193194. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként fenoxi-benzaldehid-származékokat tartalmazó fungicid készítmények és eljárás a hatóanyag előállítására
193194 a sztearinsavnak és a mirisztinsavnak polietilénglikollal képzett észter, vagy a polietilénglikol-oleát, stb.; az etilén-oxid, propilén-oxid blokkpolimerizátumok; a zsír és olajsavak hexitanhidridekkel képzett részleges észterei, mint amilyen a szorbitnak olajsavval, vagy sztearinsavval képzett észterei, stb.; illetve az ilyen típusú vegyületek etilén-oxiddal képzett kondenzációs termékei; a tercier glikolok, mint amilyen a 3,6-dimetil-4-oktin-3,6-diol vagy a 4,7-dimetil-5-decin- 4,7 diói; a polietilénglikol tioéterek, mint amilyen a dodecil-rrlerkaptánnak polietilénglikollal képzett étere, stb. Alkalmas tapadást növelő anyagok az aláliföldfém-szappanok, a szulfoborostyánkősav-észter sók, a természetes és a mesterséges vízoldható makromolekulák, mint amilyen a kazein, a keményítő, a növényi gumik, az arab mézga, a cellulóz-éterek, a metil-cellulóz, a hidroxi-etil-cellulóz, a polivinil-pirrolidon, a polivinil-alkohol, stb. Alkalmas habzásgátlók lehetnek a kismolekulasúlyú poli (oxi-etilén), poli (oxi-propilén) blokkpolimerizátumok; az oktil-, nonil-, fenil-poli (oxi-etilén) (etilén-oxid egységek száma >5); a hosszúláncú alkoholok, mint például az oktil-alkohol, stb.; a speciális szilikonolajok, stb. Megfelelő adalékanyag alkalmazásával érhetjük el, hogy a formált készítmények kolloidkémiailag kompatibilisek különféle műtrágya-rendszerekkel. Szükség szerint a formálás során ismert peszticideket és/vagy tápanyagokat is felhasználunk alkotórészként. Nedvesedő permetezhető porokat (WP) például úgy készíthetünk, hogy a hatóanyago(ka)t, valamint segédanyago(ka)t, felületaktív anyago (ka) t összekeverjük a hordozóanyagokkal, majd őröljük,végül homogenizáljuk. Folyékony felületaktív anyag esetén eljárhatunk úgy is, hogy a szilárd szerves vagy szervetlen hígító anyag (ok) ra, vagy a szilárd hatóanyagot is tartalmazó porkeverékre például porlasztással visszük fel a folyékony felületaktív anyagot. Hasonlóan járunk el folyékony hatóanyag esetén is. Folyékony felületaktív anyag esetén eljárhatunk úgy is, hogy az előzetesen megőrölt szilárd komponenseket olyan szerves oldószerben szuszpendáljuk, amelyik folyékony felületaktív anyago(ka)t tartalmaz. Ezt a szuszpenziót például porlasztással szárítjuk. Ily módon a felületaktív anyagot a szilárd hatóanyag és a szilárd hígítóanyag felületére visszük. Vizes diszperziós közegű emulzió előállítására alkalmas, önként emulgeálódó folyadékot, úgynevezett emulzióképző koncentrátumot (EC) oly módon készíthetünk, hogy a hatóanyagot vagy azok keverékét a fentiekben ismertetett felületaktív anyagok és emulgeátorok valamelyikével, vízzel nem elegyedő oldószerben oldjuk. Az így kapott emulzióképző koncentrátum vízzel önként vagy 5 4 _ ' -kis mechanikai behatásra olyan permetlé emulziót képez, amely hosszabb állás után sem változik meg. Vízzel elegyedő oldatkoncentrátum (SL) oly módon állítható elő, hogy a hatóanyag és a megfelelő vízoldható segédanyagok vizes és/vagy vízzel elegyedő oldószeres oldatát állítjuk elő. Vízzel történő hígítással a kívánt koncentrációjú permetlé állítható elő. A hatóanyag vizesoldat koncentrátumát megfelelő emulgeátor kiválasztásával vízzel nem elegyedő folyadékban is diszpergálhatjuk, ily módon úgynevezett invert emulziót kapunk. Az oldószer és a felületaktív anyagok megfelelő kiválasztásával tehát olyan készítményeket állíthatunk elő, amelyek vízzel vagy vízzel nem elegyedő folyadékkal való összekeverés hatására olyan — akár molekulárisán — diszpergált rendszereket hoznak létre, amelyek hosszabb idő után sem változnak meg. Szuszpenziókoncentrátum (SC) előállításához víz (előnyösen ioncserélt) és valamilyen fagyásgátló komponens (előnyösen etilénglikol vagy glicerin) keverékében, szükség szerint melegítéssel felodjuk a nedvesítő- és diszpergálószereket. Ehhez az oldathoz adagoljuk állandó keverés fenntartása mellett a szilárd (poralakú vagy kristályos) hatóanyago (ka) t, majd szükség szerint anticaking komponensként szintetikus kovasavat keverünk be. Az így kapott szemcse-folyadékrendszert (zagy) nedvesőrlőberendezésekkel (például zárt Dyno-malomban) a kívánt szemcseméretre őröljük, amely általában a tárolási stabilitás érdekében max. 5 mikrométer szemcseátmérőt jelent, őrlést követően szükség szerint habzásgátló komponenst, illetve thickening komponensként poliszacharidot keverünk be a homogenizálás során. Eljárhatunk úgy is, hogy a komponensek összekeverési sorrendjét megváltoztatjuk, illetve szükség szerint egyéb komponenseket is adagolunk (például színezék, stb.). A szilárd hatóanyag mellett kombinációs partnerként használhatunk folyékony, vízzel nem elegyedő, vagy vízzel elegyedő hatóanyagokat is. Az alacsony olvadáspontú szilárd hatóanyagokat bevihetjük ömledék formájában is emulgeátor nélkül, vagy emulgeátorral összekeverve. Az ULV készítmények az EC-szerekhez (esetenként SC szerekhez) hasonlóan készíthetők. Közvetlen felhasználásra alkalmas granulátumokat (G) készíthetünk extrudálással. rétegeléssel felhasználva valamilyen eleve szemcsés hordozóanyagot (például mészkőőrleményt), vagy folyékony komponens szorpciós kapacitású hordozóanyag általi elnyeletésével. A permetezésre felhasználható granulátumokat (WG) készíthetünk WP-bőI és/vagy SC-ből kiindulva valamilyen agglomerációs 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
