193157. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4"-epi-eritromicin a és származékainak előállítására

193157 tökéletesebben végbemegy. A felesleget a reakció elején, de több részletben a reakció közben is adagolhatjuk. Másik módszer a 4”-epi-eritromicin A-l 1,12- karbonát-észter előállítására a megfelelő 4”-dezoxi-4”-oxo-eritromicin A-l 1,12-karbo­­nát-észter (4 150 220 számú amerikai egye­sült államokbeli szabadalmi leírás) redu­kálása hidrogénnel Raney-nikkel vagy ne­mesfém-katalizátor jelenlétében, a 4”-dezoxi- 4”-oxo-eritromicin A redukálásánál előző­ekben leírt módon. A 4”-epi-eritromicin A, vagy a 4”-epi­­eritromicin A-l 1,12-karbonát-észter acile­­zésével azok 2’-acil-származékait állíthat­juk elő. A reakció kivitelezésénél úgy járunk el, hogy a karbonsav-anhidrid és a megfe­lelő makrolid ekvimoláris mennyiségét (10% savanhidrid-felesleggel) reakció-inert oldó­szerben reagáltatjuk. Előnyös oldószerek a vízzel nem elegye­dő aprotikus oldószerek, mint a metilén-klo­­rid, a toluol, az etil-acetát és a kloroform. A reakciót végezhetjük szobahőmérsékle­ten, de lehűthetjük 0°C-ra, vagy melegíthet­jük visszafolyás mellett is. Szobahőmérsék­leten a reakció 5—7 óra alatt teljesen végbe­megy. A reakció végén a reakcióelegyhez vizet adunk, a terméket a szerves fázistól elvá­lasztjuk és tisztítjuk. A 2’-helyzetű hidroxicsoport acilezését acilhalogeniddel, például kloriddal vagy bromiddal is végezhetjük. Ilyen esetben elő­nyösen úgy járunk el, ha legalább ekvimo­láris mennyiségben sav-hatástalanító anya­got, például nátrium-bikarbonátot alkalma­zunk, továbbá oldószerként acetont haszná­lunk, és a reakció végén a reakcióelegyet víz és vízzel nem elegyedő oldószer keveré­kébe öntjük, és a terméket a szerves fázis­tól elválasztjuk. A 9-dihidro-4”-epi-eritromicin A-t a 4”­­dezoxi-4”-oxo-eritromicin A (4 150 220 szá­mú amerikai egyesült államokbeli szabadal­mi leírás) redukálásával Raney-nikkel kata­lizátoron állítjuk elő. A reakciót szobahő­mérsékleten végezzük 9646 kPa nyomáson, reakció-inert oldószerben. Ilyen reakció-pa­raméterek mellett a reakcióidő 12—14 óra, de a reakció tökéletes végbemenetele érde­kében előnyös, ha egy éjjelen át végezzük. Előnyös oldószerek a rövidszénláncú alko­holok, mint az etanol, a metanol vagy az izopropanol. A Raney-nikkel: makrolid súly­aránya 5 : 1. A reakció végén a katalizátort leszűrjük, a szűrletet betöményítjük, belőle a terméket kinyerjük és a szokásos módon tisztítjuk. A 9-dihidro-4”-epi-eritromicin A-l 1,12- karbonátot — a szokásos módszerekkel — 9-dihidro-4”-epi-eritromicin A és etilén-kar­bonát inert oldószerben — például toluol vagy benzol — való reagáltatásával állítjuk elő. Hasonlóan a 4”-epi-eritromicin-l 1,12-3 karbonát-észter előállításához itt is előnyös, ha a reakció tökéletesebb végbemenetele érdekében az etilén-karbonátot a makrolid­­hoz viszonyított ötszörös feleslegben alkal­mazzuk. A felesleget adagolhatjuk a reak­ció kezdetén, de adagolhatjuk részletekben a reakció folyamán is. A reakció hőmérsék­lete 40-60°C, előnyösen 55°C, a reakcióidő 4-5 óra. A termék elválasztásához" a reak­cióelegyet vízzel kezeljük, majd savval meg­savanyítjuk, hogy a makrolid a vizes fázis­ban feloldódjék, végül a nem kívánt mellék­­termékek és az etilén-karbonát eltávolítása után az elegyet meglúgosítjuk. Alternatív módszer a 9-dihidro-4”-epi-erit­­romicin A-l 1,12-karbonát-észter előállításá­ra a 4”-epi-eritromicin A-l 1,12-karbonát-ész­ter hidrides redukciója. Kísérletileg itt úgy járunk el, hogy a makrolidot a nátrium-bór­­hidrid tízszeres mólfeleslegével rövidszén­láncú alkohol (például etanol) és víz 10 : 1 arányú keverékében reagáltatjuk. Szobahő­mérsékleten a reakcióidő 1 — 2 óra. A reak­ció végén az elegyet víz és vízzel nem ele­gyedő oldószer keverékébe (például víz-me­­tilén-klorid) öntjük, majd a terméket a szer­ves fázistól elválasztjuk. A 9-dihidro-4”-epi­­eritromicin A és a 9-dihidro-4”-epi-eritromi­­cin A-l 1,12-karbonát-észter 2’-helyzetű hidr­­oxicsoportjának ecilezésénél ugyanúgy já­runk el, mint a 4”-epi-eritromicin Á-nak, valamint karbonát-észterének acilezésénél. A találmány szerinti eljáráshoz alkalma­zott reagensek a technika állása szerint is­mertek, általánosan használtak, vagy most ismertetjük őket. A 4”-dezoxi-4”-oxo-eritro­micin A makrolidokat a 4 150 220 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban közük. Antibakteriális hasznosítás szempontjából ezek közül előnyösek a 4”-epi­­eritromicin A, a 2’-acetil-4”-epi-eritromicin A, a 4”-epi-eritromicin A-l 1,12-karbonát­­észter, a 2’-acetil-4”-epi-eritromicin A-l 1,12- karbonát-észter, a 9-dihidro-4”-epi-eritro­micin A-l 1,12-karbonát-észter, a 9-dihidro- 2’-acetil-4”-epi-eritromicin A, a 9-dihidro- 4"-epi-eritromicin A és a 9-dihidro-2’-acetil- 4”-epi-eritromicin A. A találmány szerinti eljárással előállított új eritromicinek hatásosak in vitro különbö­ző Gram-pozitív mikroorganizmusok, mint Staphylococcus aureus és Streptococcus py­ogenes, valamint bizonyos Gram-negatív mikroorganizmusok gömb és ellipszis alak­jaival (cocci) szemben. A mikroorganizmu­sokkal szembeni aktivitásukat könnyen de­monstrálhatjuk a vér-liquorgát (brain-heart) kivonattal a szokásos kétszeres hígítási módszerrel végzett in vitro vizsgálattal. In vitro aktivitásuk alkalmassá teszi őket he­lyi alkalmazásra különböző kenőcsök és kré­mek formájában; alkalmazhatók sterilizáci­ós célokra, például betegszoba eszközöknél; baktériumölő szerként ipari területeken, például vízkezelésnél, szennyvíztisztításnál, festék- és fakonzerválásnál. 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom