193211. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szintetikus hangsorok előállítására hallásvizsgálatokhoz

193211 majd azt hosszabb hangsorba helyezve meg­­hallgatásos vizsgálatnak vetjük alá, és a vizs­gálat eredményétől függően változtatjuk az in tenzitásparaméter értékét. Azt az értéket fo­gadjuk el véglegesnek, amelyiknél a meghall­­gatásos vizsgálat során a kérdéses hangot a legmagasabb százalékban azonosították he­lyesnek. Az így előállított szintetizátor vezérlő paraméterekkel a kívánt hangsort szintetiku­san előállítjuk, ezután pedig elkészítjük a szin­tetikus hangsor gördülő spektrumát, és össze­hasonlítjuk az eredeti hangsor gördülő spekt­rumával. Mindaddig korrigáljuk a szintetizá­tort vezérlő bemenő frekvenciaadatokat, amíg az így előállított szintetikus hangsor nyelvileg elfogadható. A találmány értelmében végre­hajtjuk a redundáns információt hordozó építő­elemek csökkenését olymódon, hogy a szinteti­zátor vezérlésére szolgáló paraméterek közül a zöngés hangok képzéséhez a második for­rná ns (F2) feletti formánsokat megvalósító paramétereket állandó fix értékűre állítjuk be, célszerűen F3 = 2700 Hz, F4 = 3500 Hz, F5 = 4500 Hz értékekre, és csak az első for máns (F,) és a második íormáns (F2) paramé­terét hagyjuk meg mozgathatónak. A formán­sokat létrehozó nagy energiájú felharmoni­kus csoportokban jelenlévő felharmonikusok számát úgy csökkentjük, hogy az első és a második formánsokat (F, és F2) képző szűrő meredekségét 30 - 50 dB/oktáv közé állítjuk be,és a sávszélességüket (Af) a----=0,5--1 képlet szerinti értékekre állítjuk be, ahol F a megfelelő formánst létrehozó szűrő közép­­frekvenciája. Ezen felül a zörejhangok előállí­tásában szerepet játszó zörejformáns áramkö­rök vezérlési paramétereit úgy állítjuk be, hogy azok lehetőleg 1, maximum 2 frekvencia­­értékekre koncentrálják a hang építőelemeit (az elfogadható jó hangzás biztosítása mel­lett), majd az így módosított bemenő paramé­terekkel a hangsort újból előállítjuk, és meg­­hallgatásos vizsgálatnak vetjük alá. A továb­biakban a meghallgatásos vizsgálat eredmé­nyétől függően — az általunk korábban meg­határozott korlátokon belül — addig korri­gáljuk a szintetizátort vezérlő bemenő adato­kat, amíg a készített szóra a megértési szá­zalék a legmagasabb értéket nem éri el. 1 A találmány eljárásra vonatkozik szinte­tikus hangsor (ok) előállítására hallásvizs­gálatokhoz, különösen kisgyermekek (2-7 éves) vizsgálatára. A találmányunk szerinti műszaki megol­dás eredményesen alkalmazható hallás és be­szédmegértési vizsgálatokhoz, különösen kis­gyermekeknél. A hallásvizsgálat jelenlegi gyakorlatában leginkább az úgynevezett tiszta (szinusz) hanggal végzett vizsgálatot alkalmazzák. En­nél a vizsgálatnál különböző frekvenciájú szi­nusz hangokat közvetítenek-a vizsgálni kívánt személy fülébe (külön a jobb és külön a bal fül­be), majd a hang hangerejét fokozatosan nö­velik. A vizsgált személynek jeleznie kell (kéz­feltartás, kopogás, stb.), hogy mikor hallot­ta meg a hangot. A jelzés(ek) alapján az audio­­lógus megállapítja, hogy milyen a vizsgált sze­mély hallása. Beszédmegértési vizsgálatot úgynevezett beszédaudiometriás hanganyaggal végeznek. Ezek a vizsgálatok a szinuszos hallásvizsgá­lattól eltérő, külön kategóriát képeznek. Mindezen vizsgálatok kisgyermekeknél kö­rülményesen alkalmazhatók, mert hallásvizs­gálatnál — a szinuszos hanggal való mérés­nél — olyan feladat elé állítjuk a gyermeket, amely számára nem megszokott, természet­­ellenes. A gyerek nehezen érti meg, hogy mit kell csinálnia a vizsgálat sikere érdekében, ép-2 2 pen ezért a vizsgálat eredménye sok esetben nem megalapozott, bizonytalan. Ilyen esetben a gyereket újból meg kell vizsgálni, aminek azonban általában akadálya a fáradtság. így nehéz jó vizsgálati eredményt elérni. 5 Találmányunk elé tehát azt a célt tűztük ki, hogy olyan eljárást dolgozzunk ki, amely­nek alkalmazásával a kisgyermekek hallás és beszédmegértési vizsgálata egyértelműen és jó eredménnyel elvégezhető. Találmányunk révén eljárást dolgoztunk ki szintetikus hangsorok előállítására, amely eljárás során csekély redundanciájú (kis in­formációtartalmú) frekvenciaszerkezettel ren- 15 delkező hangsorokat hozunk létre, és ezek a hangsorok alkalmasak a fenti hallás és be­szédmegértési vizsgálatok elvégzésére. Ismeretes, hogy a természetes beszédhan­gok szerkezete, valamint a számítógéppel 20 szintetizált hangsorok szerkezete eltér egy­mástól. Az eltérés milyensége általában a szinte­tizálás fajtájától függ. A jellemző eltérés foka lehet például az u.n. redundancia (feles- 25 leges információtartalom) mértéke. A termé­szetes és szintetizált hangzások frekvencia­­szerkezetében a természetes hangzások javára nagy redundancia mutatható ki. Más szavak­kal a természetes beszédhangok frekvencia- 30 szerkezete redundánsabb, mint a mestersé­geseké.

Next

/
Oldalképek
Tartalom