193055. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés aluminium-hidroxid hőkezelésére
193055 anyag cirkulálása biztosított legyen, amely lehetővé teszi, hogy a tüzelőanyagfelhasználás egyidejű csökkentése és a berendezés kialakításának egyszerűsítése mellett a megadott tulajdonságú végterméket kapjuk. Ezt a feladatot úgy oldjuk meg, hogy az aluminiumhidroxid hőkezelésére szolgáló az aluminiumhidroxidnak lebegő állapotban való szárítását és dehidrálását, a dehidrált anyagnak az izzítási zóna adagolási részébe való továbbítását, valamint az anyagnak ezt követő, fluidizációs rétegben való izzítását, s a timföldnek az izzítási zóna kiürítési részében való kinyerését és a fluidizált timföldnek az izzítási zóna adagolási részéből ezen zóna kiürítési részéhez való irányított mozgatását magában foglaló eljárás során a találmány értelmében az izzítást a timföld kiürítési részben mért fluidizációs sebessége és az adagolási részben mért fluidizációs sebessége 10:40 aránya mellett végezzük el. Amennyiben az anyagot az izzítási zónában az adagolási rész és a kiürítési rész eltérő sebessége mellett dolgozzuk fel, ez az anyagnak az izzítási zónában való állandó cirkulációját teszi lehetővé, miáltal a kívánt feldolgozási fokú végtermék előállítását kisméretű izzítókamrában is biztosíthatjuk. A sebességaránynak 10 alá való csökkentése ahhoz vezet, hogy nem biztosítható a feldolgozandó anyag kívánt átizzítási foka, amely a végtermék minőségét befolyásolja. Ha a sebességarányt 40 fölé emeljük, akkor fokozódik a cirkuláció intenzitása és nő a hőkezelés foka, amely a feldolgozandó anyag teljes elégését, a végtermék minőségének káros befolyásolását, az izzítási zónából a dehidráló zónából való anyagkihordás növelését, valamint az áramlási teljesítmény csökkenését eredményezi. Célszerű, ha az izzítást a timföldnek az izzítási zóna kiürítési részében mért 5—10 m/s fluidizációs sebessége mellett végezzük el. Ha a fluidizációs sebességet a kiürítési részben 5 m/s alá csökkentjük, akkor a fluidizációs réteg felett a fűtőgázokkal való hőcserét biztosító kihordott anyag mennyisége csökken s lényegtelenné mérséklődik a cirkuláció hatása. Ha a fluidizációs sebességet 10 m/s érték fölé növeljük, az fokozza a timföld cirkulációját s jelentősen növeli a korábban hőkezelésnek kitett anyag mennyiségét, fokozva ezáltal a füstgázok hőménsékletét s ezáltal az optimális üzemi állapothoz viszonyítva növeli a tüzelőanyagfelhasználást. A kitűzött feladatot emellett azáltal oldjuk meg, hogy az aluminiumhidroxid hőkezelésére szolgáló találmány szerinti eljárás megvalósítására alkalmas berendezésben, amely a számításhoz egy ciklon hőcserélőt, a dehidráláshoz egy aknás hőcserélőt, és egy ezzel csőcsatlakozó révén összeköttetésben álló, a dehidrált anyagnak fluidizációs rétegben való izzítására szolgáló kamrát tartalmaz, amely 1 izzítókamra belsejében az izzítókamrát rostély feletti és rostély alatti zónára osztó rostély van elrendezve, ahol az izzítókamra a fluidizáló anyagnak a rostély alatti zónába való bejuttatására szolgáló csőcsatlakozóval és a kinyert timföld kivételére szolgáló csőcsatlakozóval, valamint az izzítókamra rostély feletti zónája kiürítési részében a fűtőanyag elégetésére szolgáló berendezéssel van felszerelve a találmány értelmében a dehidráló aknás hőcserélőt az izzítókamrával összekötő csőcsatlakozás egy hengeralakú függőleges akna formájában van kiképezve, amely a dehidráló aknás hőcserélővel egy központú és felső homlokfalán ezzel az aknás hőcserélővel összeköttetésben áll és emellett egy a függőleges aknát rostély feletti és alatti zónára osztó rostéllyal, valamint a fluidizáló anyagnak a rostély alatti zónába való bevezetésére szolgáló csőcsatlakozóval és a rostély feletti zónába szerelt, a tüzelőanyag elégetésére szolgáló berendezéssel rendelkezik, ahol a függőleges aknaként kialakított csőcsatlakozó és az izzítókamra egyik fala közös, amelyben egy függőleges rés és legalább egy átmenő nyílás van kiálakítva, s ahol a függőleges rés a fluidizációs réteg feletti zónában, míg az átmenő nyílás a fluidizációs rétegen belül van elrendezve. Az olyan kiviteli mód, ahol az aknás hőcserélőt az izzítókamrával összekötő csőcsatlakozó olyan függőleges akna formájában van kiképezve, amely az izzítókamrával közös falú és amely falban egy függőleges rést találunk, biztosítja az izzítókamrában képződő égéstermékek tangenciális bejuttatását az aknás hőcserélőbe az izzítókamrán kívüli pótlólagos csőcsatlakozó nélkül, miáltal a megadott tulajdonságokkal rendelkező végterméket egyszerűbb felépítésű berendezéssel állíthatjuk elő. A függőleges rés keresztmetszeté célszerűen a függőleges akna keresztmetszete 0,15—0,85-ának felel meg. Ha a feldolgozandó anyagnak a dehidrálására szolgáló aknás hőcserélő és az izzítókamra közötti, az anyagnak a függőleges aknán való áthaladása rovására történő cirkulációja szükséges (gázsebesség az aknában 3—5 m/s), akkor a függőleges rés keresztmetszetének a hengeres akna keresztmetszete 0,15—0,30-adával kell egyenlőnek lennie. Ha a fenti arányt 0,15-re csökkentjük, akkor ennek eredményeként az anyag a hengeralakú függőleges akna alsó részében igen gyorsan esik le, anélkül, hogy azt megfelelő hőkezelésben részesíthetnénk, s emelkedik kilépő gázok hőmérséklete; ha viszont az arányt 0,3 fölé emeljük, az a dehidrálásra szolgáló hőcserélőben való anyagfeldolgozási idő meghosszabbítását vonja maga után, amely az anyag túlhevüléséhez vezet, amely viszont az izzitókamrában előírt hőmérséklet 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
