193188. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-piperazinil-kinazolin-származékok és ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

193188 lására] és 1 mikromól nem jelzett spiperon a nem specifikus kötés meghatározása cél­jából. A 3H-spiperon specifikus kötődése gátlásá­nak meghatározása céljából a vizsgálandó vegyület 5—9 különböző koncentrációban (1 nanomól és 10 mikromól közötti koncentráció­tartományban) adjuk az elegyhez, s minden mérést kétszer végzünk. Szobahőmérsékleten 40 percig végzett inkubálás után a mérőele­­gyet Whatman GF/B szűrőn gyorsan átszűr­jük, a szűrőt kétszer, egyenként 5 ml jég­hideg TRIS-pufferoIdattal átmossuk, és utá­na szcintillációs számlálást végzünk. Az eredményeket az alábbi táblázatban adjuk meg. 5 Példa Receptor-kötődés IC50 nM 3H-spi peron 1 344 3a 253 3b 52 3c 265 3d 150 3e 342 3f >1000 3h 690 3i 618 3 j 532 3k 460 31 565 3n 1822 A találmány szerinti vegyületek továbbá — patkányoknak 2—20 mg/kg mennyiségben orálisan adagolva — erősítik az alvás 11. fázisát, és csökkentik a paradox alvási fázist az alvás-ébrenlét ciklus során. E vizsgálatot Kleinlogel és munkatársai módszerének el­vei szerint végeztük [European J. Pharma­col. 33, 159 (1975)]. Ennek következtében az alvás II. fázisa atípusos minőségi jellemző két mutat. Mindezek alapján indokolt a találmány szerinti vegyületek neuroleptikus szerekként való alkalmazása. E célra a javasolt napi dózis a találmány szerinti vegvületeknek kö­rülbelül 25 mg tói körülbelül 600 mg-ig ter­jedő mennyisége, amelyet célszerűen eloszt­va naponta 2—4 alkalommal körülbelül 6 mg­­tól körülbelül 300 mg-ig terjedő mennyiségű hatóanyagot tartalmazó adagolási egység formájában vagy késleltetett felszabadulást biztosító (retard) alakban adagolunk. A találmány szerinti vegyületek továbbá a magas vérnyomást csökkentő szerekként is alkalmazhatók, amint ez standard vizsgála­tok segítségével, például a 3H-prazosin ai-receptorhoz való kötődésének mérésével igazolható {Greengrass és munkatársai mó­dosított módszere [Eur. J. Pharm. 55, 323 4 (1979)]}. E vizsgálatot a következőképpen végezzük. Friss borjúagyvelő kéregszövetét 20-szoros térfogatú TRIS hidroklorid pufferban (50 mmólos, pH 7,7) Polytron PT 20 eszközben homogenizáljuk, majd 30 000 g sebességgel 25 percen át centrifugáljuk. A centrifugálási maradékot 13-szoros térfogatú, az előbbivel azonos pufferoldatban ismét szuszpendáljuk, 15 percig 37 C°-on inkubáljuk, majd 11 per­cig 50 000 g sebességgel ismét centrifugáljuk. Az így kapott centrifugálási maradékot —20 C°-on megfagyasztjuk, és a kötődési kí­sérletben való felhasználás előtt 60-szoros térfogatú fenti pufferoldatban ismét szusz­pendáljuk. A mérőelegy összetétele (össztér fogata 2 ml) a következő: 50 mmól 7,7 pH értékű TRIS hidroklorid, 30 mg eredeti szö­vet súlynak megfelelő membrán és 0.3 nmól 3H-prazosin. A nem specifikus kötődés méré­sére szolgáló keverék ezen kívül még 10 gmól koncentrációban fentolamint tartal­maz, A hatóanyagok specifikus 3H-prazosin­­-kötődést gátló képességének (a teljes és a nem specifikus kötődés különbsége) mérése céljából a vizsgálandó anyagot 1 nmól és 10 pmól közötti tartományban 5—9 koncent­rációban adagoljuk, s itt minden mérést is­métlőnk. Szobahőmérsékleten végzett 40 per­ces inkubálás után a keveréket Whatman GF/B szűrőn gyorsan átszűrjük, és a szűrőt kétszer 5 ml jéghideg TRIS pufferoldattal mossuk. A szűrök radioaktivitását szcintillá­ciós számlálással állapítjuk meg. Ezek alapján indokolt a találmány szerinti vegyületek vérnyomáscsökkentő szerekként való alkalmazása. E célra a javasolt napi ■ adag a találmány szerinti vegyületek körül­belül 5 mg-tól körülbelül 100 mg-ig terjedő mennyisége, amelyet célszerűen napi 2—4 al­kalommal körülbelül 1 mg-tól körülbelül 50 mg-ig terjedő hatóanyagot tartalmazó adagolási egység formájában vagy késlelte­teti felszabadulást biztosító (retard) formá­ba t adagolunk. A találmány szerinti vegyületek gyógyá­szati szempontból elfogadható savaddíciós sóik formájában is adagolhatok. E savaddí­ciós sók a bázisokkal azonos nagyságrendű hatással rendelkeznek. A találmány olyan gyógyszerkészítmények előállítására is vonatkozik, amelyek egy ta­lálmány szerinti vegyületeí vagy annak va­lamilyen gyógyászati szempontból elfogadha­tó savaddíciós sóját a gyógyszerkészítésben, szokásos vivő- vagy hígítószerrel együttesen tartalmazzák. E készítmények például olda­tok vagy tabletták lehetnek. A találmány szerinti vegyületek előnyös in­dikációs területe a neuroleptikus hatás. En­nek az indikációs területnek a szempontjából az 1. és 3e. példa szerinti vegyületek elő­nyösek. Az (I) képletü vegyületek és azok savaddí­ciós sói egyik előnyös csoportjában 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom