193004. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új piridil-aminoetén-származékok előállítására

1 193004 2 tű vegyület — ebben a képletben R1 2 és R3 jelentése a fenti, és R5 1—5 szénatomos, előnyösen egyenes láncú alkilcsoport, előnyö­sen etilcsoport — reakciójával állíthatjuk elő, általában 0°C és 250°C, előnyösen 100°C és 200°C közötti hőmérsékleten, kívánt esetben iners oldószer jelenlétében. Alkalmas iners oldószerek például az aromás szénhidrogé­nek, így a toluol; alifás éterek, alifás nitri­­lek és alifás amidok, így a dimetil-acet­­amid. Ha valamely R4 karboxicsoportot védeni kellett, például benziloxicsoporítal, ezt utólag, például katalitikus hidrogénezéssel eltávolítjuk. A szakemberek számára nyilvánvaló, hogy az I általános képletű vegyületek előállí­tásakor a II és III általános képletű vegyü­letek reakciója feltehetően keverék képződésé­hez vezet, ha az R4 helyettesítők közül egy vagy több olyan csoport, például amino­­csoport, amely mellékreakciókat idézhet elő. Ilyen esetekben célszerűnek látszik a kívánt I általános képletű vegyületet egy másik I álta­lános képletű vegyület átalakításával előál­lítani. Az aminocsoportot nitrocsoport reduk­ciójával, az alkil-amino-csoportot N-benzil­­-oxi-karbonil-N alakíthatjuk ki. így a találmány szerint olyan I általá­nos képletű vegyiileteket, amelyekben lega­lább egy R4 csoport aminocsoportot jelent és a többi helyettesítő a fentebb megadott, olyan megfelelő I általános képletű vegyüle­tek átalakításával állítjuk elő, amelyekben legalább egy R4 nitrocsoportot jelent, és a többi helyettesítő a fentebb megadott. A reak­ciót ismert eljárások alkalmazásával vagy adaptálásával, például hidrogénező katalizá­tor, így palládium-szén (például 5—10 s/s%­­os) jelenlétében, iuers oldószerben, így kevés szénatomos alkanolban, például etanolban vagy dimetil-formamidban hidrogénezéssel végezzük. A III általános képletű vegyületeket is­mert módszerek alkalmazásával vagy adap­tálásával, például egy IV általános képle­­tö — ebben a képletben R2 és R3 jelentése a fenti — vegyület és egy V általános képletű vegyület — ebben a képletben R5 je­lentése a fenti — reakciójával kevés szénato­mos alkánsavanhidrid és egy katalizátor, pél­dául ,cink-klorid vagy p-toluolszulfonsav jelenlétében, emelt, például 140°C és 200°C közötti hőmérsékleten állítjuk elő. A II, IV és V általános képletű vegyü­leteket ismert módszerek alkalmazásával vagy adaptálásával állíthatjuk elő. Az „ismert módszerek“ kifejezésen az ed­dig használt vagy az irodalomban leírt mód­szereket értjük. A következő példák a találmány szerin­ti vegyületek előállítását mutatják be. 1. példa Az A, B, C, D és E vegyületek előállítása 38 g 2-amino-5-bróm-piridin és 70 g [Stetter és munkatársai által a Monatshefte 4 für Chemie, 103, 1262—1270 (1972) irodalmi helyen leírt módszerével előállított] 1,1-bisz­­(fenil-szulfoníl)-2-etoxi-etén elegyét 1 liter to­­luolban 2 órán át lassan desztilláljuk, mi­közben a térfogatot megközelítőleg állandó értéken tartjuk a ledesztillált folyadék helyet­tesítésére további toluol fokozatos -adagolá­sával. Az elegyet vákuumban bepároljuk, és a maradékot két alkalommal kloroform és etanol elegyéből átkristályosítjuk, így 80 g 177—179°C-on olvadó l,l-bisz(fenil-szulfo­­nil)-2- (5-bróm-pirid-2-il-amíno) -etént ka­punk. Hasonló módon eljárva, de a kiindulási anyagként használt 2-amino-5-bróm-piridint 2-amino-piridin, 2-amino-5-jód-piridin, 2-amino-5-dimetil-amino-piridin és 2-amino-5-piperidino-píridin megfelelő mennyiségével helyettesítve, és a terméket az olvadáspont után feltüntetett oldószerből átkristályosítva a következő ve­gyületeket kapjuk: 1.1 -bisz ( fen il-szu 1 főni I ) -2- (pir id-2-il-a mi­nő) -étén, op.: 153—156°C, (etanol); 1,1-bisz (fenil-szulfonil) -2- (5-jód-pirid-2- -il-amino)-étén, op.: 178—181°C, (kloroform és metanol elegye); 1.1 -bisz ( fenil-szul fonil )-2- (5-dimetil-ami­­no-pirid-2-i!-amino)-etén, op.: 205—207°C (to­luol) ; 1.1 -bisz (fenil-szul fonil) -2- (5-piperidino­­-pirid-2-il-amino)-etén, op.: 266—268°C, (to­luol). 2. példa Az F, G, H, I és J vegyületek előállítása 19,0 g 2-amino-5-nitro-piridin es 30 g 1,1 -bisz(fenil-szulfonil)-2-etoxi-etén bensősé­ges elegyét 180°—190°C-on 1 órán át mele­gítjük. Hűtés után a szilárd terméket elpo­­rítjuk és metil-etil-keton és metanol elegyéből átkristályosítjuk, így 28 g 229—231°C-on olva­dó 1,1-bisz (fenil-szul fonil)-2- (5-nitro-pirid-2- -il-amino)-etént kapunk. Hasonlóképpen eljárva, de a kiindulási 2-amino-5-nitro-piridint 2-amino-5-butil-piridin, 2-amino-5-ciano-piridin, metil-6-amino-nikptinát és 6-amino-nikotinamid megfelelő mennyiségével helyettesítve, és a terméket az olvadáspont után feltüntetett oldószerből átkristályosítva a következő ve­gyületeket kapjuk: 1.1 -bisz (fenil-szül fonil)-2- (5-butil-pirid-2- -il-amino) -étén, op.: 203—204°C (kloroform és metanol elegye); 1.1 -bisz (fenil-szulfonil) -2- (5-ciano-pirid­­-2-il-amino)-etén, op.: 201—204°C (kloroform és metanol elegye); 1.1 -bisz (fenií-szulfonil) -2- (5-metoxi-kar­­bonil-pirid-2-il-amino)-etén, op.: 220—221°C (kloroform és metanol elegye); és 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom