fog érteni, és ismételni. Ebből következik, hogy a szék szó elhangzása után a nagyothalló fék-et, hék-et vagy ték-et fog ismételni. A meghatározott frekvenciasávra koncentrált megszólaltatott hangsorok tehát diagnosztikai jelentőségűek. A 4. ábra az ász, ész szavakról készült hangszínképen jól demonstrálja a mássalhangzó zörejének különböző frekvenciasávra való koncentrálását. Az sz hang ugyagis különösen alkalmas arra, hogy a zörej frekvenciájának változtatásával eltérő szerkezetű hangsorokat szintetizáljunk, és ezek eltérő frekvenciasáv észleléséről adjanak felvilágosítást. Példánkban az ász mássalhangzójának zöreje 7-8000 Hz-re, az ész-é 4000 Hz-re koncentrálódik. A visszamondások alapján képet kapunk a gyermek hallástartományának a 4. illetve 7-8000 Hz-es sávjáról. A visszamondott hangsor minősége alapján a károsodás mértékére is következtethetünk. Ha például az ász esetében 'a 7 — 8000 Hz-et tekintve csak a magánhangzót ismétli a gyermek, nagy a ha 1 - láscsökkenése ezeken a frekvenciákon. Kisebb, ha ehhez t vagy gy hangot mond vissza, például át, ágy. Még enyhébb, ha réshangot ismétel, például ás. Az adott decibel-értéken visszamondott szavak hangjai tehát felvilágosítással szolgálnak a hallásveszteség mértékéről és típusáról. Feltételezéseink ellenőrzésére két kísérletsorozatot végeztünk, az elsőt éphalló 4—8 éves, a másodikat nagyothalló ugyanilyen korú gyermekekkel. Módszerünk a beszédaudiometriához hasonló volt: a magnetofonszalagra rögzített szintetizált hangsorokat a gyermeknek vissza kellett mondania. A magnetofonszalagra összesen 20 hangsort vettünk fel, egy részük a jelentés miatt a gyermekek számára logatomként jelentkezett. A döntően magas frekvenciás beszédhangokat tartalmazó szavakat döntően mély frekvenciás beszédhangokat tartalmazók követték, így minden kísérletbe a gyermeknek bizonyos aktivitást, illetve sikerélményt biztosítottunk, függetlenül a halláskárosodás típusától. Az ilyen szósorrend biztosítja, hogy a gyermek legrosszabb esetben is legalább minden második szót felismeri, és visszamondja, így nem alakul ki benne az a gátlást okozó érzés, hogy a számára kijelölt feladatot (a visszamondást) nem tudja végrehajtani. A sikerélmény biztosítása a vizsgálat eredményes végzéséhez tehát alapvetően fontos. Éphallókon végzett vizsgálataink eredményei szerint a mesterséges szavaknál a 100%os érthetőség ugyanúgy 60 dB-en következik be, mint a természetesek esetében, a szórástartomány nem szélesebb a természetesre kapott adatokénál. Az 50%-os felismerésben 7 mindössze 5 dB a különbség, a mesterséges hangsoroknál 40 dB-en kaptuk ezt az értéket. Nagyothalló gyermekek vizsgálata során 10 — 15 hangsor visszamondása után a gyermek hallásgörbéjét felrajzoltuk. A gyermek esetében ezt követően a rajzolt görbét szinuszhangos vizsgálattal ellenőriztük, a két görbe között minimális eltérést tapasztaltunk. Több esetben a szinuszhangos vizsgálat nem volt megbízhatóan elvégezhető. Fentiek alapján megállapítottuk, hogy: A természetes beszédhangok redundanciájuk következtében alkalmatlanok olyan következtetésekre, amelyekre a mesterségesek alkalmasak. 10 — 15 hangsor visszamondásával kapott adatok alapján alacsony hibaszázalékkal felrajzolható a hallásgörbe. Sok esetben a bizonytalan szinuszhangos eredményt a vizsgálat tette egyértelművé. 10 — 15 hangsor visszamondatásával kapott adatok alapján bölcsödés, óvodás korú gyermekek hallása feltérképezhető, az eljárás tehát gyors, gyakran ismételhető, olcsó, megbízható szűrési eredményeket ad, így lehetővé teszi az esetleges halláskárósodások korai felismerését. SZABADALMI IGÉNYPONT 1. Eljárás szintetikus hangsorok előállítására hallásvizsgálatokhoz, amelynek során az adott nyelv beszédhangjairól és hangkapcsolatairól gördülő spektrumot készítünk, és annak képéről minden 10 ms-os időpillanatban kimérjük a hang, illetve hangkapcsolat (továbbiakban hang) összes frekvenciaösszetevőit, formánsait valamint meghatározzuk a hang energia-idő függvényét, majd a gördülő spektrumból kimért adatokat átkonvertáljuk formáns elven működő beszédszintetizátort vezérlő adatokká, amikoris a spektrális mérésből nyert frekvenciaadatokat a szintetizátor frekvencfalépés táblázatában megadott értékekhez igazítjuk, továbbá az energia-idő függvénynek a tisztán zöngés gerjesztésű hangokra, illetve hangsorrészekre vonatkoztatott függvényértékeit úgy alakítjuk át szintetizátort vezérlő kódokká, hogy az ezekkel a kódokkal szintetikusan előállított hang energia-idő függvény értékei legfeljebb 5 dB- nyit térjenek el az eredeti időfüggvény ugyanazon pontján mért függvényértékektől, az energia-idő függvény további, zörejes gerjesztésű hangokra, illetve hangsorrészekre vonatkoztatott függvényértékeit pedig úgy alakítjuk át szintetizátort vezérlő kódokká, hogy a zörejes gerjesztésű szintetizált hang intenzitását kialakító kódot (okát) először egy kiinduló paraméterértékre állítjuk be, és ezzel állítjuk elő a hangot, majd azt hosszabb hangsorba helyezve meghallgatásos vizsgálatnak vetjük alá, és a vizsgálat eredményétől függően változtatjuk az intenzitásparaméter értékét, és azt az értéket fogadjuk el véglegesnek, amelyiknél a meghallgatásos vizsgálat 8 5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
