193081. lajstromszámú szabadalom • Rokkant járókocsi, főleg lépcsőn való közlekedésre.
ve támasztó 17 egység hidraulikus reteszelését is oldjuk, amikor is a 24 nyomórugó a 18 talpat a padlószintre szorítja, támasztás céljából (2. ábra). Egyúttal oldjuk a 19 menesztőegység 26 és 29 munkahengerének hidraulikus reteszelését is, ezzel a 39, illetve 40 nyomórugók a dugattyúkat kifelé tolják. Eközben a 28 talp is felfekszik a padlószinten. Ezt követően a 19 menesztőegység 29 munkahengerébe nyomás alatti olajat vezetünk a 22 tápegységről, amire dugattyúrúdja a 40 nyomórugó ellenében befelé mozdul el, egyúttal előrebillenti a 27 csap körül a 19 menesztőegység 26 munkahengerét, következésképpen az 1 alvázat is. Mivel ilyenkor a 17 egység támasztja lényegében a padlószinten a járókocsit, a jármű kényszerűen előre mozdul, és így a mellső 3 kerék az első lépcsőfokra kerül. (Megjegyezzük, hogy a kerékemelő, illetve támasztó 20 egységnek a lépcsőn felfelé haladáskor nincs szerepe).. Ezután a kerékemelő, illetve támasztó 15 egység hidraulikus működtetésével a 23 r.yomórugó ellenében behúzzuk a 16 görgőt, majd a fent leírt műveleteket a lépcsőpihenő eléréséig ciklikusan ismételjük (3. ábra). Lépcsőn lefelé haladáskor (4. és 5. ábra) a 17 egységre és a L9 menesztőegységre nincs szükség. Ilyenkor a F fékszerkezetet és a 15, 20 egységeket működtetjük a fentiekkel értelemszerűen ellentétesen. Az első lépcsőfok elérése előtt a 15 egység 16 görgőjével támasztjuk alá a járókocsi mellső részét, egyúttal oldjuk az ugyancsak rugóterhelésű egyirányban működtethető hidraulikus munkahengerként kialakított 7 csőtok hidraulikus reteszelését ( 1. ábra), ennek következtében a mellső 3 kerék az első lépcsőfokra ereszkedik 41 nyomórugó erejének hatására. Ezt követően a járókocsi mellső részének terelését a 3 kerékre adjuk át. Mielőtt a hátsó kerékpár az első lépcsőfokot elérné, a kerékemelő, illetve támasztó 20 egység 21 görgőjét leeresztjük a reteszelés oldásával az első lépcsőfokra. Ezzel a 21 görgő rugalmasan támasztja a szerkezetet a 4 kerékpár szintváltozása közben, egyúttal lengéseit is csillapítja. így tehát a 4 kerékpár szinte zökkenőmentesen ereszthető le az első lépcsőfokra. Az F fékszerkezet 36 fékkarjának előretolása, azaz a fékszerkezet szabályzott lazítása közben a fentemlített műveletek az alsó lépcsőpihenő eléréséig ciklikusan ismétlendők. Az 5. és 6. ábrán a mellső 3 kerék lépcsőfokra leeresztett helyzetét vékony eredményvonallal jelöltük. A találmány szerint a járulékos 19 menesztőegység sok másféle változata is szóba jöhet. így például a sorbakapcsolt 26 és 29 munkahengerek helyett ez a járulékos menesztőszerkezet kialakítható úgy is, amint azt a 2. ábrán vékony eredményvonallal és 19’ számmal jelöltük, itt lényegében a menesztőszerkezet kétkarú emelőként kézzel működtethető 42 karból és ennek végével együttműködő racsnis 43 agyból állhat, amely utóbbi például a hátsó 4 kerékpár tengelyén van rögzítve. A 42 kar kézi működtetésével a mozgássérült a lejtőn 4 5 felfelé haladáskor lényegesen nagyobb előremenesztcT nyomatékot tud kifejteni a hátsó 4 kerékpárra, mint a kézi 13 hajtókar révén. A menesztőegységnek ezen túlmenően számos más változata lehetséges a találmány keretein belül, amelyre azonban itt részletesebben nem térünk ki, hisz a találmány ismeretében ezek a szakember számára kézenfekvőek. Megemlítjük továbbá, hogy a 15, 17 és 20 egységek akár kettősműködésű hidraulikus mrnkahengerként is kialakíthatók. Sőt, olyan vá tozat is lehetséges, amelynél a 15, 17 és 20 egységek dugattyúit nem hidraulikus működtetéssel, hanem kézi működtetéssel húzzuk vissza. A találmány szerinti megoldás legfontosabb előnye, hogy viszonylag kis ráfordítás nul lett olyan üzembiztos és balesetveszélyt szinte kizáró, az utast kímélő rokkant járókocsit nyújt, amellyel a mozgássérült lépcsőn le- és fel önállóan, segédszemélyzet nélkül közlekedhet. Járulékos előnye a találmány szerinti megoldásnak, hogy a hagyományos rokkant járókocsik is viszonylag egyszerűen átalakíthatok a javasolt módon. Végül rámutatunk a találmány járulékos pszichikai előnyére, nevezetesen arra, hogy alkalmazásával a mozgássérült mozgásterét hatásosan megnövelhetjük, és egyúttal kizárjuk azt a stresszhatást, ami éri a mozgássérülteket a hagyományos rokkant járókocsiban, ha lépcsőn való közlekedésre kerül sor. Végül megemlítjük, hogy a találmány szerű ti járókocsival bármely típusú lépcsőn lehet közlekedni. A kerékemelő, illetve támasztó 15, 17 és 20 egységeknek az 1 alváz jelen esetbei vízszintes főtartójához képesti szöghelyze'e/és a kerekekhez képesti viszonylagos helyzete célszerűen állítható például a különböző tépcsőmagasságoknak/és lépcsőfokszélességeknek megfelelően. Az alkalmazandó 23, 24, 25, 39, 40 és 41 nyomórugók helyes megválasztásánál természetesen figyelembe veendők a mozgássérült testsúlyának megfelelő állítási lehetőség, illetve rugócsere. Adott esetben az állítás megoldható például önmagában ismert csavaros rugóelőfeszítő szerkezettel is. 6 SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Rokkant járókocsi, főleg lépcsőn való közlekedésre, amelynek alváza kormányzott mellső kerékkel, hajtott hátsó kerékpárral, kerékemelő illetve támasztó egységgel és járulékos menesztőegységgel van ellátva, azzal jellemezve, hogy két olyan kerékemelő illetve támasztó egysége (15, 20) van, amelyek a mellső kerék (3) és a hátsó kerékpár (4) között egymástól függetlenül vannak elrendezve és hidraulikus tápegységre (22) csatlakozó, hidraulikus munkahengerként vannak kialakítva, ezek hengere az alvázhoz (1) van rög-193081 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65