193036. lajstromszámú szabadalom • Eljárás klóracetamid-származékokat hatóanyagként tartalmazó gyomírtószerek és eljárás a hatóanyagok előállítására

kötő szer, például kálium-karbonát jelenlété­ben végezhetjük. A (í) általános képletü vegyületek az elő­állításukra szolgáló reakcióelegyből szoká­sos módszerekkel különíthetők el. Itt állapítjuk meg, hogy egyik vegyületnek a találmány szerinti másik vegyületté való át­alakítása, például egy savcsoportnak észter­csoporttá, egy karbonilcsoportnak oximcso­­porttá, halogén-alkil-csoportnak étercsoporttá (vagy fordítva) stb. való átalakítása szokásos módszerekkel valósítható meg. Az is leszögez­hető, hogy a találmány szerinti vegyületeknek egy vagy több aszimmetrikus központjuk le­het, ennek megfelelően optikailag aktív, dia­­sztereomer, racém vagy geometrikai izomer formákban létezhetnek. Általában a vegyülete­­ket gyomirtó szerek hatóanyagaiként elegyeik formájában használjuk fel, habár az elválasz­tás ismert módon végrehajtható. A (II), (III), (V) és (VII) általános kép­letéi vegyületek újak és a találmány részét képezik. A (II) általános képletú vegyületek (VIII) általános képletű vegyület — X,, X2 és Z az előzőkben megadott — karbonsavval képzett észterének ammonolizisévvel, majd a (Vilit általános képletű vegyületbe az előzőkben meghatározott Y csoportnak N-alkilezéssel való bevitelével állíthatók elő. Az említett ész­terek megfelelő (IX) általános képletű vegyü­leteknek — Ar az előzőkben megadott — hidr­­oxi-acetil-klorid megfelelő észterével, például acetecetsav-kloriddal való reagáltatásával állíthatók elő. A (III) általános képletű vegyületek szin­tén előállítható.k (IX) általános képletű vegyü­leteknek k lór-aceti I - k lor idd a 1 való reagáltatá­sával. A (V) általános képletü vegyületek — amelyek tulajdonképpen az (l) általános kép­letű vegyületek alcsoportját képezik — (IX) általános képletű vegyületnek alkalmas alde­hiddel való reagáltatásával, majd a kapott Schiff-bázisnak klór-acetil-kloriddal való rea­gáltatásával állíthatók elő. A (VII) általános képletű vegyületek elő­állítására (IX) általános képletű vegyületeket N-alkilezhetünk. Az alkilezést szokásos módon valósíthatjuk meg a megfelelő alkilezőszerek­­kel, például halogenidekkel vagy alkalmasan reduktív úton Schiff-bázison vagy amidon ke­resztül. A (IX) általános képletű vegyületek jelen­tős része új. A (IX) általános képletű új vegyületek ér­tékes csoportját alkotják a 2- és 4-helyzetben 1-4 szénatomos alkilcsoporttal és/vagy 1-4 szénatomos alkoxicsoporttal szubsztituált 3- -amino-tiofének [ (IXa) általános képletű ve-5 4 gyületek.] A (IXa) általános képletü vegyüle­tek szintén a találmány körébe tartoznak. A (IX) általános képletű vegyületek a meg­felelő nitrovegyületek redukálásával állítha­tók elő, például katalitikus hidrogénezéssel hidrogéngázban palládium jelenlétében. A 2— vagy 4-helyzetben metilcsoportot tartalmazó (IXa) általános képletű vegyületek a megfele­lő tiofén-karboxilátnak komplex hidriddel, így nátrium-bisz (metoxi-etoxi) - alumínium-hid­­riddel való redukálásával állíthatók elő. Meg­felelő esetben a (IXa) általános képletű vegyü­letek előállíthatok a megfelelő karbamát-ész­­terekből, például benzil-karbamátból hidrolí­zissel. A kiindulási anyagként használt karba­­mátok például a megfelelő savból kiindulva azidján keresztül, majd Curtius-r reakcióval állíthatók elő. Azok a kiindulási vegyületek, amelyek elő­állítását itt nem ismertetjük, ismertek vagy is­mert eljárásokkal vagy az itt leírtakkal vagy ismert eljárásokkal analóg módon állíthatók elő és tiszíthatók. A (I) általános képletű vegyületek növé­nyek fejlődését gátolják vagy módosítják, ennélfogva gyomírtószerek hatóanyagaiként használhatók fel. Növényeken csírázó mago­kat, hajtásokat és kifejlett növényeket értünk, a föld alatti részeket is beleértve. A találmány szerinti vegyületek tehát — mint már említettük — gyomírtószerek ható­anyagaiként alkalmazhatók, amint az kitűnt egyszikű és kétszikű növényekre, így Lepidium sativum, Avena sativa, Agrostis alba és Loii­­um perenne növényekre 1,4-5,6 kg/ha -nak megfelelő mennyiségű adaggal kikelés előtt vagy kikelés után végzett kísérleti kezelések során kifejtett károsodásból. Gyomirtó hatá­suk alapján a találmány szerinti hatóanyago­kat kétszikű és füszerű gyomok irtására hasz­nálhatjuk. A gyomirtó hatást kiválasztott ha­tóanyagok további vizsgálatával igazoltuk 0,2-5,0 kg/ha hatóanyagnak megfelelő alkal­mazási adagoknak megfelelő mennyiséggel végzett vizsgálatokban, például hektáronként 0,2, 1,0 és 5,0kg hatóanyagnak megfelelő men­­nyiséggel kétszikű gyomokon, így Amarant­­hus retroflexus, Capsella bursa-pastoris, Che­­nopodium album, Stel 1 aria media, Senecio vul­garis és Galium aparine növényeken, és külö­nösen tűszerű gyomokon, így Agropyron re­­pens, Agrostis alba, Alopecurus myosuroides, Apera spica-venti, Avena fatua, Echinochloa crus-galli, Bromus tectorum, Sorghum hale­­pense, Digitaria spp. és Setaria spp. növénye­ken. A találmány szerinti hatóanyagok viszony­lag kevésbé károsítják a haszonnövényeket, mint a gyomnövényeket. Szelektív gyomirtó hatékonyságot állapítottunk meg többek kö­zött kukoricában, szójában, gyapotban, cukor­répában, burgonyában, lucernában, napra­forgóban, repcében, földimogyoróban és len­6 193036 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 55

Next

/
Oldalképek
Tartalom