193122. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és elrendezés párolgó anyagot tartalmazó tároló terek párolgási veszteségeinek csökkentésére és a gőzök kinyerésére gáz-gőz elegyből

193122 Találmányunk tárgyát tárolóterek, úgy­mint tartályok, tartálycsoportok, vasúti és közúti tartálykocsik, folyami és tengeri tank­hajók, stb. gázterében (légterében) lévő, on­nan a tárolandó párolgó anyag betárolásakor kiszorított és/vagy a környezeti hőmérsék­let növekedése következtében kiszoruló gáz­­-gőz elegy hasznosítása képezi. Találmányunkkal megszüntetjük a tároló terekből a gáz-gőz elegy külső légtérbe tör­ténő eltávozását, valamint a gáz-gőz elegy­­ből a kondenzálható gőzfázist visszaalakít­juk, elkülönítjük, így a további felhasználást lehetővé tesszük, ezáltal csökkentjük az ú.n. párolgási veszteségeket és jelentős mértékű környezet szennyeződést akadályozzuk meg. Ismeretes, hogy a szénhidrogénnel töltött tartály légterében nyári, meleg napokon 50°C, vagy azt meghaladó hőmérséklet alakul ki, amely a szénhidrogén intenzív párolgását idézi elő. Például egy tipikusnak nevezhető szuperbenzin tenziója +23°C tárolási hőmér­sékleten 0,5 bar. A tartály gázterében levő és vele érintkező levegő-benzingőz elegy mint­egy 50 tf%-ban (70 s%-ban) benzinből áll az egyensúlyi állapot beállása után. A gáz­térben levő levegő-benzingőz elegy benzintar­talma ennél magasabb tárolási hőmérsékle­ten nagyobb, alacsonyabb hőmérsékleten pe­dig kisebb. Tankautók és vasúti tartálykocsik tölté­sénél, ahol a szénhidrogén a napsugárzás ha­tására felhevült fémfallal érintkezik, de a gyors töltés miatt termodinamikai egyensúly nem alakulhat ki, a tartálytérben elhelyez­kedő, illetve onnan kiszoruló levegő-benzin, elegy benzinkoncentrációja kisebb, 23 tf%, vagyis 50 tömegszázalék körüli érték, ha a szuperbenzin hőmérséklete +23°C. A kőolaj és a nagy tenziójú kőolajtermé­kek (benzinek, aromás szénhidrogének, petrol­kémiai alapanyagok, stb.) tárolására hasz­nált merevtetős tartályok ún. nagy légzés­nél, tehát amikor a csaknem fenékig leürített tartályt újratöltik, gyakorlatilag a teljes tar­tálytérfogatból a fenti koncentrációjú leve­gő-benzingőz keveréket kiszorítják. Az Amerikái Kőolajintézet több évtizeden át végzett kutatásokat fixtetős tartályok pá­rolgását meghatározó tényezők vizsgálatára, mely adatokat a 2518 „Bülletin"-ben tett köz­zé. Például egy 30 000 m3 térfogatú - 45,7 m átmérőjű és 18,2 m magas merevtetős tartály­ban, melyet évçnte átlagosan 8-szor töltenek fel, a mért párolgási veszteség 674 t évente. A merevtetős, folyadékkal töltött tartá­lyokban a folyadék felett gáztér helyezkedik el. Azonos tartályban a gáztér térfogata a fel­töltés mértékétől függ. Tény, hogy a környe­zeti hőmérséklet változásainak kitett tartá­lyok gázterének hőmérséklete követi a külső hőmérséklet változásait. Szemléletesen jelzi ezeket a rendszeres változásokat az, hogy a gáztér éjszaka lehűl, nappal pedig felmeleg­szik. A légköri nyomásra méretezett tartá­lyok nem viselnek el lényeges nyomásváltozá­1 sokat, ezért az ilyen tartályoknál légzősze­lepekkel akadályozzák meg a tartály megsé­rülését előidéző magas vagy alacsony nyo­másértékek kialakulását. A légzőszelepek működése következtében a folyadék tároló tartály gázterébe a környe­zeti hőmérséklet csökkenésekor — általában éjszaka — rendszeresen levegő áramlik be, a környezeti hőmérséklet növekedésekor—álta­lában nappal — rendszeresen levegő-benzin­gőz (a tárolt anyag gőzei) elegy áramlik ki. Ezt a jelenséget a tároló tartályok kis légzé­seinek nevezik, az általa okozott veszteséget pedig légzési veszteségnek hívják. Kézenfekvő dolog, hogy a tartályok töl­tési és légzési veszteségei egyúttal környe­zetszennyeződést is okoznak, mivel a kiáramló gőzök a légtérbe távoznak. Egy nagyteljesítményű, modern kőolajfi­nomítóban a környezeti hőmérsékleten nagy­­tenziójú benzinek és petrolkémiai termékek tárolására több százezer m3 tárolóteret épí­tenek. A finomítóból évenként kiszállított több millió tonna nagytenziójú termék gyakran több technológiai lépcsőn át válik készárúvá. A feldolgozási lépcsők között általában át­meneti tárolókban gyűjtik a félkész terméke­ket. Vagyis a nagylégzésből eredő vesztesé­gek többszörösen jelentkeznek, míg a légzé­si veszteség—adott finomító esetében—a tartá­lyok térfogatával arányos. (A töltési és lég­zési veszteségek mérsékletére vezették be az ún. úszófedeles tartályokat. Ezek mellett azon­ban működnek merevtetős tartályok is. Sőt még ma is építenek ilyeneket, mert olcsóbbak és könnyebben kezelhetők). A töltési és légzési veszteségek természete­sen jelentkeznek a szénhidrogén és petrol­kémiai anyagokat szállító és forgalmazó rend­szerekben, de a termelő rendszerekben is. Egy ásványolajfinomító, vagy petrolké­miai üzem termékeinek igen nagy részét szál­lítják vasúti, illetve közúti tartálykocsikban vagy hajókban. A tárolás, illetve forgalmazás technológiájától függően többször is más tartályba töltik a termékeket—például motor­benzineket, speciálbenzineket, repülőbenzint, kerozint, normál-hexánt, izo-hexánt, benzolt, toluolt, BTX frakciót, orto-xilolt, para-xilolt, stb-t. Az anyagokat a finomítókban azonos vagy közel azonos töltőn — például ponttöl­tőn — vezetik be a szállítóeszközökbe. Külö­nösen a vasúti automata számítógéppel ve­zérelt ponttöltőknél igen gyakran változik az anyagféleség. Találmányunk célja tehát a tárolóterek párolgási veszteségeinek csökkentésé, — illet­ve hasznosítása. Ennek különös jelentősége van az ásványolajtermékek—elsősorban ben­zinek—, vagy szerves anyagok gőzeinek, ál­­falában a környezeti hőmérsékleten nagy ten­ziójú folyadékok gőzeinek levegőből vagy más gázból való kinyerésekor. Ismeretesek olyan eljárások, melyek ugyan­ezt a célkitűzést kívánták megvalósítani. 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom