193112. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés változtatható sávszélességben változtatható szerkezetü zajspektrumok átfogó jelhalmaz előállítására

193112 A találmány tárgya eljárás és kapcsolá­si elrendezés, amely lehetővé teszi, hogy vivő­jelre való modulálás céljára úgy állítsunk elő jelhalmazt, hogy annak sávszélessége és szerkezete sokoldalúan változtatható, aminek folytán különböző rendeltetésekre zajjeiek ki­terjedt választékát kaphatjuk. Különböző spektrumú zajjelek előállításá­ra a társadalmi és a gazdálkodó tevékeny­ség sok ágazatában lehet szükség. Külön­böző spektrumot felölelő zajjeleltkel végez­hető el pl. eltérő kialakítású adatátviteli csa­tornák vizsgálata, jelspektrum szimuláció, stb. Alkalmasan választott spektrumú zajjelekkel megakadályozható, hogy illetéktelenek bizal­mas adatokat vezetéknélküli hírátvitellel to­vábbítsanak, ha az elnyomandó információ szerkezetéhez illeszkedő zajspektrumot állí­tunk elő, és azt a megfelelő frekvenciájú vi­vőjelre modulálva megfelelő intenzitással ki­sugározzuk. Végeredményben a találmány al­kalmazási köre még szélesebb, hiszen gya­korlatilag tetszőleges alkalmazáshoz illeszke­dő spektrumú zajjelek állíthatók elő a talál­mány szerint kedvező feltételek között. A technika állásából már ismeretes, hogy zajjelek változatos előállításához célszerű a spektrum tartomány komponenseinek érték­­készletét képező elemi jeleket tárolni, és a mindenkor választott szerkezetű jelhalmaz szintéziséhez szükséges elemi jelek halmazát a tárból kiolvasva, a jelhalmazt — szükség szerint formálás után — szűrőkre kapcsolni, és a szűrők kimenőjeleit vezérelhető kapcso­ló áramkör megfelelő bemenetelre kapcsolva, a kapcsoló áramkör vezérlőbemenetére a kí­vánt jelhalmaz átbocsátását engedélyező ve­zérlőjelet kapcsolni; az így kapott kimenő­jellel azután vivőjelet modulálhatunk, amely a kívánt irányban a kívánt intenzitással ki­sugározható. Az ismert ilyen megoldás egyik komoly hátránya, hogy a választott spektrumhoz il­leszkedő soktagú szűrőkészlet szükséges, és a variációk köre így is a szűrőkészlet pa­raméterei szerint korlátozott. További hátrány, hogy a spektrumsűrűség változtatása csak áramköri változtatással lehetséges, a sávha tárolás minden kívánt sávszélességen külön szűrővel végzendő. További hátrány, hogy az ismert megoldással kialakítható'spektrumfor­ma eltér a beszéd spektrumától. Ezek a hát­rányok különös súllyal esnek latba olyan alkalmazásnál, amelynél ún. aritmikus spek­trumra van szükség; az ilyen jelet, amely művi úton igyekszik megközelíteni a telje­sen véletlen (random) jelleget, álvéletlen (pszeudo random) jelnek nevezik, és az ál­véletlen jel előállítására alkalmas generátort PRG rövidítéssel jelölik, gyakran magát a jelet is PRG-jelnek nevezve. A találmány alapja az a felismerés, hogy az ismert megoldáshoz képest egyszerűbb fel­építésű eszközök alkalmazásával a zajspek­trumok szélesebb köre állítható elő, és a PR 1 2 jelleg kedvezőbben és jobb közelítéssel ér­hető el, ha az elemi jeleket digitális memó­riában tárolva és vezérelhető paraméterű di­gitális első, illetve második szűrőt alkalmaz­va, a szűrő paramétereket időzítő áramkör­rel állítjuk be, a memóriát, az időzítő áram­kört és a digitális szűrőket mikroprocesszor­ral vezéreljük úgy, hogy a kívánt jelhalmazt kiválasztó külső vezérlőjelet a mikroproces?­­szor vezérlő portjára kapcsoljuk, a kiválasz­tott elemi jelek halmazát a mikroprocesszor adatportján át—az első digitális szűrő, analóg kapcsoló és a második digitális szűrő lánc­kapcsolását alkotó — jelfeldolgozó áramkör bemenetére kapcsoljuk, mindkét digitális szű­rő kimenőjeleit a vezérelhető kapcsoló meg­felelő bemenetére kapcsoljuk,,«s a külső ve­zérlőjellel a mikroprocesszor vezérlő portján át működtetjük a vezérelhető kapcsoló áram-, kört. E leírásban portnak nevezzük a processzor által címezhető tárolóelemet, a mikroprocesz­­szor a portot feltöltheti adattal, az adatot abból kiolvashatja. A találmányt részletesebben ábrák segít­ségével magyarázzuk. Az 1. ábra zajspektrum­mal modulált vivőjel előállításának durva tömbvázlatát, a 2. ábra a jelhalmaz szinté­­tizálását végző rész tömbvázlatát mutatja. A 3. ábra a technika állása szerinti példa­ként kapcsolási elrendezést, a 4. ábra a ta­lálmány szerinti kapcsolási elrendezés példa­ként kiviteli alakját mutatja tömbvázlatban, az 5-7. ábrák a mikroprocesszor futtatásá­nak példaként folyamatábrái. Az 1. ábrán látható, hogy 11 jeltároló, 13 szűrő áramkor, 14 modulátor és 16 telje­sítményerősítő lánckapcsolása táplálja a 17 antennát, a 11 jeltároló és a 13 szűrő áram­kör vezérlését külső vezérlőjellel működtet­hető vezérlő 12 áramkör végzi, a 15 vivő­jelet ismert módon állítjuk elő. A spektrum előállításában közreműködő rész példakénti tömbvázlatát mutató 2. ábrán látható, hogy a vezérlő 22 áramkör egyfelől a 21 jeltáro­lóval, másfelől a 23, 24, 25 szűrőkkel van csatolva, így biztosítva, hogy a 21 jeltáro­lóból a kívánt elemi jelek kapcsolódjanak a 23, 24, 25 szűrők adatbemeneteire, s a kívánt spektrumnak megfelelően felépített 23, 24, 25 szűrők a vezérlőjeleknek megfelelően szolgáltatják a jelhalmazt. Ha pl. a 23 szűrő aluláteresztő jellegű és határfrekvenciája 3 kHz, akkor a kimenő 26 jel sávszélessége 3 kHz, a 23 szűrő felépítéséből folyóan pedig sinx a jelalak—-—menetű. Hasonló függvényme­nettel pl. 20 kHz sávszélességre alakítható ki a másik 24 szűrő, míg a példakénti eset­ben a további 25 szűrő tulajdonképpen elemi szűrők sorozatát alkotja, amelyek egyenként sávzáró jellegűek, a bemenő jel spektrumá­ból meghatározott szélességű spektrumnak megfelelő részt kiszűr. A zárósáv szélessé­2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 55

Next

/
Oldalképek
Tartalom