193127. lajstromszámú szabadalom • Eljárás spiro [kromán-4,4'-imidazolin]-származékok előállítására

193127 4 négyszénatomszámú alkánkarbonsav és meg­felelően alkalmazható hidrogénhalogenid ke­verékével reagáltatjuk, magas hőmérsékleten és a spiro-oxazolidin-5-on-vegyületet a megfe­lelő (IV) általános képletű aminosav hidro­­génhalogenid-sójává hidrolizáljuk; 4) a (IV) általános képletű 4-amino-6-fluor­­-kromán-4-karbonsavat vagy (2R)-4-amíno­­-6-fluor-2-metil-kromán-4-karbonsavat hidro­­génhalogeniddel képzett sója formájában tio­­nilklorid és megfelelő kisszénatomszámú al­­kanol segítségével észterré alakítjuk, a reak­­cióelegyet meglúgosítjuk és az (V) általá­nos képletű, ahol R” jelentése metilcsoport vagy etilcsoport, racém közbenső metil- vagy etilésztert nyerjük. 5) az (V) általános képletű közbenső racém észtert a-kimotripszin segítségével rezolvál­­juk és a (VI) általános képletű (S)-metil - vagy (S)-etil-észtert kapjuk; 6) a (VI) általános képletű (S)-metil- vagy (S)-etil-észtert savas közegben alkálifém-cia­­náttal reagáltatjuk és az aminosav-észtert a kívánt (VII) általános képletű, ahol R jelen­tése hidrogénatom (szorbinil) vagy metilcso­port, /(2R) -metil - szorbinil/, spiro-hidantoin­­vegyületté alakítjuk. A találmány szerinti eljárás során azok az előnyös (III) általános képletű spiro-oxa­­zolidin-5-on vegyületek, amelyekben az általá­nos képletben R jelentése hidrogénatom vagy metilcsoport és R’ jelentése benzoil-csoport vagy acetil-csoport, mint például a 6-fIuor-2',­­-fenil-spiro [kromán-4,4’-oxazolidin] -5’-on és a 6-fluor-2 (R) -metil-2’-fenil-spiro [kromán-4,4’­­-oxazolidin]-5’-on. Előnyös (V) vagy (VI) általános képletű vegyületek a metil- és etil­észterek, amelyekben R jelentése hidrogén­­atom vagy metilcsoport, és R" jelentése metil­csoport vagy etilcsoport, mint például a metil­­-4-amino-6-fluor-kromán-4-karboxilát, az (S) -metil-4-amino-6-fluor-kromán-4-karboxi­­lát, a metil-4-amino-6-fluor-(2R)-metil-kro­­mán-4-karboxilát és a (4S)(2R)-metil-4-ami­­no-6-fluor-2-metil-kromán-4-karboxilát. A találmány szerinti eljárásban a (4S)-6- -fluor-spiro [kromán-4,4’-imidazolidin] -2’,5’­­-diont (szorbinilt) és ennek (2R)-metil-szár­­mazékát (a 2-metil-szorbinilt) könnyen hozzá­férhető kiindulási anyagokból új, hatlépéses el­járással a fent megadott reakcióvázlatnak megfelelően állítjuk elő. A találmány’ szerinti eljárás hatlépéses szintézisének első lépésében a megfelelő (I) általános képletű kis szénatomszámú ß- (4-flu­­or-fenoxi) -alkilhalogenidet N-benzoil-a-hidr­­oxi-glicin vagy N-(kisszénatomszámú alka­­noil)-a-hidroxi - glicin segítségével a koráb­ban leírtak szerinti savas reakcióközegben kondenzáljuk és amidoalkilezéssel a (II) ál­talános képletű 2-amidoalkilezett terméket állítjuk elő. A savas reakcióközeg metánszul­­fonsav, kénsav és kénsav, valamint ecetsav keveréke (például 10-50%-os kénsavat tartal­3 mazó ecetsav) lehet. Előnyösen 50:50 súly­arányú 98%-os kénsav és jégecet keverékét alkalmazhatjuk oldószerként, amely költségét, a reakció termelését és a termék tisztaságát tekintve is előnyös. A reakció hőmérséklete nem döntő befolyású, de például körülbelül 10-40°C közötti hőmérsékleten, legelőnyöseb­ben szobahőmérséklet körüli (körülbelül 20°C körüli) hőmérsékleten hajthatjuk végre. A reakció időtartama általában körülbelül 2- 48 óra. Az (I) általános képletű vegyület és az N-szubsztituált-glicin mólaránya a reakció szempontjából nem döntő befolyású, de annak értéke általában körülbelül 1,2:1,0, illetve 1,0-1,5 közötti. A kondenzációs reakció befe­jeződése után az amidoalkilezett termék a re­­akcióelegyből könnyen izolálható a szokáso­san alkalmazott eljárások, például a reak­­cióelegy jégre vagy jeges vízbe öntése és a csapadékként kiváló termék leszűrése segítsé­gével. A második szintézis lépésben a (II) ál­talános' képletű aminoalkilezett vegyület de­­hidratálását és spiroalkilezését, így a kívánt (III) általános képletű spiroalkilezett azlak­­ton-vegyület előállítását hajtjuk végre. Ennek során a (II) általános képletű vegyületet de­­hidratálószerrel és bázissal reagáltatjuk, vagy egymást követően, vagy egyidejűleg végre­hajtott reakcióban. A reakciólépésben elő­nyösen alkalmazható dehidratálószer egy kis, maximálisan négy szénatomszámú alkánkar­­bonsavból képzett savanhidrid, mint például az ecetsavanhidrid, propionsavanhidrid és ha­sonlók, vagy egy karbodiimid, mint például a diciklohexil-karbodiimid, N,N’-karbodiimid­­azol vagy l-ciklohexiI-3-(2-morfolino-etil)­­-karbodiimid a metil-p-toluolszulfonát és ha­sonlók. Az alkalmazott bázis szerves vagy szervetlen bázis, előnyösen egy tercier amin, mint például trietil-amin vagy piridin lehet, amely a közbenső (nem izolált) azlaktont in­­tramolekuláris alkilezéssel (a HX csoport elvo­nása segítségével), a kívánt spiroalkilezett termékké alakítja. Általában először a (II) általános képletű amidoalkilezett származé­kot és a dehidratálószert aprotikus oldószer­ben, körülbelül szobahőmérséklet és az ol­dószer forrpontja közötti hőmérsékleten, amely előnyösen körülbelül 20°C és 100°C közötti érték, reagáltatjuk egymással. Elő­nyösen alkalmazható aprotikus oldószerek a ciklikus éterek, mint például a dioxán, és a tetrahidrofurán, a kisszénatomszámú alkil­­-ketonok, mint például az aceton és a metil-etil­­-keton, a halogénezett szénhidrogének, mint például a díklórmetán és a diklóretán, a kis­szénatomszámú alkánmonokarbonsavak, kis, 1-4 szénatomszámú, alkoholokkal képzett észterei, mint például az etilacetát, a kisszén­atomszámú alkánmonokarbonsavakból kép­zett kis 1-4 szénatomszámú N,N-dialkilami­­dok, mint például a dimetilformamid, a dietil­­formamid és a dietilacetamid, és hasonlók és az acetonitril. Ezután a közbenső termék 5 10 t5 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom