193099. lajstromszámú szabadalom • Eljárás különböző méretű és/vagy alakú keresztmetszetek között folyamatos és folytonos átmenetet képező hullámvezető szakasz előállítására és az eljáráss kialakított hullámvezető szakaszt tartalmazó antenna

193099 A találmány tárgya eljárás különböző méretű és/vagy alakú keresztmetszetek között folyamatos és folytonos átmenetet képező hul­lámvezető szakasz előállítására állandó keresztmetszetű, hajlítható, félmerev hullám­­vezetőből, valamint az így előállított hullám­­vezető szakaszt tartalmazó mikrohullámú antenna. A mikrohullámú technika területén na­gyon különböző felhasználásokhoz alkalmaz­nak olyan elemeket, amelyek változó kereszt­metszetű és/vagy alakú hullámvezető szakasz­nak tekinthetők,és feladatuk a bemeneti és ki­meneti keresztmetszet között meghatározott villamos és mechanikai paramétereket kielégí­tő kapcsolat létesítése. Rendeltetésük szerint az ilyen elemek lehetnek: átmenetek, amelyek két különböző típusú hullámvezető csatlakozá­sát teszik lehetővé, polarizációs átalakítók, amelyek lineárisan polarizált hullámformát körkörösen polarizálttá alakítják át és viszont, továbbá a mikrohullámú antennák primer sugárzói is lényegében ebbe a kategóriába tartoznak. Az ilyen elemek alakja általában szigorúan meghatározott és előállításuk fém­­főleg réztömbből forgácsolással vagy gal­­vánoplasztikai úton történik. Az elemeket legalább az egyik végükön hullámvezető­höz való csatlakozással látják el. Az ilyen elemek gyártása költséges, felhasználásuk, egy-, általában kétoldali csatlakozást igényel és különböző kiviteli formáik igen nagy­számban megtalálhatók a mikrohullámú alkatrészeket gyártó cégek katalógusaiban. A DE 3.130.449 lajstromszámú közrebocsá­­tási irat olyan polarizációs átalakítót ismertet, amelynél egy körkeresztmetszetű hullámve­zetőt két félből álló, belül téglalapalakú lép­csős hornyokkal ellátott mandzsettába helyez­nek, ez a behelyezés a hullámvezető ellip­tikus deformálását eredményezi és az elért keresztmetszetet azáltal stabilizálják, hogy a mandzsettát véglegesen a hullámvezetőre szerelten hagyják,és a szükséges csatlakozá­sokat a mandzsettán képezik ki. Az itt leírt megoldás lehetővé teszi polarizációs átalakító helyszíni, elkészítését, de a mandzsetta felhelyezése, fenntartása szá­mos műszaki nehézséggel jár. A lépcsős tégla­lapalakú külső horonykeresztmetszet nem teszi lehetővé pontosan meghatározott belső keresztmetszetű méretezhető alakú hullám­­vezető szakasz elkészítését. A különböző mikrohullámú elemeket fel­használó konstrukciók közül jelentőségét és gyakoriságát tekintve az antennák kiemelkedő szerepet töltenek be. A DE 2.939.697 lajstrom­számú közrebocsátási iratban olyan mikro­hullámú antennát ismertetnek, amelynek belső hullámvezetőjét ugyanolyan típusú hajlékony, félmerev, elliptikus keresztmetszetű hullám­­vezető képezi, mint amilyent a berendezés és az antenna között használnak. Az 1. ábra sze­rinti kiviteli alaknál a belső hullámvezető hattyúnyak alakban van kialakítva és elülső 1 2 vége közvetlenül a primer sugárzót alkotja. A leírásban utalnak arra, hogy a belső hullám­­vezető végéhez elliptikus apertúrájú primer sugárzó tölcsér is csatlakoztatható. A meg­felelő sugárzási tulajdonságok biztosítása céljából a hullámvezető apertúrája mögött koncentrikus terhelő gyűrűk vannak. A 2. ábra szerinti kiviteli alak ugyanezt a belső hullám­­vezetőt használja, de az antenna Cassegrain kialakítású. Az elliptikus hullámvezető ke­resztmetszet miatt az itt ismertetett antenna csupán egyféle polarizációjú hullámok gerjesztésére és vételére alkalmas. Amennyi­ben az antennát kettős polarizációjú fel­­használásra is alkalmassá akarjuk tenni, akkor mindkét irányban azonos apertúrájú primer sugárzót kell használni, és ekkor a belső tápvonal és a primer sugárzó közé polárváltót és polarizációs átalakítót kell közbeiktatni. A hivatkozott DE 2.939.697 lajstromszámú közrebocsátási iratban gyűrűalakban bordá­zott kivitelű hullámvezetőt használnak, de uta­lás található varratnélküli, félmerev, ellip­tikus keresztmetszetű alumínium hullámve­zető felhasználásának lehetőségére is. Ez utóbbi típusú, de hiperelliptikus keresztmetszetű félmerev hullámvezetőt ismerhetünk meg a HU 177.317 lajstromszámú szabadalomból. Az a tény, hogy a DE 2.939.697 sz. közre­bocsátási iratban az antenna belső hullám­­vezetőjeként hajlékony, félmerev hullám­­vezető alkalmazását javasolják, amely adott esetben a primer sugárzót is képezheti és közvetlenül a külső hullámvezető folytatása­ként is kialakítható, lényeges előrelépést jelent a technika korábbi állásához viszonyítva. Egy antenna telepítéséhez azonban a külső hullámvezető keresztmetszetét és típusát általában jól meghatározott műszaki és gaz­dasági paraméterek határozzák meg. A pri­mer sugárzó apertúráját, villámos paraméte­reit és főbb jellemzőit az összeköttetés és a felhasználási cél szabja meg, és ezek a fel­tételek nagyon gyakran azt eredményezik, hogy a primer sugárzó apertúrájának mérete és/vagy alakja el kell hogy térjen a külső hul­lámvezető hasonló jellemzőitől. Ilyen esetben a belső hullámvezető és a külső hullámvezető között, illetve a belső hullámvezető és a primer sugárzó között átmenetet kell biztosítani. Ha a belső hullámvezető és a külső hullám­­vezető azonos típusú, akkor az első átmenet, ha pedig a belső hullámvezető és a primer­­sugárzó azonos, akkor a második átmenet megtakarítható. Átmenet alkalmazásánál a be- és kimeneti keresztmetszetek közötti szakaszon olyan hullámvezetési feltételeket kell biztosítani, amelyek megfelelő sáv­­szélességgel, módustisztasággal és átviteli paraméterekkel (csillapítás, reflexiós tényező) rendelkeznek. Külön kiépített átmenet haszná­latakor az átmenet mindkét végén egy-egy csatlakozást is ki kell képezni, amely csat­lakozások önmagukban is meghatározott át­viteli tulajdonsággal rendelkeznek és jelen­2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom