193211. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szintetikus hangsorok előállítására hallásvizsgálatokhoz
193211 majd azt hosszabb hangsorba helyezve meghallgatásos vizsgálatnak vetjük alá, és a vizsgálat eredményétől függően változtatjuk az in tenzitásparaméter értékét. Azt az értéket fogadjuk el véglegesnek, amelyiknél a meghallgatásos vizsgálat során a kérdéses hangot a legmagasabb százalékban azonosították helyesnek. Az így előállított szintetizátor vezérlő paraméterekkel a kívánt hangsort szintetikusan előállítjuk, ezután pedig elkészítjük a szintetikus hangsor gördülő spektrumát, és összehasonlítjuk az eredeti hangsor gördülő spektrumával. Mindaddig korrigáljuk a szintetizátort vezérlő bemenő frekvenciaadatokat, amíg az így előállított szintetikus hangsor nyelvileg elfogadható. A találmány értelmében végrehajtjuk a redundáns információt hordozó építőelemek csökkenését olymódon, hogy a szintetizátor vezérlésére szolgáló paraméterek közül a zöngés hangok képzéséhez a második forrná ns (F2) feletti formánsokat megvalósító paramétereket állandó fix értékűre állítjuk be, célszerűen F3 = 2700 Hz, F4 = 3500 Hz, F5 = 4500 Hz értékekre, és csak az első for máns (F,) és a második íormáns (F2) paraméterét hagyjuk meg mozgathatónak. A formánsokat létrehozó nagy energiájú felharmonikus csoportokban jelenlévő felharmonikusok számát úgy csökkentjük, hogy az első és a második formánsokat (F, és F2) képző szűrő meredekségét 30 - 50 dB/oktáv közé állítjuk be,és a sávszélességüket (Af) a----=0,5--1 képlet szerinti értékekre állítjuk be, ahol F a megfelelő formánst létrehozó szűrő középfrekvenciája. Ezen felül a zörejhangok előállításában szerepet játszó zörejformáns áramkörök vezérlési paramétereit úgy állítjuk be, hogy azok lehetőleg 1, maximum 2 frekvenciaértékekre koncentrálják a hang építőelemeit (az elfogadható jó hangzás biztosítása mellett), majd az így módosított bemenő paraméterekkel a hangsort újból előállítjuk, és meghallgatásos vizsgálatnak vetjük alá. A továbbiakban a meghallgatásos vizsgálat eredményétől függően — az általunk korábban meghatározott korlátokon belül — addig korrigáljuk a szintetizátort vezérlő bemenő adatokat, amíg a készített szóra a megértési százalék a legmagasabb értéket nem éri el. 1 A találmány eljárásra vonatkozik szintetikus hangsor (ok) előállítására hallásvizsgálatokhoz, különösen kisgyermekek (2-7 éves) vizsgálatára. A találmányunk szerinti műszaki megoldás eredményesen alkalmazható hallás és beszédmegértési vizsgálatokhoz, különösen kisgyermekeknél. A hallásvizsgálat jelenlegi gyakorlatában leginkább az úgynevezett tiszta (szinusz) hanggal végzett vizsgálatot alkalmazzák. Ennél a vizsgálatnál különböző frekvenciájú szinusz hangokat közvetítenek-a vizsgálni kívánt személy fülébe (külön a jobb és külön a bal fülbe), majd a hang hangerejét fokozatosan növelik. A vizsgált személynek jeleznie kell (kézfeltartás, kopogás, stb.), hogy mikor hallotta meg a hangot. A jelzés(ek) alapján az audiológus megállapítja, hogy milyen a vizsgált személy hallása. Beszédmegértési vizsgálatot úgynevezett beszédaudiometriás hanganyaggal végeznek. Ezek a vizsgálatok a szinuszos hallásvizsgálattól eltérő, külön kategóriát képeznek. Mindezen vizsgálatok kisgyermekeknél körülményesen alkalmazhatók, mert hallásvizsgálatnál — a szinuszos hanggal való mérésnél — olyan feladat elé állítjuk a gyermeket, amely számára nem megszokott, természetellenes. A gyerek nehezen érti meg, hogy mit kell csinálnia a vizsgálat sikere érdekében, ép-2 2 pen ezért a vizsgálat eredménye sok esetben nem megalapozott, bizonytalan. Ilyen esetben a gyereket újból meg kell vizsgálni, aminek azonban általában akadálya a fáradtság. így nehéz jó vizsgálati eredményt elérni. 5 Találmányunk elé tehát azt a célt tűztük ki, hogy olyan eljárást dolgozzunk ki, amelynek alkalmazásával a kisgyermekek hallás és beszédmegértési vizsgálata egyértelműen és jó eredménnyel elvégezhető. Találmányunk révén eljárást dolgoztunk ki szintetikus hangsorok előállítására, amely eljárás során csekély redundanciájú (kis információtartalmú) frekvenciaszerkezettel ren- 15 delkező hangsorokat hozunk létre, és ezek a hangsorok alkalmasak a fenti hallás és beszédmegértési vizsgálatok elvégzésére. Ismeretes, hogy a természetes beszédhangok szerkezete, valamint a számítógéppel 20 szintetizált hangsorok szerkezete eltér egymástól. Az eltérés milyensége általában a szintetizálás fajtájától függ. A jellemző eltérés foka lehet például az u.n. redundancia (feles- 25 leges információtartalom) mértéke. A természetes és szintetizált hangzások frekvenciaszerkezetében a természetes hangzások javára nagy redundancia mutatható ki. Más szavakkal a természetes beszédhangok frekvencia- 30 szerkezete redundánsabb, mint a mesterségeseké.
