193126. lajstromszámú szabadalom • Eljárás élőállatok húsminőségének előrejelzésére és ez alapján történő szelekciójára

3 193126 után meg tudjuk előre mondani az élőállat­ról, hogy levágása után a korábbiakban már említett, PSE vagy DFD (vagyis rossz minőségű), illetve jó minőségű, normál húst ad. A találmány szerinti húsminőség előrejelzési módszer a hagyományos, levágott állat húsán mért pH,-érték alapján meghatá­rozott húsminőséggel [lásd Hamm, R. és Potthast, R.: Die Fleischwirtschaft, 52(2). 200—208 (1972)] sertésnél 71,1 %-os korrelá­ciót mutat, mjg a korábban a technika állásá­nak ismertetésénél említett CK-aktivitási tesztnél ez a korreláció mindössze 49%. Lát­ható tehát, hogy a találmány szerinti eljárás­sal a húsminőség szignifikáns módon bizton­ságosabban előrejelezhető. Ez viszont a vágó­hídi gyakorlat szempontjából rendkívüli jelen­tőséggel bír, hiszen a vágást megelőzően lehetővé teszi a hibás húsminőségű álla­tok kiválasztását és a húsminőségüknek meg­felelő feldolgozását. A találmány szerinti eljárás alkalmazásakor nincs már szükség a vágás után a húsrészenkénti válogatás műveletére. A találmány szerinti eljárás egy további alkalmazási területe a húsminőségnek egy adott populációban való folyamatos javítása és normális húsminőségű, stresszrezisztens populáció előállítása. Ha ugyanis a talál­mány szerinti eljárást egy adott populá­ciónál tenyészállatok folyamatos kiválasztásá­ra használjuk a lízis% küszöbértékének fi­gyelembevételével, akkot az utódok húsminő­sége folyamatosan javul. A technika állásának ismertetésénél említett Halothan-teszt viszont csak a stresszérzékenység kiszűrésére alkal­mas, alkalmazásakor nem valósítható meg a hibás húsminőségű állatok kiszűrése, sőt enzimindukáló tulajdonságainál fogva a stresszrezisztens állatoknál is rossz húsminő­séget idézhet elő. Ha a találmány szerinti eljárás értelmében a húsminőség alapján történő szelektálás segítségével javuló húsminőségű populációt hozunk létre,, akkor ez a populáció egyéb fontos tulajdonságaiban, például stressz­­rezisztenciában, a takarmánytranszformáció hatásfokában, sőt általános genetikai adott­ságaiban előreláthatólag javulni fog. Látható tehát, hogy a húsminőség előrejelzésén és a húsminőségnek egy adott populáción be­lüli fokozott javításán túlmenően a talál­mány szerinti eljárás alapján végzett sze­lekció általában konstitúciójavulást ered­ményez. A találmány szerinti eljárás segítséget nyújt a mai hízóállattenyésztésben jelentkező, húsmennyiség-húsminőség megoldhatatlan­nak látszó ellentéte feloldásában, mert le­hetőséget nyújt a hústermelés gazdaságossá­gi optimumának megtalálására. 4 A találmány szerinti eljárás egyéb előnyei a fenti ismertetés alapján nyilvánvalóaknak látszanak. A találmány szerinti eljárást a követ- 5 kező kiviteli példával kívánjuk megvilágítani. Példa Vágóhídon sonkagyártásra kerülő, magyar nagy fehér holland lapály hibridkonstruk­ciójú sertések 100-as csoportjaiból vélet- 10 lenszerűen (random) kiválasztunk 10—^ser­tést és ezektől a vágóhídi szúrás pillanatá­ban vérmintát veszünk nátrium-citrát-oldatba. Az így kapott mintákban a fibrinolitikus aktivitást Fearnley korábban említett mód- 15 szerével meghatározzuk, egyidejűleg levágá­suk után a kiválasztott sertéseknél el­végezzük a pH,- és a pH24-mérést a ko­rábbi szakirodalomban ismertetett módon, illetve a GöF024-színmérést (Dohy J. 20 „Állattenyésztési Genetika“ c. könyvének 133., 153. és 200. oldala — a könyv 1979-ben a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában Buda­pesten jelent meg) és ezek alapján meg­határozzuk a húsminőséget. A iibrinoliti- 25 kus aktivitást a standard értékkel történő összevetés alapján kiszámítjuk és az így kapott lízis%-ot és a hagyományos ( módon mért húsminőség korrelációját megállápítjuk. A találmány szerint a lízis% alapján meg- 30 határozott húsminőség a pH, alapján mért húsminőséggel 71,1 %-os korrelációban, a pH, és pH24 alapján mért húsminőséggel 67%-os korrelációban és a GöF024-érték alapján meg­határozott húsminőséggel 68,5%-os korrelá- 35 dóban van. A CK-aktivitási teszt alapján meghatározott húsminőséggel a korreláció 56%. Látható tehát, hogy egyrészt a talál­mány szerinti módszer jó korrelációban van az ismert módszerekkel, amelyek hátrányait 40 a korábbiakban már ismertettük, másrészt a találmány szerinti módszer önmagában job­ban alkalmas a húsminőség meghatározá­sára. 45 SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás élőállatok húsminőségének elő­rejelzésére és a húsminőség alapján szelek-50 dóra, azzal jellemezve, hogy az élőállattól vett friss vérben a fibrinolitikus aktivi­tást mérjük, ennek alapján a lízis%-ot meghatározzuk, az állat fajától és fajtájától függő küszöbértéknél alacsonyabb lízis%-ot 55 mutató állatokat továbbtenyésztjük, míg a küszöbértéknél magasabb lízis%-ot mu­tató állatokat egyszerre vagy fokozatosan a tenyésztésből kihagyjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jel- 60 lemezve, hogy sertésnél a lízis% küszöbér­tékét 30%-nak választjuk. Rajz nélkül 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom