193145. lajstromszámú szabadalom • Eljárás diétás készítménnyé feldolgozható kenyérpor vagy süteménypor előállítására
193145 3 helyettesítésére rántás, palacsinta, házitészta készítéséhez, húsok panírozásához stb. A kenyérporból kenyeret a következőképpen süthetünk: 30 g élesztőt 0,2 liter langyos tejben, kevés kristálycukor hozzáadásával felfuttatunk. 400 g kenyérporhoz hozzáadunk 1 tojást, 40 g margarint, a felfuttatott élesztőt és mintegy 0,16 liter tejet (vagy vizet). A masszából sima tésztát keverünk, amelyet belülről kizsírozott őzgerincformába öntünk és szobahőmérsékleten 30 percig kelesztjük. A megkelt kenyeret 250 °C-os sütőben 10 percig, 200—220 °C-os sütőben 35 percig sütjük, étolajjal vékonyan megkenjük. A kisült kenyeret szobahőmérsékleten konyharuhában hűtjük ki. Lukacsos műanyagzacskóban vagy alufóliában hűvös helyen tárolva, 72 órán át eltartható, állagát, ízét, színét nem változtatja. A kenyér íze és illata a búzalisztből készült kenyérre emlékeztet. A külső héja barna, fényes, a felső felülete egyenletesen, hosszanti irányban repedt. A bélzete sárga színű, rugalmas, nyomásra összeáll, majd az erőhatás megszűnése után visszaugrik az eredeti állapotába. A vágási felülete lyukacsos. A kenyérporból zsemlét a következőképpen süthetünk: A kenyérkészítésnél kapott tésztából egy púpozott evőkanál mennyiséget megfelelő, belülről kizsírozott formába öntünk. (A formát úgy készítjük el, hogy 15 cm x 15 cm méretű alufóliadarabot egy 4 cm átmérőjű pohárra kívülről rásimítunk, majd a poharat kivesszük.) A tészta tetejét étolajjal vékonyan megkenjük, szobahőmérsékleten mintegy 20 percig kelesztjük és 200—220 °C hőmérsékletű sütőben 20—25 percig sütjük. Ugyanúgy hűtjük és tároljuk, mint a kenyeret. A száraz kenyérből vagy zsemléből zsemlemorzsát is készíthetünk olymódon, hogy a kenyeret vagy zsemlét apró darabokra vágjuk, megszárítjuk, majd diódarálón átdaráljuk. Az így kapott zsemlemorzsa papírzacskóban hosszú ideig eltartható. 2. példa Kukorica süteménypor összetétele: 53,38 % kukoricakeményítő 8.90 % kukoricaliszt 8.90 % burgonyapehely 10,68 % porcukor 7,12 % szőlőcukor 4 8,90 % vaníliás cukor 1,42 % szárított tejsavó 0,70 % alginát A porkeveréket a fenti anyagokból az 1. példában ismertetett módon készítjük el és csomagoljuk. A porkeverék felhasználható például kalács készítéséhez. Mazsolás kalács készítése: 4 tojás fehérjét habbá verjük. 400 g porkeverékben szétmorzsolunk 50 g margarint, hozzáadunk 0,1 liter langyos tejben kevés kristálycukor jelenlétében felfuttatott 30 g élesztőt, hozzáadjuk a 4 tojás sárgáját, 20 g mazsolát és a habbá vert tojásfehérjét. A tésztát simára kidolgozzuk, kizsírozott őzgerincformába öntjük, 40—45 percig kelesztjük és 55 percig sütjük 180—200 °C-on. A sütés befejezése előtt 5 perccel a kalács tetejét bekenjük étolajjal. A kész kalácsot szobahőmérsékleten hagyjuk kihűlni és száraz, hűvös helyen tároljuk, hasonló csomagolásban, mint a kenyeret. Ize, illata a búzalisztből készült süteményfélére jellemző. A külső héja barna, hosszában egyenletesen repedt. Bélzete halvány sárgásbarna, lyukacsos, rugalmas. 4—5 napig jól eltartható, íze, színe és állaga nem változik. Márványkalász készítése: 400 g porkeverékhez hozzáadunk 200 g margarint, 4 db tojást, 80 g vágott diót, 2 evőkanál rumot és 20 g sütőport. Síma, lágy tésztát gyúrunk annyi tej hozzáadásával, amennyit a tészta felvesz. A tésztát kizsírozot őzgerincformába töltjük, 15 percig pihentetjük és 180 C°-os sütőben 60 percig sütjük. Végül hagyjuk, hogy szobahőmérsékleten kih üljön. A kukorica süteményporból piskótaféleségek, linzerjellegű sütemények és kelt tészták is készíthetők, különböző ízesítéssel. SZABADALMI IGÉNYPONT Eljárás diétás készítménnyé feldolgozható kenyérpor, vagy süteménypor előállítására, azzal jellemezve, hogy az 50—75 m % kukoricakeményitöt, 8—11 m% kukoricalisztet és 14—42 m%-nyi adalékanyagot, — mely célszerűen burgonyapehelyből, cukorból, alginátból, szárított tejporból áll, — összekeverjük, majd célszerűen konyhasó vagy egyéb ízesítő anyag hozzáadása után homogenizáljuk, s kívánt esetben a keverékből légmentesen lezárt kiszerelési egységet képezünk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 Rajz nélkül Kiadja: Országos Találmányi Hivatal, Budapest A kiadásért felel: Himer Zoltán osztályvezető N» 4240. Nyomdaipari vállalat, Uzsgorod