193028. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés lehülési érték meghatározására

193028 koztatva van, a feszültségkövető erősítő kime­nete pedig a fűtőegységhez van rendelve. Célszerű a környezeti hőmérsékletet mint zavart figyelembe venni. Ebből a célból az egyik kiviteli alakban kompenzáló áramkör van rendszeresítve, amiben második hőérzéke­lő és ehhez csatlakoztatott második mérőerő­sítő van. A második mérőerősítő kimenete összegező erősítő egyik bemenetére van kötve, amelynek másik bemenetére a feszültségköve­tő erősítő, valamint az első mérőerősítő kime­nete van csatlakoztatva, az összegező erősítő kimenete pedig a fűtőegységgel van vezérlő kapcsolatban. A találmány egyik célszerű kiviteli alakjá­ban a fűtőteljesítményt mérő egység árammé­rőként van kialakítva, amelynek skálája négy­zetes beosztású és kata értékben van kalib­rálva, az árammérő pedig a fűtőegység után van kapcsolva. Másik kiviteli alak esetében a fűtőteljesít­ményt mérő egységet digitális kijelzővel is elláthatjuk és a hőmérsékletszabályzó egység, valamint a fűtőegység közös pontjához csatla­koztathatjuk. Ebben az esetben a fűtőteljesít­ményt mérő egység bemenetéhez szűrőn át négyzetre emelőt, ehhez pedig a digitális ki­jelzőt csatlakoztathatjuk, amely utóbbi abtak­­komparátor közbeiktatásával a hőmérséklet­szabályzó egység első mérőerősítőjével is össze van kötve. Célszerű végezetül az a kiviteli alak is, amelyben a fűtőteljesítményt mérő egység a fűtőegység után van kapcsolva, bemenetéhez négyzetes karakterisztikájú izzólámpa, továb­bá szűrőn át digitális kijelző van csatlakoztat­va, ami ablakkorhparátor közbeiktatásával a hőmérsékletszabályzó egység első mérőerősí­tőjével is össze van kötve. A találmány további részleteit kiviteli pél­dák kapcsán a mellékelt rajzra való hivatko­zással mutatjuk be. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti berendezés egyik célszerű kiviteli alakjának sematikus vázlata, a 2. ábra az 1. ábra szerinti kiviteli alak rész­lete: a hőmérsékletszabályzó egy­ség egyik célszerű kiviteli alak­jának vázlata, a 3-5. ábra az 1. ábra szerinti kiviteli alak to­vábbi részlete: a fűtőteljesít­ményt mérő egység három külön­böző kiviteli alakjának vázlata. A találmány értelmében a lehűlési érték mérése során adott hőmérsékletű test fajla­gos felületi hőveszteségét határozzuk meg. Ez a test az 1. ábrán látható kiviteli alak esetében katatermométerként van kialakítva, márcsak azért is, mert a klímatechnikai mérések során ennek alkalmazását megszokták, ismerik, a mérés helyének kiválasztásához, a katater­­mométer megfelelő elhelyezéséhez és felfüg­gesztéséhez már viszonylag sok tapasztalat gyűlt össze. A katatermométernek 1 üvegtar­tálya és 2 tágulócsöve van, amely utóbbinál fogvá 8 tartószerkezettel van rögzítve a mű­3 szer. Az 1 üvegtartályt teljesen, a 2 táguló­csövet részben folyadék, méghozzá villamo­sán szigetelő 3 tágulófolyadék tölti ki. Az 1 üvegtartály belsejében 4 hőérzékelő és 6 fűtő­elem van a 3 tágulófolyadékba merítve. A 4 hőérzékelő több elemből van kialakítva, amik az 1 üvegtartály palástja közelében szabá­lyos geometriai alakzatban, itt .négyszög négy sarkában vannak elhelyezve. A 4 hőérzé­kelő elemei egymással villamosán össze van­nak kötve és a 4 hőérzékelő, valamint a 6 fűtő­elem villamos vezetékei az I üvegtartályból alkalmas helyen és módon ki vannak vezetve. Ezt a körülményt az 1. ábrán csak sematiku­san jeleztük. \ találmány értelmében a vizsgálati test­ben, azaz a katatermométerben lévő 6 fűtő­elemhez és 4 hőérzékelőhöz a test állandó hő­mérsékletét tartó hőmérsékleíszabályzó 5 egység és olyan teljesítménymérő 7 egység van rendelve, amellyel az állandó hőmérsék­let tartásához szükséges teljesítményt lehet mérni. A 2. ábrán a hőmérsékletszabályzó 5 egy­ség részleteit mutatjuk be. Ez olyan kiviteli alak, amelyben kompenzáló áramkör van a környezeti hőmérséklet mint zavar kiküszöbö­lésére. Ebből a célból az 1 üvegtartályban lévő 4 hőérzékelőn kívül a környezeti hőmérséklet érzékelésére másik 8 hőérzékelő is van az 5 egység bemenetére kapcsolva. Az 5 egység­ben a 4 hőérzékelőhöz 9 mérőerősítő, a 8 hőér­zékelőhöz 10 mérőerősítő van kapcsolva. Refe­rencia jel előállítására 11 jelgenerátor van az áramkörben. A 9 mérőerősítő, valamint a 11 jelgenerátor kimenetei két, 12 és 13 kompará­­tor egy-egy bemenetére vannak csatlakoztat­va A 12 és 13 komparátor 14 dióda, illetve 15 tranzisztor közvetítésével feszültségkövető 16 erősítő egyik bemenetére van kapcsolva. Ugyanez a bemenet 17 kondenzátor közvetíté­sével földpotenciálra van kapcsolva. A 16 erő­sítő kimenete másik bemenetére vissza van csatolva és megfelelő ellenálláson át 18 ösz­­szegező erősítő egyik bemenetére van kötve. Ugyanide csatlakozik a 9 mérőerősítő is. A 18 összegező erősítő másik bemenetére a környe­zeti hőmérsékletet megfigyelő 8 hőérzékelő 10 mérőerősítője van csatlakoztatva. A hőmér­sékletszabályzó 5 egység egyik A kimeneté­re a 18 összegező erősítő van 19 tranzisztor közvetítésével rákapcsolva, míg másik B ki­menetén a 9 mérőerősítő van. A hőmérsékletszabályzó 5 egység műkö­dése során a 4 hőérzékelő érzékeli az 1 üveg­­tartályban lévő 3 tágulófolyadék hőmérsékle­tét. A rákapcsolt 9 mérőerősítő kimenetén mér­hető feszültség arányos a beállított hőmérsék­leti értéktől való eltéréssel. A 8 hőérzékelő a környezeti hőmérsékletet méri,és a 10 mérőerősítő a környezeti hőmér­séklettel arányos jelet szolgáltat. A 9, illetve 10 mérőerősítőből származó hőmérsékletará­nyos jel a 18 összegező erősítőre jut, ahol a kettő kivonódik egymásból. 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom