193174. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és adagoló üvegszálak képzésére

193174 kúpot cseppé alakítja át, amelynek pozitív belső nyomása van és ez a csepp vagy a csúcs végén marad, vagy felfelé mozog a csúcsba a 3 perforált lemez felett lévő kisebb nyomás ellenében, amint azt a 6. ábrán ábrázoltuk. Mindkét esetben a csepp nem nő, mivel az 5 térből nincs lefelé áramlás a cseppbe. Minde­gyik kivitelnél, akár az 5.,6. ábra szerinti kivi­telről, akár a 4. ábra szerinti kivitelről van szó, az üveg az 5 térből a többi nyílás felé folyik és nem afelé a nyílás felé, amelynél a szál meg­szakadt. A 7.ábrán ábrázolt kivitelnél egy másik adagolót ábrázoltunk, amely felső 11 tartályt tartalmaz és ebben helyezkedik el a 12 olvadt üvegtest. A felső 11 tartály 13 szűkülettel csat­lakozik az alsó 14 tartályhoz, amely a 15 ol­vadt üvegtestet tartalmazza. Ez fedi az elő­zőekben leírt típusú 3 perforált lemezt. A 16 fűtőlap vagy fűtőernyő van közel a 3 perforált lemez felett elhelyezve. Ez biztosítja a 3 per­forált lemeznél az olvadt üvegnek a szálkép­zéshez szükséges hőmérsékletét. A szűkület keresztmetszetének alakja és mérete, valamint függőleges irányú hossza elegendő ahhoz, hogy a 12 és 15 olvadt üvegtestek között olyan nyomásesést hozzon létre, hogy az olvadt üveg nyomása köz­vetlenül a 3 perforált lemez felett, az elő­zőekben leírt értékre, azaz előnyösen atmosz­férikus nyomás nagyságrendűre csökkenjen és minden esetben kisebb legyen, mint a 3 perforált lemez valamelyik nyílásánál képző­dött cseppben lévő belső nyomás, amikor az kijut a nyílásból, de nagyobb legyen, mint az állandósult elvékonyítás alatt a kúp­ban lévő belső nyomás. A 13 szűkület így működve úgy dolgozik, mint az előzőekben ismertetett 4 nyomólemez egy változata. A 8. ábra a találmány egy további ki­vitelét ábrázolja, amely hasonló a 7 ábrához, de amelynél termikus szelepet alkalmazunk. Az adagoló ismét egy felső 11 tartályból és egy alsó 14 tartályból áll, amelyek minde­gyikében 12, illetve 15 olvadt üvegtest he­lyezkedik el. Közel az alsó 3 perforált lemez felett 16 fűtőlap helyezkedik el. A 12 és 15 olvadt üvegtesteket a 17 szűkület köti össze, amelynek magában nem kell nyomáscsökkentő szerepet betölteni. A 17 szűkület folyadékkal hűtött, csavarvonal alakú 18 hőcserélővel van körülvéve, amelyen keresztül hfitőlevegőt, vizet va^y más közeget áramoltatunk, hogy a 17 szűkületen# keresztülfolyó olvadt üve­get lehűtse. A csavarvonal alakú 19 fűtő­­csőkígyó, amelynek végei megfelelő módon villamos forráshoz vannak csatlakoztatva, szorosan körülveszi a 17 szűkületet, hogy az azon átáramló üveget a szűkület falán keresztül fűtse konvektiv és sugárzó hő­csere útján. A 15 olvadt üvegtestben, elő­nyösen a 16 fűtőlap és a 3 perforált lemez között, 20 hőfokszabályozó van elhelyezve, hogy közvetlenül a 3 perforált lemez fö­lött a szükséges hőmérsékletet az üvegben fenntartja. A 20 hőfokszabályozó a 18 11 hőcserélőt, a 19 fűtőcsőkígyót és a 16 fűtő­lapot vezérelni tudja. A 17 szűkület fűtésével és hűtésével az azon keresztüláramló olvadt üveg viszkozi­tását szabályozni lehet, úgy, hogy mindenkor fenntartsuk a 3 perforált lemez fölött fekvő 15 olvadt üvegtestben a kívánt nyomást. A 17 szűkület hűtésével megakadályozzuk, hogy az olvadt üvegáramban nagyobb nyo­másesés jöjjön létre; a 17 szűkület fűtésé­vel pedig a nyomásesés csökkenését akadá­lyozzuk meg. Előnyösen a 19 fűtőcsőkígyót és a hűtést biztosító 18 hőcserélőt arra hasz­náljuk, hogy a nyomást a 15 olvadt üveg­testben és közvetlenül a 3 perforált lemez fölött fenntartsuk, amely nyomás lényegében atmoszférikus nyomás és minden esetben a 3 perforált lemez felett kisebb,mint a szál meg­szakításakor a 3 perforál': lemez egyik nyílá­sánál képződött buborékban lévő belső nyo­más és nagyobb, mint az állandósult nyúj­tás alatt a kúpban lévő belső nyomás. A 16 fűtőlapot arra használjuk, hogy közvetlenül a 3 perforált lemez feled biztosítsuk, hogy az olvadt üveg a kívánt szálképzési hőmérsék­leten legyen. Ha a 8. ábra szerinti 17 szűkületet és ter­mikus szelepet alkalmazzuk, akkor az olvadt üvegtest teljes keresztmetszetében megfelelő és kívánt nyomásesést tudunk fenntartani, hogy ezáltal az előzőekben leírt 4 nyomólap­pal elérhető valamennyi előnyt biztosítani tud­juk. A 16 fűtőlap — akár okoz, akár nem okoz jelentős nyomásesést a 15 olvadt üveg­testben — elsődleges szerepe az, hogy a 3 per­bált lemeznél az olvadt üveg jelenlétét a kívánt szálképzési hőmérsékleten tartsa. A 9-12. ábrákon különböző eszközöket ábrá­zoltunk, amelyekkel az 1 adagolón belül a hőmérsékletet lehet szabályozni. A 9. ábrán az 1 adagolóban 2 olvadt üvegtest helyezkedik el a 3 perforált lemez fölött. Az olvadt üvegtestet valamilyen meg­felelő forrásból pl. márvány megolvasztásá­ból vagy közvetlenül az olvasztókemencé­ből nyerjük. A közbenső 4 nyomólap és a 3 per­forált lemez olyan alakú, az abban lévő nyílá­sok mérete és sűrűsége olyan, amint azt az !—4. ábrákkal kapcsolatban az előzőekben már leírtuk. A 3 perforált lemezt és a közbenső 4 nyo­mólapot párhuzamosan egyenáramú villamos áramforrásból tápláljuk, amint a 9. ábrán áb­rázoltuk. A lapok fűtése általában arányos azok vastagságával. A 9. ábra szerinti kivi­telnél előnyösen a közbenső 4 nyomólap vas­tagabb, mint a 3 perforált lemez, úgyhogy az olvadt üveget az előző jobban fűti, mint az utóbbi. A 3 perforált lemezt külső felületén leve­gővel vagy más hűtő gázzal hűtjűk, amelyet 9 fúvókából irányítunk a 3 perforált lemez alsó felülete felé. A 9 fúvókából kilépő gáz nyílások sokaságából lép ki és a 3 perforált lemez alsó felületét teljes egészében végig­­söpri, hogy a 3 perforált lemez nyitásain ki­12 7 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom