193118. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mágneslemez csomagok szervósávjai mágneses középpontja és forgási középpontja eltolódásának mérésére

193118 6 A találmány szerinti megoldásnál az ttt említett nehézségeket úgy kerüljük el, hogy a méréseket a mágneslemez csomag álló helyze­tében végezzük el oly módon, hogy a 3 fejet az O középponthoz képest érintőirányban, peri­odikusan mozgatjuk. A mozgatás irányát az 1. ábrán vázolt_8 kettős nyíl mutatja. Az érin­tőirányú periodikus mozgatást a radiális fej­mozgatáshoz használt lineáris motorhoz ha­sonló, de rá merőleges lineáris motorral és hozzárendelt szabályozó áramkörrel végez­zük. A periodikus érintőirányú fejmozgatás mellett természetesen megtartjuk a szokásos sugárirányú fejmozgatás elektromechanikai rendszerét is, de a 3 fejet sugárirányban manu­álisan is mozgathatjuk. Az érintőirányú moz­gatás időbeli lefolyását a 4. ábra szemlélteti. A 3 fej tangenciális, azaz y irányú elmoz­dulását meghatározó lineáris motort szimmet­rikus háromszögfeszültséggel vezéreljük, és ekkor az y-irányú elmozdulás időfüggvénye a 4. ábra szerint alakul. A teljes Ys elmozdulás távolsága például a legkülső 1 szervosáv men­tén mérhető 0,151 mm-es periodushossz tíz­szeresével azonosra választható, azaz 1,51 mm. Ekkora út mentén a 3 fej a két szélső helyzet között a 3. ábrán vázolt jelből éppen tíz peri­ódust olvas. A 4. ábrán vázolt háromszögfe­szültség felfutási ideje 24,8 ms, ami éppen tíz­­ezerszerese a 3. ábrán vázolt periodikus jel normál üzemi olvasási idejének (egy periódus­ra vonatkoztatva az arány ezerszeres). Ilyen időzítés mellett a háromszögjel egy periódusá­nak ideje 2x24,8=49,6 ms-ra adódik, és az eh­hez tartozó frekvencia 20,16 Hz. Ez a frekven­cia összhangban van azzal a mozgatási sebes­séggel, amivel a szokásos lineáris motorok fej­mozgatásra még képesek. A találmány szerinti megoldás szempontjából ennek a frekvenciá­nak nincs kiemelt jelentősége, de ezen érték mintegy ±200%-os tartományába eső moz­gatási frekvencia választása előnyös. Az 5. ábrán a fejmozgatás útját nagyított ábrázolásban szemléltettük. Amennyiben az elmozdulás a sugárhoz képest kétoldalt szim­metrikus, úgy a széleken jelentkező leolvasási hiba H=l,74 pm, ami még elhanyagolhatónak tekinthető. A 3 fej periodikus érintőirányú mozgatása során a lemez álló helyzetben van, illetve a le­mezt a beállítás céljából lassan forgathatjuk. A légpárna hiányát megfelelő folyadék hasz­nálata révén kompenzáljuk. A fejmozgás so­rán kialakuló vékony folyadékfilm éppúgy védi a lemezt és a fejet a hő- és mechanikai hatások­tól, mint a légpárna. Folyadékként ismert le­meztisztító folyadék vagy adott esetben desz­tillált víz is használható. A találmány szerinti eljárás során az aláb­biak szerint járunk el. A 3 fejet sugárirányban az álló szervolemezre vezetjük, amelynek felü­letét a 3 fej előtt és alatt kis mennyiségű nedve­sítő folyadékkal folyamatosan megnedvesít­jük. A szervosávokat koncentrikusan körülve­vő külső védőzónánál a 3 fej érintőirányú moz­5 4 gatását elindítjuk, majd eközben a radiális be­vezetést folytatjuk. A külső védőzóna szabvá­nyosan tizenkét koncentrikus, A dipulzusokkal felírt sávot tartalmaz és ezt követi a külső 1, majd 2 szervosáv. A B dipulzusokat akkor érzékeljük először, amikor a 3 fej a 2 szervo­sáv fölé kezd érni. A tangenciálisan mozgó 3 fej jelei alapján a 3 fej radiális helyzetét pon­tosan az 1 és 2 szervosávok közé, a 2.ábra sze­rinti helyzetbe állítjuk be. Ekkor a 3 fej radiális pozícionáló áram­körét kikapcsoljuk és az A és B dipulzusok vett jelfeszültségeinek arányát kijelezzük. A lemez­csomag lassú (kézi) elforgatásakor ezen arány alakulását figyeljük. Ha a lemezcsomag körbeforgatásakor az arány nem változik, ak­kor a szervosáv mágneses középpontja a való­ságos forgási középponttal egybeesik, excent­ricités nem lép fel. Ez a pozícionált helyzet valószínűleg nem áll fenn, és a lemezcsomag elfordításakor az állandó radiális helyzetben lévő 3 fejhez képest az 1 és 2 szervosávok határvonala eltolódik. Az eltolódás irányától függően például a B di­­pulzus szintje csökkenhet vagy növekedhet. Csökkenés esetén a középvonal sugárirány­ban befelé, növekedésekor kifelé tolódik a 3 fej pozícionált kiindulási helyzetéhez képest. Az elfordítás során célszerű az egyik összetevő minimumhelyét megkeresni, mert annál a szög­helyzetnél van a lemezcsomag mágnesesen rögzített sávjának a 3 fejhez képest szélsőér­téke. Ezt a helyzetet megjelöljük, és a 3 fejet ismét az 1 és 2 szervosávok közé pozícionáljuk. Ezt követően a lemezcsomagot 180°-kal elfor­dítjuk, amikor is a másik szélső helyzetbe ke­rül. Itt az említett összetevőnek maximuma van. A maximumhoz tartozó szintet rögzítjük és ennek a pozícionált helyzetben mért érték­hez viszonyított különbsége alapján az excent­ricités mértékét könnyű meghatározni. Könnyen előfordulhat, hogy olyan mértékű excentricitást tapasztaltunk, ahol a 3 fej az egyik szervosávot teljesen átlépi. Ekkor a jel­minimum helyénél a 3 fejet ismét a sávközépre pozícionáljuk, majd a kézi elfordítást folytat­juk. A minimum megtalálása után a fejet ismét sávközépre pozícionáljuk, és a 180°-os elfordí­tás során számoljuk a sávátlépések számát és az utolsó sávátlépést követő excentricitást. A teljes excentricités nagysága a 130 pm-es sáv­­szélesség és a sávátlépések számértékének szorzatából és az ehhez előjelesen hozzáadott excentricitásból adódik. Bár elvileg egyaránt nézhetjük az A és a B sávon levő dipulzusok maximumait és mini­mumait, a gyakorlatban a B sávon levő dipul­zusok minimumának vizsgálata célszerű, mi­után a B sávon levő dipulzusok minimumát ke­resve a külső 1 szervosávtól sugárirányban be­felé haladunk, amerre a többi szervosáv talál­ható. Minimumot pontosabban lehet érzékelni, mint maximumot, ezért annak figyelése elő­nyösebb. Az így végzett mérés során nemcsak a mág­neses és valóságos középpontok excentricitásá 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom