193204. lajstromszámú szabadalom • Nyújtott hatású rovarűző (írtó) szer

1 193204 2 Rovarűző (irtó) szereket különböző for­mákban régen alkalmaznak. A rovarok, fő­leg a szúnyogok csípésükkel a bőrön napo­kig tartó kellemetlen viszkető érzést, duzza­natot idéznek elő. Kezdetben, abból a felte­vésből kiindulva, hogy ezt a csípés során a bőrön keresztül bejutott savak okozzák, am­­móniás készítményekkel próbálták enyhíteni. Ma már ismert, hogy ennek a hatásnak elő­idézője a szervezetbe került toxalbumin, mely az emberre testidegen fehérjeként hat és aller­giás hatást vált ki. A viszkető hatást a szú­rás helyén keletkező hisztamin okozza, mely­­lyel a szervezet a bejutott idegen anyaggal szemben védekezik, és azt ártalmatlanná te­szi. A régebbi rovarűző szerek majdnem ki­zárólag illathatáson alapultak (eukaliptusz, citronella, szegfűszeg stb. olaj). Ezek olaj, szeszes oldat vagy emulzió formában kerül­tek forgalomba. Az erős illat azonban nem­csak a rovar, hanem az ember számára is kellemetlen volt. Később, a második világ­háborúban, főleg a dzsungel háborúkban, el­terjedtek a dimetilftalát alapú rovarűző sze­rek, amelyek egyrészt csípős ízeik miatt, más­részt a bőrfelületen kialakult, a rovarok szá­mára kedvezőtlen gőztenziójuk miatt hatásos szernek bizonyultak. Hasonló szerek voltak a dimetatolamid, az etilhexandiol (2-etilhexan­­diol 13) és az indalon (aa-dimetil-a-cerbutoxi­­dihidro-ô-piron). Ezek az anyagok szintén az említett formában kerültek forgalomba. Ha­sonló hatásúak a műanyag lágyítószerek is. A rovarölő szerek egy csoportjának, mint a piretrin származékoknak rovarölő és rovar­­űző hatása is van. Az összetétel függvénye az egyes’ rovarfajták elleni hatékonyság is. Ilyen készítmények oldatát permetezéssel vagy aeroszolos flakonból történő szórással vivőgázzal permetezve juttatják a levegőbe. Ilyenkor a már jelenlévő rovarok - mivel ez részükre idegméregként hat - elpusztulnak, illetve egy rövid ideig riasztó hatás jelentke­zik. Mivel a rovarüző hatás igen rövid ideig tart, a permetezést tartós rovarveszély ese­tén gyakran ismételni kell. Természetesen minden rovarüző, illetve irtószerre érvényes kell legyen, hogy az em­beri szervezetre nem lehet ártalmas és a bőrt nem izgathatja. Találmányunk lényege egy olyan rovar­üző irtó szer, amely piretrin származékot tartalmaz és tartós hatást olymódon ér el, hogy ezt egy porózus felületű lapocskára visz­­szük fel oldatból és a hatóanyag elpárolog­tatóssal kerül egy elektromos készülék segít­ségével a légtérbe. Az anyag az emberi szer­vezetre ártalmatlan. A piretrin származék lehet természetes vagy szintetikus. Ilyen például a krisenté (2,2- -dimet-3(2-metil-l-propenil), a ciklopropankar­­bonsav, vagy a permetrinsav, 3-(2,2-diklórvi­­nil) - 2,2 - dimetil-1 -ciklopropánkarbonsav, pl. m-fenoxibenzilalkohollal képzett észterei 2 vagy R = COOCH3 Vagy lehet pl. a piretrinsav (2-metoxikarbonil­­-1-propenil) -2,2-dimetil-l-cikIopropankarbon­­sav észterei, illetve származékai Ezen származékoknak az oldatát visszük fel a megfelelően előkészített szálas alap­anyagra (pl. szálas papírazbeszt, szűrőlemez vagy megfelelő nagyfelületű rostos lemez). A piretrin és származékai azonban viszony­­lag gyorsan oxidálódnak. Ez fennáll aero­szolos formában is, de fokozott mértékben jelentkezik akkor, ha a hatóanyagot elpáro­logtatóssal visszük a légtérbe. Ennek kikü­szöbölésére egyéb hosszabb hatású rovarölő (űző) szerekkel szokták kombinálni, mint pél­dául a HCH. Alkalmaznak antioxidánsokat is, mint pl. a tributin stb. Az USP 4 210642 (NSZ03 A 01N/9136) leírtakban is olyan megoldást írnak le, mely egy hordozó anyagra felvitt két komponen­­sű hatóanyagból áll; melyeknél szinergeti­­kus hatás lép fel. Az egyik komponens egy endosulfon vegyület, a másik egy piretrin szer­kezethez közelálló anyag. Nem oldják meg azonban ezek a megoldások azt a problé­mát, hogy a tenzió időbeli változása is a lap felületén nagymértékű, és nem biztosít­ják a nyújtott hosszú időn át tartó egyen­letes párologtatást sem. Ezért találmányunkban olyan megoldást alkalmaztunk, melynél a piretrin" származék rnellett alkalmazott egyetlen anyag biztosít­ja, hogy a piretrin származék ne oxidálódjon, tehát antioxidáns, a tenzió stabil maradjon, és az anyag egyenletesen hosszú időn át (a légtértől függően) 18-24 óra alatt páro­logjon el; és a légtérben az optimális ro­varűző hatást fejtse ki. Erre a célra 100-500 mPa viszkozitású metil- vagy metil-fenil típusú szilikon ola­jat alkalmaztunk. Az elpárologtatás egy erre a célra kiala­kított elektromos energiával működő készü-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom