193135. lajstromszámú szabadalom • Segédberendezés léghűtéses berendezések üzemeltetéséhez, különösen fagykárok elhárításához, valamint ilyen segédberendezéssel felszerelt léghűtéses hűtőtorony
11 193135 A 3. ábra szerinti segédberendezés esetén a 74 zsalusort, a 4. ábra szerintinél a 88 zsalusort is nyitjuk. A föntiekben részletezett egyenletes melegítés folytán elegendő, ha a f6 főhőcserélől mindössze néhány Celsius fokkal melegítjük a fagypont fölé. Mihelyt a 16 főhőcserélő hőfoka eléri az 5-10°C átlagos hőmérsékletet, megkezdhetjük a 16 főhőcserélő feltöltését. Nyitjuk a 22 és 24 szelepeket, amikor is a 26, 28 fővezetékekből a hűtővíz beáramlik a 16 főhőcserélőbe, miközben a benne lévő levegő a még nyitott légtelenítő 32 szelepen át távozik. Miután a feltöltést befejeztük, zárjuk a légtelenítő 32 szelepet. Ezt követően a hűtővíz keringése magától megindul. A hűtőhatás növelése végett elindítjuk a léghűtéses hűtőtorony 44 ventilátorát, a 40 zsalusort pedig fokozatosan nyitjuk. Természetes huzamú léghűtéses hűtőtornyok esetén mind az ürítés, mind a töltés az előbbiekben leírt módon megy végbe, de nyilvánvalóan elmaradnak a 44 ventilátorral kapcsolatos műveletek. Minthogy az 50 felfűtő hőcserélők a 2. ábrával kapcsolatban leírt módon 68 szektorokba vannak csoportosítva és szektoronként egy-egy közös 60, 62 illetőleg 64 szelepen át vannak a 26, 28 fővezetékekhez, illetőleg a 34 ürítő vezetékhez csatlakoztatva, szektoronként működtethetők. A találmány szerinti léghűtéses hűtőtorony a 6. ábrán látható módon kialakítható úgy, hogy a segédberendezés 48 légszekrénye és a léghűtéses hűtőtorony 12 szívóterét határoló 14 fal közé a 12 szívóteret a 10 kürtő felé lezáró légelzáró szerkezetet, nevezetesen az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén 110 zsalusort iktatunk. Ez esetben az 50 felfütő hőcserélőt szélsőségesen hideg időben úgy töltjük föl, hogy előbb zárjuk a 40, 110 zsalusorokat és nyitjuk a 74 zsalusort, majd elindítjuk a 66 ventilátort. Ekkor a levegő a 46 fűtőtéren, a 42 légelosztó téren és a 12 szívótéren át zárt körben kering, amint ezt 112 nyíl érzékelteti. így felfűtéskor kisebb a hőveszteség, egyenletesebb a felfűtő levegő eloszlása, és a felfűtő levegő a környezeti hőmérséklethez viszonyítva magasabb hőfokra melegíthető. Mint láttuk, a segédberendezés 50 felfűtő hőcserélői lértyegesen kisebbek a léghűtéses hűtőtorony 16 főhőcserélőinél és felületük az utóbbiakénak mintegy 8—10%-a. Ez a felület azonban még mindig elég jelentős ahhoz, hogy a léghűtéses hűtőtorony hűtőteljesítményének fokozására érdemes legyen igénybe venni, aminek elsősorban nagy környezeti hőmérsékletek esetén, nevezetesen nyári üzemben van jelentősége. Ilyenkor a segédberendezés 66 ventilátorát nyitott 40 zsalusor mellett olyan forgásértelemmel járatjuk, hogy a levegő a 48 légszekrényen át ismét a 109 nyilak értelmében a léghűtéses hűtőtorony 10 kürtőjébe áramoljék. Ekkor tehát az 50 felfűtő hőcserélő a 16 ■főhőcserélővel párhuzamos üzemben részt vesz a 26, 28 fővezetékekben áramló hűtővíz hűtésében. A hűtés akkor is létrejön, ha a 66 ventilátor nincs bekapcsolva. Ebben az esetben a léghűtéses hűtőtorony 44 ventilátorának, vagy természetes huzamú léghűtéses hűtőtornyoknál a huzat hatására áramlik a levegő az 50 felfűtő hőcserélőn keresztül. Ez a járulékos hűtőhatás - mint említettük - a 16 főhőcserélők méretezésénél figyelembe vehető és lehetővé teszi viszonylag ki sebb főhőcserélők alkalmazását, ami a létesítése költségek és a helyszükséglet szempontjából egyaránt előnyös. Minthogy az 50 felfűtő hőcserélő csövei, mint láttuk, rövidebbek a 16 főhőcserélő csöveinél, a csőátmérők pedig úgy vannak megválasztva, hogy az 50 felfűtő hőcserélők hűtővíz oldali ellenállása a 16 főhőcserélők megfelelő ellenállásánál lényegesen kisebb legyen, az 50 felfűtő hőcserélők fajlagos vízforgalma is jóval nagyobb, mint a velük párhuzamosan üzemelő 16 főhőcserélőké. Ürítéskor és felfűtéskor ez előnyös, mert csökkenti az 50 felfütő hőcserélők befagyásának veszélyét. Az 50 felfűtő hőcserélőkön átáramió víz hőfoka ugyanis alig változik, viszont a rajtuk keresztül áramló levegő hőfoka a logaritmikus hőfokkülönbség növekedése folytán növekszik. Nem ez a helyzet azonban nagy környezeti hőmérsékletek esetén, nevezetesen nyári üzemben. Ilyenkor az 50 felfűtő hőcserélők viszonylag nagyobb vízforgalma termodinamikai okok miatt előnytelen, mert melegebb vizet juttatnak a visszatérő 28 fővezetékbe, mint a 16 főhőcserélők, és ezzel csökkentik a léghűtéses hűtőtorony hatásosságát. Ezért kívánatos, hogy nagy környezeti hőmérsékletek esetén a 16 főhőcserélők és az 50 felfűtő hőcserélők azonos mértékben hűtsék le az előremenő 26 fővezetéken át érkező hűtővizet. Erre alkalmas indirekt üzemű léghűtéses hűtőtorony példakénti kiviteli alakját mutatjuk be a 7. ábrán. Ez lényegében abban különbözik az 1. ábra szerinti példakénti kiviteli alaktól, hogy ki van egészítve a 16 főhőcserélőkből és az 50 felfűtő hőcserélőkből távozó hűtővíz hőmérsékletét kiegyenlítő szabályozó rendszerrel, segédberendezése pedig a 4. ábra szerint van kialakítva, vagyis a léghűtéses hűtőtorony segédberendezése nedvesített üzemre is be van rendezve, amit a 7. ábrába berajzolt 92 fúvókasorral érzékeltettünk. A szabályozó rendszer központi eleme az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén 120 szabályozó egység. Ennek vezérlő első 122 bemenete, második 124 bemenete, harmadik 126 bemenete, valamint 128 kimenete van. 12 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
