193195. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aromatartalmú pillanatoldó élelmiszergranulátumok előállitására fluidizált rétegben.
193195 imú oldat vagy szuszpenzió beporlasztása és a képződött granulátum szárítása és hűtése útján azzal jellemezhető, hogy az agglomerálandó (granulálandó) por íluidizált rétegébe az agglomeráló folyadék (kötőanyag) porlasztási fáklyájával párhuzamosan 1:1-6 tömegarányú folyadékaromából és hártyaképző vivőanyagból álló aromatizáló folyadékot poriasztunk be, hártyaképző vivőanyagként célszerűen zselatint, szőlőcukrot, dextrózt, növényi mézgákat, keményítőt, gumiarábikumot, hidratált növényi olajat alkalmazunk, adott esetben pedig az aromatizáló folyadék porlasztási fáklyájára — a fluidizált réteg feletti részbe — szárítólevegőt fúvatunk be,majd a kapott stabilizált aromát tartalmazó granulátumot elkülönítjük. Az aromatizáló folyadék és a pillanatoldódó poralakú késztermék tömegének arányát 0,05-0,25:1 -re állítjuk be. Az aromatizáló folyadék előállításakor a hártyaképző vivőanyagból porlasztható koncentrációjú oldatot készítünk és ebbe az oldatba keverjük be a folyadékaromát, majd a keveréket homogenizálásnak vetjük alá. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy ha a fluidizációs-porlasztásos (felépítéses) agglomerálás folyamatában az élelmiszerpor fluidizált rétegébe (előnyösen aerovibrofuluid réteg) porlasztandó agglomeráló folyadék része meghatározott arányban tartalmaz folyadékaromát, valamint egy száradás után hártyaképző vivőanyagot és a beporlasztott aromatizáló folyadékra adott esetben szárítólevegőt is fúvatunk, akkor a következő folyamatok játszódnak le: a) mielőtt a beporlasztott aromatizáló folyadékeléri a fluidizált élelmiszer porréteget (tizedmásodperc nagyságrend), a folyadék néhány mikron, illetve viszkozitástól függően néhány tizmikron átmérőjű cseppjei felületén ún. aromazáró hártya keletkezik a vivőanyagból; az aromazáró védőhártya keletkezése befolyásolható a vivőanyag megválasztásával, alkalmazási koncentrációjával, a befúvatott szárítólevegő hőmérsékletével és mennyiségével: b) a fluidizált porrétegbe jutva (felépítéses granulálás) az agglomerálás folyamatában a hártyával ellátott aromatartalmú cseppek beépülnek (inkorpolálódnak) az agglomerátumokba, az egyedi porszemcsék összekapcsolódnak és a stabilizált (védőhártyás) aromacseppeket magukba zárják, így kapillárisos és pórusos belső • szerkezetű agglomerátumok képződnek; c) az egyedi szemcsék agglomerátumokká történő összekapcsolódása egyrészt a fluidizált porréteg hidrodinamikai hatására (kaotikus ütközés, súrlódás), másrészt az egyedi szemcsék ragacsossá tételével és az ezt követő szárítással jön létre; a ragacsosságot a megfelelő körülmények között beporlasztott aromatartalmú cseppek védó'hártyája is létrehozhatja a porszemcsék között, de célszerűen külön fuvókával oldószert (pl. vizet) vagy 3 kötőanyag-oldatot poriasztunk a fluidizált porrétegbe — az aromatizáló folyadék porlasztási fáklyájával párhuzamosan. Az 1. ábrán a találmány szerinti eljárás gyakorlati megvalósítására alkalmas 1 berendezés egyik előnyös kiviteli alakját mutatjuk be a szárító és hűtőzónák ábrázolása nélkül. Az 1 aerovibrofluid réteget tartalmazó fluidizációs berendezésben az agglomerálandó (granulálandó) anyagot tartó perforált légelosztó-rács vibrációs mozgást végez. A granulálandó anyagot a 2 folyamatosan működő adagolón keresztül adagoljuk az agglomeráló-kamrába a légelosztó-rácsra, ahol azt a beporlasztott aromatizáló és agglomeráló folyadék segítségével agglomeráljuk és ez a fluidizált réteg hidraulikus nyomásának hatására a 7 ürítőn keresztül távozik az agglomeráló-kamrából további szárításra és hűtésre. Az ágy bolygatásának célja, hogy kiküszöböljük a fluidizált porréteg anomáliáit és a lehető legintenzívebb és legegyenletesebb keveredést hozzuk létre. Az agglomerálandó fluidizált porrétegbe az agg’omeráló és aromatizáló folyadékot belső keveredésű pneumatikus 5 és 6 porlasztókkal porlasztjuk be, olymódon, hogy a porlasztási fáklyák pályája egymással párhuzamos. Az 5 porlasztóval kötőanyagot vagy vizet adagolunk a porrétegbe. A 6 porlasztóval adagoljuk a fluidizált rétegbe az aromatizáló folyadékot. A 6 porlasztó porlasztási fáklyájára — a 3 ventillátorral — meghatározott hőmérsékletű és tömegáramú szárítólevegőt fúvatunk be. Ugyancsak szárítólevegőt fúvatunk be a 4 ventillátorral a flurdizációs réteg alatt. Az 1. ábra szerinti agglomeráló berendezésben a granulálandó poralakú élelmiszer fluidizált (bolygatottágyas) rétegébe olyan felépítéses granulálás (agglomerálás) megy végbe, amelynek eredményeként a folyadékaroma stabilan beépül a keletkező szemcsékbe egyrészt a vivőanyag, másrészt a keletkező agglomerátum inkorporálódó saját anyagai (egyedi szemcséi) által védett állapotban. A stabilizált aroma egyenletesen oszlik el az agglomérait részecskékben és a keletkező agglomerátumok szerkezetükből adódóan pillanatoldódó tulajdonságokkal rendelkeznek. A találmány szerinti eljárás előnyeit öszszefoglalva megállapíthatjuk, hogy: a) pillanatoldódó (instant) élelmiszerek folyadékaroma felhasználásával — az aroma »profiltorzulása« nélkül — előállíthatok; b) szükségtelenné válik poraromák felhasználása, amelynek jelentős gazdasági előnye, hogy feleslegessé válik a több műveletből álló energia — és anyagigényes poraroma gyártása (pl. koacervációval, molekuláris kapszulázással) ; c) az instant stabilizált foíyadékaromát tartalmazó agglomerátokban az aroma jobban védve van a párolgástól, a nedvességtől, az 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
