193070. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pernyehálók környezetvédő biológiai rekultivációjára
7 193070 8 tősége és szakmailag megfelelő színvonala, és egyértelműen megállapíthatóvá vált, hogy találmányunk szerint már üzemi méretekben is létrehozható összefüggő, a porszennyezést helyben tartó zöldövezet. Fafaj összetétel szempontjából az akác, erdei és fekete fenyő, valamint a nyír telepítése volt a továbbiakban is indokolt. A cserjék mindhárom faja (ezüstfa, tamariska, galagonya) szerepe hasonlóan egyértelművé válik. Ez utóbbiaknál feltétlenül ki kell térnünk egy igen fontos tényre. A sík felületen a kísérleti telepítések előtt akadálytalanul száguldó szél a földfelszínén lebegő nedvességet (párát) is folyamatosan elfújva, állandóan szárította a felszínt. A cserjék kulcsszerepe a telepítés vertikális lezárásában vált fontossá, megakadályozva a telepített növényzet levélfelületén az állandó transpirációt. A 7. ábrán látható módon sikerrel kíséreltük meg az FA fafajok nemcsak soronkénti, hanem sakktáblaszerü változását is az eddigiektől eltérő egy hektáros (100x100 méteres) táblákon. A cserjével történő leszegést most a táblák szélein alkalmaztuk az ábrán is jól látható módon. A kísérletre ismét egy 40 hektáros területen került sor. 1974-1983 között a fenti módszerekkel történt kísérleti telepítéseink 120 ha-on eredményesek. A jelenleg 8-9 éves telepítések 5-6 m magas összefüggő fás vegetációt adnak. A fiatalkori sorközi ápolást szárzúzóval végeztük, amely a lágyszárú konkurenciától óvta meg a fafajokat. A nevelővágások elvégzését vágástéri vagy mobil aprítógéppel oldjuk meg soronként. Ez az eljárás az erdészetileg értéktelen fa anyagot helyben felaprítja 1-2 cm forgácsokká elősegítve ezáltal a faanyag gyorsabb humiíikálódását. Ugyanez a módszer alkalmazható a véghasználat során is. Ekkor sem termelhető le azonban valamennyi fa és cserje, hanem az ökológiai stabilitás fenntartását biztosítva a letermelés sakktáblaszerűen 0,5-1,0 ha-os foltokban történik. A letermelt részeket azonnal fel kell újítani. A rövid vágásfordulóval kezelhető állományt folyamatosan, a kialakított ökológiai egyensúly megbontása nélkül fafajban gazdagabb, hosszabb vágásfordulójú fás vegetációra cseréljük le. Rendkívül lényeges eljárási jellemző a meglevő, de elsősorban az új telepítések talajminőségének javítása. Ennek lehetősége felismerésünk szerint egy már számos helyen idült problémává vált újabb környezetszenynyezés felszámolásával társítva oldható meg. A környezetsennyezést általában a szennyvíziszap, konkrét példánk esetében Pécs város szennyvíziszapja jelenti. Telepítésünk során a II. kazettán építették fel 1981-ben a TCW szárító-granuláló berendezést. Jelenleg a biogáz üzem építése folyik, mely az iszap granulálás előtti kezelését hivatott biztosítani. Három év elteltével a berendezés még nem üzemelt, a szennyvíz viszont naponta 300m3 nagyságban érkezett az üzembe, ahol csak részleges víztelenítését végezték el centrifugálással. Az ily módon nyert szennyvíziszap jelenleg 5 hektárt borít fedetlen állapotban, nem ritkán büzfelhővel borítva el a várost. A közbenső kezelésekkel fokozatosan víztelenített szennyvíziszapot és a granuláló végtermékét mezőgazdasági kúlturák trágyázására nem javasolják az alábbiak miatt: A granulátum nehézfém tartalma az emberi fogyasztásra termesztett növényekben akkumulálódhat és egészségkárosodást eredményezhet. Ezzel szemben a nehézfémek fás növényekbe épülve emberi táplálékláncba nem kerülhetnek. A felhasználás során ezért elsősorban erdészeti fás kultúra jöhet számításba, amelyet ökonomiailag indokol helyszínen volta is. A granulátum sorközökbe szétszórható, majd bekeverhető, növelve talajunk kolloid tartalmát. A terepi adottságok lehetővé teszik a szennyvíziszapkezelés közbenső fázisából származó iszapok környezetkímélő bedolgozását is. Ez esetben a szennyvíziszap már nem minősül környezetterhelő húlladéknak, hanem kis szállítási távolságon belül hasznosul. Egyben lehetővé válik a rendkívül energiaigényes granuláló üzemnek a granulátum értékesítési lehetőségeinek megfelelő (rl. kisebb teljesítményű vagy időszakos) üzemeltetése. A műveletek célszerű összehangolásával és a találmányunk szerinti rekultiválási eljárás következetes alkalmazásával egyrészt a szennyvízkezelő üzemek környezetterhelő hatása csökkenthető, másrészt a pernyehányók, zagykazetták rekultiválása lényegesen eredményesebb, a városszegély kialakítási igényeinek messzemenő figyelembevételével hajtható végre. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás különösen településközeli pernyehányók környezetvédő biológiai rekultivációjára a főként erőművi pernyével általában vizes zagyolás révén feltöltött, különösen mesterséges földgátakkal képzett kazettás kialakítású pernyehányón csekély vastagságú földréteg felhordását és eltérítését követően cserje- és fafajokból álló növénytársulás telepítése, majd a talaj szervesanyagtartalmának a sorközi ápolások, később a nevelővágások során kitermelt zöld- ill. faanyag helyszíni felaprításáva! és adott esetben bedolgozásával történő folyamatos növelése útján, aholis a növénytársulást alkotó fajokat a magasabb szinten fekvő tartományokban szárazságtűrő cserje- és fafajokból, különösen ezüstfából, tamariskából és galagonyából ill. akácból, erdei- és feketefenyőből, valamint nyírből, míg a mélyebben fekvő, általában peremtartományokban fafajokként nedvességkedvelő fajokból, különösen mézgás égerből és fűzből állítják össze úgy, hogy a telepítések vertikális lezárását a széltartomá5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
