193029. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karboxialkanoil-peptid-alkilamid-származékok előállítására

1 193029 A találmány tárgya eljárás az /I/ általá­nos képletű /karboxi-a!kanoil/-peptid-/alkil­­-amid/-származékok előállítására. Az /I/ képletben R jelentése 1-5 szénatomos, egyenes vagy elá­gazó szénláncú alkilcsoport vagy aralkilcso­­port, különösen fenil-etil-csoport; A jelentése pepiid kötésű prolii- vagy alanil­­csoport; B jelentése peptid kötésű prolii- vagy alanil­­csoport-, X jelentése -CH2-, -CH2CH2-, -CH2CH2CH2- vagy -CH — CH-csoport; és n értéke 0 vagy 1. A dipeptid-/alkil-amid/-származékok hatá­sos elasztáz-gátlók /lásd a 855 851 számú és 856 064 számú belga szabadalmi leírást/. Ebben az esetben olyan dipeptid-szekvenciák­­ról van szó, amelyek aminosavösszetétele az elasztolitikus /elasztáz enzimmel hasítható/ szubsztrátum szempontjából optimális; ilyen dipeptid-szekvencia például az alanil-alanin vagy az alanil-prolin. A fentebb idézett szaba­dalmi leírásokban azonban nem vesznek figye­lembe teljes mértékben néhány új ismeretet, amelyek az elasztáz enzim és a szubsztrátum közötti kölcsönhatásra vonatkoznak, és a ta­pasztalatok szerint egy hatásos gátló anyag funkciója szempontjából döntő szerepet ját­szanak. Korábbi közlésekben, amelyek szerzői a hasnyálmirigy-elasztáz enzim szempont­jából optimális szubsztrátummal foglalkoz­nak, megállapították, hogy az enzim és a szub­sztrátum kölcsönhatása szempontjából a P4- -S4 és P5 - S5 közötti elektrosztatikus kötődés döntő jelentőségű [J. Schechter és A. Bergen Biochem. Biophys. Res. Commun. 32, 898 /1968/], és ez már az elsődleges kölcsönhatás előtt előnyben részesül [Eur. J. Biochem. 69, 5 1 /1976/, FEBS Lett. 40, 353 /1974/J. Vlegiepő módon arra a megállapításra jutottunk, hogy a gátló anyag /inhibitor/ N­­-terminális részén lévő karboxilcsoport egy hid'ofób csoporttal /például az acetilcsoport- 10 tál/ összehasonlítva a gátlóképességet lénye­gesen fokozza, amint ezt az ilyen típusú szub­­szt átumok elasztolitikus hidrolízise állandói­nak a növekvése mutatja. Egy elasztolitikus gálló anyag tulajdonságai Ugyanúgy függe- 15 nek a peptidlánc hosszúságától, mint a szub­­sztrátumok sajátságai [Eur. J. Biochem. 69, 1 /1076/] ; egy tripeptid gátlóképessége na­gyobb, mint egy dipeptidé. In vitro kísérletek soián meghatároztuk a 3-karboxi-propionil- 20 és 4-karboxi-butiril-di- és tripeptidek gátlási állandóit /K< értékeit/, mégpedig a hasnyálmi­rigy-elasztáz és egy kromogén /színképző/ sz ibsztrátum segítségével: szubsztrátumként sz ikcinil- vagy glutaril-tetraalanin-p-nitro- 25 -a lalidet alkalmaztunk. E vizsgálatok eredmé­nyeit az 1. táblázat mutatja. Hasonló módon határoztuk meg az új inhibitorok gátlási állan­dóit /Ki értékeit/ humán elasztáz enzim-azaz emberi duodenumból származó elasztáz-segít- 30 ségével, kolecisztokininnel /E,/ végzett sti­­mulálás után, illetve emberi hasnyálmirigy vezetékének kanülözésével kapott, liofilizált hasnyálmirigynedv /E 2/ segítségével, és összehasonlítottuk a sertés hasnyálmirigyéből 35 kapott elasztázzal /E3/. E kísérletek eredmé­nyei a 2. táblázatban láthatók. 2 1. táblázat Acilezett di- és tripeptid-/a kil-amid/-származékok gátlási állandói /Kt é rtékei/ A gátló anyag /pjmól/ Suc-/ála/4 -NAn Glt-/Ala4 -NAn Suc-/Ala/a -NH-Et 95,2 166 Glt-/Ala/g -NH-Et 68,1 109 Sue-/Alá4 -NH-EtPh 1 456 666 Glt-/Ala/a -NH-EtPh 982 770 Sue-/Ala/, -NH-Me 510 680 GIt-/Ala4 -NH-Me 280 320 Suc-/Ala/ä -NH-Et 20 29 Glt-/Ala/j -NH-Et 8,8 8,4 Mal/Ala/, -NH-Et 35 30 Ac-/Ala/5 -NH-Et 28 46 Suc-/Ala/3 -NH-Pr 6,8 4,5 Glt-/Ala/ä -NH-Pr 2,5 2,5 Suc-/Ala/3 -NH—iBu 816 1 474 Gl t-/Ala/, -NH-iBu 668 794 Suc-Ala-Pro-NH-Et 1 1 1 80 Suc-Ala-Pro-NH-iBu 2 042 5 747 Suc-Ala-Ala-Pro-NH-E t 2,5 4,7 Glt-Ala-Ala-Pro-NH-Et 1,6 2,7 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom