193018. lajstromszámú szabadalom • Jelzőrendszer különböző névleges feszültségú villamos házózatok elsősorban jávművek villamos hálózatainak ellenőrzésére

A találmány tárgya különböző névleges feszültségű villamos hálózatok, elsősorban jármüvek villamos hálózatainak ellenőrzésé­re alkalmas kijelzőrendszer, amely lega­lább egy kapcsolási elrendezést tartalmaz, amelynek vezérlőbemenetét közös kapocsra csatolt emitterű tranzisztor bázisával sorba­­kötött ellenállás alkotja, míg a tranzisztor kollektorához fényemittáló dióda egyik kiveze­tése csatlakozik. Ismertek olyan jelzőrendszerek, amelyek különböző feszültségű hálózatok, elsősorban jármüvek villamos hálózatainak ellenőrzésé­re szolgálnak. Az ilyen rendszerekben a ki­jelzőelemként szokásos izzólámpák egy tet­szés szerinti egység áramkörére vannak kapcsolva, és mivel a jármüvekben, példá­ul a vasúti járművekben többféle névle­ges értékű és nemű feszültséggel működő egységek vannak, minden áramkörre külön jelzőlámpa egységet kell tervezni, gyártani, raktározni, illetve alkalmazni. Ennek a megoldásnak előnye, hogy az izzólámpa egyaránt alkalmas egyenfeszültség és válta­kozófeszültség kijelzésére, alapvető hátrány azonban, hogy a különböző egységekben különböző izzólámpákat kell alkalmazni, amelyek a felcserélhetőség kivédésére eltérő csatlakozókkal vannak ellátva, és gyártásuk a kis darabszám miatt egyedi tervezést és gazdaságtalan gyártást jelenthet. Az említett jelzőrendszereknél korszerűbb az a jelzőrendszer, amely a 21 03 584 szá­mú DE szabadalmi leírásban ismertetett kapcsolási elrendezésekből van felépítve. Ez a kapcsolási elrendezés hat elemből, nevezetesen egy tranzisztorból, két ellenál­lásból, egy kondenzátorból, egy fényemit­táló diódából és egy utóbbival ellen­­párhuzamosan kapcsolt diódából áll, ahol a kapcsolási elrendezés közös kapcsát a tranzisztor emittere alkotja, vezérlőbemenetét a tranzisztor bázisával sorbakapcsolt ellen­állás képezi, míg a tranzisztor kollektorára tápfeszültségre kötött ellenállással párhuza­mosan kötött kondenzátor-fényemittáló dióda soros tag csatlakozik, ahol a fényemit­táló diódával egy további dióda van ellenpárhuzamosan kapcsolva. Ennek a kap­csolási elrendezésnek jelentős hátránya, hogy csupán pulzáló egyenfeszültség indi­kál ására alkalmas, a járművekben szinte egyeduralkodóan használt egyenfeszültségek kijelzésére nem használható, továbbá az alkalmazott félvezetők és a kondenzátor paraméterei megszabják azt is, hogy milyen névleges feszültségű hálózathoz csatlakoztat­ható. A megoldás ‘további hátránya, hogy a fényemittáló dióda csupán a kondenzátor feitöltődése es kisülése alatt, azaz nagyon rö­vid ideig villan fel, és így a viszonylag rit­ka impulzusok detektálására is csak korlá­tozottan alkalmas. A kondenzátor kiiktatásá­val ugyan egyenfeszültség kijelzésére is alkalmassá tehető lenne a kapcsolás, de az ebben az esetben fellépő nagy áramok 1 illetve a fényemittáló dióda számára határon túli feszültség a diódákat rövid idő alatt tönkre tennék, míg ha a kondenzátor helyére az előbbi szempontok szerint ki­választott ellenállást iktatnánk, úgy a fény­emittáló dióda a rendelkezésére álló R2 ellenállás által meghatározott kapocsfeszült­ség miatt vagy túl kis fényerővel világítana, vagv a túlfeszültség miatt ugyancsak tönkremenne. Ez a kapcsolási elrendezés felépítéséből adódóan kaszkádba sem kapcsol­ható, így egy ilyen kapcsolási elrendezéseket tartalmazó jelzőegység annyi kivezetéssel ren­delkezne, ami már a gyakorlati alkalmazást teszi kétségessé. A találmánnyal célunk olyan jelzőrendszer kialakítása, amellyel többféle, eltérő névleges feszültségű hálózat egyaránt elitnőrizhető, és amely szabványosított csat­lakozó aljzattal ellátott házban beépítve megteremti az egységesített dugaszoló alj­zat rendszer alkalmazását, és amelyek véletlen felcserélése nem jár meghibásodás­sal. A kitűzött feladatot különböző névleges feszültségű villamos hálózatok, elsősorban járművek villamos hálózatainak ellenőrzésé­re alkalmas jelzőrendszerrel oldottuk meg, amely legalább egy kapcsolási elrendezést ta'talmaz, amelynek vezérlő bemenetét közös kapocsra csatolt emitterű tranzisztor bázisá­val sorbakötött ellenállás alkotja, míg a tranzisztor kollektorához fényemittáló dióda egyik kivezetése csatlakozik. Ezt a találmány értelmében úgy fejlesztettük tovább, hogy a fényemittáló dióda másik kivezetése előtétel­lenálláson át kisfeszültségű tápegységre csatlakozik, és a fényemittáló diódát és a tranzisztort Zéner-dióda hidalja át. Ez a megoldás lehetővé teszi egyen­feszültség, váltakozófeszültség és pulzáló egyenfeszültség biztonságos kijelzését igen széles feszültségtartományban. A találmány szerinti jelzőrendszerek elő­nyös kiviteli alakja értelmében az NPN tranzisztor kollektorára a fényemittáló dióda hatódja kapcsolódik, míg anódja az előtétel­lenállás és a Zéner-dióda katódjának közös pontjára csatlakozik. Ez a jelzőrendszer nega- 1 ív testelésű villamos hálózatokban alkalmaz­ható. A találmány szerinti jelzőrendszer tovább­fejlesztett előnyös kiviteli alakja értelmében hat sorbakapcsolt kapcsolási elrendezést tar­talmaz, ahol az egyes kapcsolási elrendezé­sek tranzisztorának és Zéner-diódájának közösített kivezetése a következő kapcsolási elrendezés fényemittáló diódája anódjának és a Zéner-dióda katódjának közösített pontjára, az előtétellenállás helyére csatlakozik, és az első kapcsolási elrendezés polaritás­­védő diódán és előtétellenálláson át a tápegység pozitív kapcsára, míg az utolsó kapcsolási elrendezés közös kapcsa üzem­állapotjelző fényemittáló diódán át van a kisfeszültségű tápegység negatív kapcsára kötve, amelyre a kapcsolási elrendezések 2 193018 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom