193123. lajstromszámú szabadalom • Szivattyú, különösen hajtóművek kenőanyagának áramoltatásara
193123 máshatáfHKabályozással ellátott kiviteli alakjának hosszmetszete. Az 1. és 2. ábrán a találmány szerinti megoldással való összevetés céljából egy ismertnek tekinthető excentrikus zárótoiattyús szivattyú lengőtolattyús kiviteli alakját mutatjuk be. Ennek a szivattyúnak az ábrákon látható módon tangenciálisan támasztékkal rögzített, kétoldalt párhuzamos síkokkal határolt és hengeres belső felülettel rendelkező 1 háza van, amelyen koncentrikusan és tömítetten csapágyazott 2 tengely van átvezetve. A két tengelyre annak középpontjától e távolságra eltolt középponttal körszelvényű, R sugarú 3 excenter van felszerelve, amelyet téglalap szelvényű 4 gyűrű vesz körül. A 4 gyűrűnek zárótolattyűt (lengőtolattyút) képező 5 nyúlványa van, amely önbeálló 6 csúszóvezetékkel együttműködve tömítetten elválasztja egymástól az 1 ház 7 nyomócsonkját és 8 szívócsonkját. Ez a szivattyú úgy működik, hogy a 2 tengelyre szerelt 3 excenter a 2 tengely forgatása során a 7 nyomócsonktól a 8 szívócsonkig vándorló érintkezési pontban tömítést biztosító módon az 1 ház belső falának szorítja a 4 gyűrűt, így az 1 ház belső fala és 4 gyűrű között egyre növekvő szívótér és egyre csökkenő nyomótér alakul ki, miközben a szivattyú a 7 szívócsonkon keresztül beszívja, a 8 nyomócsonkon keresztül pedig kinyomja a folyadékot. A 3. ábrán látható találmány szerinti szivattyú hasonló elv szerinti működik. Itt azonban a szerkezet egyszerűsítése érdekében a zárótolattyűt egy az 1 ház sugárirányú furatába sajtolt, belül lelapolt végű 9 csap képezi, amelynek lelapolt végéhez önbeállóan és tömítetten egy sugárirányban felhasított 4 gyűrű 10 hasítéka csatlakozik. A 9 csap lelapolásához csatlakozik egyúttal a 7 nyomócsonk és a 8 szívócsonk is, míg a 9 csap 1 házból kiálló vége az 1 ház tangenciális támasztékának szerepét tölti be. A forgó folyadéktér, hasonlóan a már ismertetett korábbi megoldáshoz, itt is a 3 excenter által vezérelt 4 gyűrű külső palástja és az 1 ház belső hengeres felülete között alakul ki, miközben a 3 excenter a helybenálló 4 gyűrű belső palástján legördül, és excentricitásának megfelelően a 4 gyűrűt az 1 házhoz nyomja. A 4 gyűrű 10 hasítékának kialakítása lehetővé teszi a 3 excenter vezérlésének következtében a 9 csapon létrejövő kismértékű elcsúszást, másrészt a kismértékű szögbeállást, emellett a 9 csap szerelésének megkönnyítésére le is van sarkítva. Az így kialakult tömítőél a folyadék átáramlását a 9 csapnál lezárja. A 4 gyűrű tömítőélének a 9 csaphoz szorítását a nagynyomású oldalon a folyadéktérben a 4 gyűrű palástjára ható folyadéknyomás is elősegíti. Nagyobb teljesítményeknél a hatásfok növelése a 3 excenter és a 4 gyűrű közé épített gördülő ágyazással érhető el. 3 Közvetlenül egy erőátviteli tengelyre építhető vagy gördülőcsapágyhoz hasonlóan külső és belső gyűrűvel beépíthető szivattyú állítható elő a 4. és 5. ábrán látható kialakítás szerint, ahol a kenni kívánt 2 tengely egy csőkialakítású 1 ház furatába van illesztve és a folyadéktér a felhasított 4 gyűrűvel együtt a 2 tengely 3 excenterként kialakított 11 hornyában helyezkedik el. A 4 gyűrű a 11 horonyba egyszerűen bepattintható. A 2 tengely 11 hornyában forgó folÿadékteret a lelapolt, szögletes végű 6 csap—amely a 2 tengely 11 hornyának teljes szélességét kitölti, ezért az 1 házat és a 2 tengelyt egymáshoz képest vezeti, ugyanakkor a 4 gyűrű 10 hasítékába annak önbeállását és elcsúszását megengedő módon benyúlik, két részre osztja, ahol a forgás irányától függően a forgó folyadéktér (pl. olajtér) a 9 csap egyik oldalán állandóan növekszik, míg másik oldalán állandóan csökken. Azt, hogy a szivatytyú szívó, illetve nyomóága melyik oldalon helyezkedik el, a mindenkori forgásirány határozza meg, lévén, hogy a szerkezet szimmetrikus, felépítésű, hidromotor esetén a forgásirányt a nagynyomású vezeték másik csonlmoz való csatlakoztatásával lehet az ellenkezőjére változtatni. Ha a szivattyúnak az a feladata, hogy külső térből olajat juttasson egy a 2 tengely belsejében kialakított kenőcsatornába (például motorfőtengelyeknél), ilyenkor a 6. és 7. ábrán látható kiviteli alak alkalmazása a célszerű. Ennél a kiviteli alaknál a hasított 4 gyűrűnek a 9 csap lelapolt vége közelében egy a 3 excenter felé irányuló, nyomócsonkot helyettesítő sugárirányú 12 átömlő nyílása, míg a 3 excenternek a 4 gyűrű 12 átömlő nyílásával, illetve belső 13 furatokon keresztül a 2 tengely belső 14 kenőcsatornájával közlekedő kőrbefutó 15 hornya van. Ily módon a 7 szívócsonkon belépő kenőanyag a 4 gyűrű 12 átömlő nyílásán, a 3 excenter körbefutó 15 hornyán, majd pedig a 2 tengelyben kialakított 13 furatokon, illetve a J4 kenőcsatornán keresztül közvetlenül eljuttatható a kenni kívánt alkatrészhez. A folyadéknyomás felső értékének behatárolására célszerűen a 8. ábra szerinti megoldást alkalmazhatjuk. Ennél a kiviteli alaknál a 3 excenter 11 hornyának egyik oldalát egy 16 rugóval megtámasztott 17 zárógyűrű képezi, ahol a 16 rugóelőfeszítésére egy 18 tengelyanya szolgál. Ha a nyomás túlzottan megnő, akkor a 17 zárógyűrű elmozdul a 16 rugó ellenében, miáltal a szivatytyú lényegében rövidre záródik, miután az 1 ház 11 hornyában levő folyadéktér zártsága megszűnik. A menetes 18 tengelyanya 2 tengelyen való állításával a 16 rugó előfeszítettsége, ezzel a maximális nyomásérték változtatható. A találmány szerinti szivattyú beépítés után üzemeltetve külön karbantartást nem igényel, üzemeltetéséhez nem kell szakértelem. 4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
