193138. lajstromszámú szabadalom • Eljárás széntartalmú hulladékok és biomasszák feldolgozására
193138 nálhatjuk. A hidrogénezéshez természetesen gyakorlatilag tiszta hidrogéngázt, például elektrolízissel fejlesztett hidrogént is felhasználhatunk. A háztartási hulladékokat tehát a találmány szerint például úgy dolgozhatjuk fel, hogy első lépésben elválasztjuk a növényi és a szintetikus hulladék-komponenseket egymástól, majd a növényi komponenseket hidrogénfejlesztés céljából elgázosításnak vetjük alá, míg a szintetikus komponenseket hidrogénezzük. A növényi komponenseket azonban erjesztésnek vagy egyéb feldolgozási műveletnek is alávethetjük. A szervetlen komponensektől rendszerint lényegében megtisztított, adott esetben szárított, aprított vagy megömlesztett, vagy dörzsolajjal vagy egyéb adalékanyagokkal összekevert hulladékanyagba adott esetben bekeverjük a katalizátort, majd a hidrogénezés hőmérsékletére melegítjük, és a reakciótérben a hidrogénező gázzal hozzuk érintkezésbe. Ha a hulladékanyagokból a hőmérsékletnövelés során már a keverőtartályba szivattyúzható pép alakul ki, a hulladékanyagot szivattyúzással adagolhatjuk a hidrogénező reakciótérbe. Szivattyúzható pép képzése céljából a hulladékanyaghoz úgynevezett dörzsolajat keverhetünk. A felhasznált dörzsolaj a találmány szerinti eljárás során képződő és a hulladékfeldolgozó berendezés különböző pontjain elvezetett olaj lehet, dörzsolajként azonban idegen (nem az eljárásból, illetve a berendezés üzemeléséből származó) olajokat is felhasználhatunk. A hulladékanyagba vizet vagy vízgőzt is vezethetünk. Szivattyúzható pép képzése céljából a hulladékanyaghoz például ásványolaj-komponenseket, bitument vagy szénkomponenseket is adhatunk. A hulladékanyagot azonban más módszerekkel, például adagoló csigák vagy egyéb ismert adagolószerkezetek segítségével is beadagolhatjuk a hidrogénező reaktorba. A reakciótér adott esetben több, egymással sorba vagy párhuzamosan kapcsolt reaktorból állhat. Adott esetben a reaktor (ok) -hoz legalább egy forró leválasztóberendezés kapcsolódik, amely(ek)-ben a leválasztás hőmérsékletén gázalakú termékeket különítjük el a forró leválasztó fenéktermékétől. A forró leválasztóberendezés például a fenéktermékek hid - rogénezésekor felhasznált berendezéselem lehet. A gázalakú komponenseket lehűtjük, és a kapott folyékony szénhidrogéneket ismert módon, például további hidrogénező hasítással, raffinálással és desztillációs műveletekkel tovább feldolgozzuk. A kapott folyékony szénhidrogének egy részét a reakciótérbe vezetendő hulladékanyaghoz keverhetjük dörzsolajként A nem kondenzálódott gázokból mosással távolítjuk el a kén-hidrogént, ammóniát, sósavat és az adott esetben jelenlevő szén-monoxfdot és szén-dioxidot. A képződött gázalakú termékekben lévő hidrogént adott esetben hidrogénező gázként 4 5 visszavezethetjük a hidrogénező reaktor (ok)ba. Eljárhatunk úgy is, hogy a gázalakú termékekben lévő kis szénatomszámú szénhidrogéneket gőzfázisú reformálásnak vetjük alá, amikor további hidrogéngázt kapunk. A forró leválasztóberendezésből elvezetett gázalakú termékeket — elsősorban a normál körülmények között folyékony anyagokat—raffináló berendezésbe vezethetjük, ahol ezeket az anyagokat rendszerint hidrogénezésnek vetjük alá. Itt a még jelenlevő csekély mennyiségű heterovegyületet (azaz oxigén-, nitrogén-, halogén és/vagy kénatomot tartalmazó vegyületeket) teljes mértékben hidrogénezhetjük, és így gyakorlatilag kén-, nitrogén- és halogénmentes szénhidrogén-végtermékekhez jutunk. A magasabb forráspontú komponenseket egy vagy több krakkolási műveletnek, elsősorban hidrokrakkolásnak vethetjük alá. Szükség esetén a további feldolgozás során képződő egyes anyagfrakciókat visszavezethetjük a hulladékok hidrogénezésébe, illetve a hidrogénezést megelőző műveletekbe. A forró leválasztóban kapott fenékterméket különféle módszerekkel dolgozhatjuk fel. Eljárhatunk például úgy, hogy a fenékterméket vákuumdesztillációnak vetjük alá, és a vákuumdesztilláció során képződő fenékterméket hidrogénné és szén-monoxiddá elgázosítjuk. Ebben az esetben az elgázosítás során képződő gázokat célszerűen a korábban ismertetett gázmosó és gázfeldolgozó műveletsorba vezetjük be. A vákuumdeszilláció során kapott maradékot azonban elkokszosíthatjuk, aszfaltmentesíthetjük, vagy más ismert módszerekkel is feldolgozhatjuk. A műveletekben képződő maradékokat és hamukat, amelyek a fémszennyezéseket tartalmazzák, ismert módon hulladékdepóniákban helyezhetjük el, vagy a fémek visszanyerése céljából kohászati feldolgozásnak vethetjük alá, illetve adott esetben katalizátorként hasznosíthatjuk a hulladékok hidrogénezéséhez. A forró leválasztóban kapott fenékterméket, illetve a maradékokat azonban extrakciós módszerekkel is feldolgozhatjuk. Extrahálószerként például propánt, butánt vagy magasabb forráspontú szénhidrogéneket használhatunk fel, amelyek adott esetben a találmány szerinti eljárásból származhatnak. A kívánt extrakciós hatásfok elérése céljából az extrahálószer egy részét vagy teljes egészét bevezethetjük a hidrogénező reaktorba. A forró leválasztóban kapott fenékterméket, valamint s vákuumdesztilláció során képződött maradékot — az utóbbit elsősorban aszfaltmentesítés után — dörzsolajként is felhasználhatjuk a találmány szerinti eljárásokban. A találmány szerinti eljárást a továbbiakban rajzok alapján ismertetjük részletesebben. Az 1. ábra a találmány szerinti eljárás egy lehetséges kiviteli alakjának folyamatábrája, amelyen egy példakénti továbbfeldolgozási műveletsort is bemutatunk. A 2. ábra a találmány szerinti eljárás egy további kiviteli alakjának folyamatábrája, 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
