192998. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 5-vinil-2-pirrolidinonnak az 5-dimetil-amino-etil-származék N-oxidjának elbontásával történő előállítására

3 192998 4 A találmány tárgya új eljáráB az (I) kép­­letű 5-vinil-2-pirrolidinon előállítására, oly módon, hogy a (II) képletű N-oxid-származé­­kot megfelelő szerves oldószerben, legalább 100 °C hőmérsékleten, előnyösen bázis jelen­létében elbontjuk, majd a kapott (I) képletű vegyületet önmagában ismert módon elkülönítjük. Az (I) képletű vegyület intermedier a (III) képletű olefin-aminosav előállításánál, mely CNS-depresszáns és más farmakológiai aktivitással is rendelkezik. Ezt a vegyületet egyebek között a 3 960 927 és a 4 039 549 számú amerikai egyesült államokbeli szaba­dalmi leírások ismertetik. Az (I) képletű 5-vinil-2-pirrolidinonnak (III) képletű vegyületté történő átalakítása önmagéban ismert módon, a laktám-vegyület hidrolízise útján valósítható meg. A (II) kép­letű kiindulási N-oxid a (IV) képletű dimetil­­-amin hidrogén-peroxiddal történő oxidációja útján állítható elő. A (IV) képletű dimetil-amint az (V) kóple­­tű cianidnak dimetil-aminnal történő reakció­jával állíthatjuk elő, hidrogénező katalizátor jelenlétében, ■ hidrogén atmoszférában. A re­akció hőmérséklete körülbelül 40 ®C lehet és a hidrogéngáz nyomása 30 psi. Az (V) képletű cianid előállítását a J. Org. Chem. 45, 815-818 (1980) irodalmi hely imerteti. A tercier aminok N-oxidjának olefinekké és dialkil-hidroxil-aminokká történő bomlási reakcióját A. C. Cope és munkatársai a J. Am. Chem. Soc. 71, 3929 (1949) számában is­mertetik. A publikáció szerint a bomlás 85-165 °C közötti hőmérsékleten történik. Ál­talában az oldószer használatának nincs kü­lönösebb jelentősége, a reakció oldószer nél­kül is végreahajtható a megfelelő készüléket használva [A. C. Cope éB munkatársai (J. Am. Chem. Soc. 79, 4720, (1957)1. A termikus bontást általában bázis jelen­léte nélkül hajtják végre. Az ilyen típusú bomlási reakció magába foglal egy átmeneti állapotot, melyre „lényegében sík, kvázi öt tagú gyűrű” addukt a jellemző és a szakem­ber számára nyilvánvaló, hogy ilyen reakció­­lépésnél a bázis használata kizárt, illetve Bzükségtelen, a fent ismertetett belső reak­ciómechanizmus miatt. A bázis lényegében verseng az N-oxid nukleofil részével az elektron deficiens szubsztrát részeként és valószínűleg változást okoz a reakció lefutá­sában. Meglepő módon azt találtuk, hogy a (II) képletű N-oxid származék bomlási reakciója, valamely alkalmas szerves oldószerben, bázis jelenlétében, magas kitermeléssel az (I) kép­letű olefint eredményezi és a kitermelés ma­gasabb, mint az oldószer alkalmazása nélkül vagy bázis felhasználása nélkül végzett re­akciónál. A felhasznált Bzerves oldószer általában valamely aprotikus oldószer, igy valamely vi­asz - azaz zsíralkoholok vagy polihidroxi-al­­koholok természetes vagy szintetikus észte­reiből előállított bármely elegy, beleértve a glikolokat és szilikonokat - vagy egy 100 “0 forráspontnál inugusubb forrásponté aromás oldószer. Ilyen oldószer például a dimetil­­-formamid, a xilol, a toluol és hasonló oldó­szerek. Előnyös oldószerek a dimetil-forma­mid és a xilol, különösen előnyös oldószer a xilol. A felhasznált bázis Bzerves vagy szer­vetlen bázis lehet. Szerves bázisok például a tercier-aminok, így a dimetil-piperazin, szervetlen bázisok például az alkáli-fém-hidroxidok vagy alkáli­fém-karbonátok, így a kálium- vagy nátrium­­hidroxid, a kálium-vagy nátrium-karbonát és hasonló vegyületek. Előnyös bázisok a szer­vetlen bázisok és különösen előnyös bázis a kálium-karbonát. A bázis mólaránya a (II) képletű N-oxid­­hoz viszonyítva 1:10 - 3:1. Az előnyös bá­­zis/N-oxid mólarány 1:1 - 1:2. Az alkalmazott reakcióhőmérséklet általá­ban 100 °C feletti érték, előnyösen 100 °C és 145 “C közötti érték, különösen előnyösen 110 "C - 130 “C. A reakciótermék tisztítása számos ismert tisztítási módszerrel valósítható meg. Az előnyösen alkalmazott tisztítási eljárás az (1) képletű nyerstermék savas mosásából és desztillác.iójóból áll. Azonban a találmány szerinti eljárással kapott (I) képletű vegyü­let általában elég tiszta ahhoz, hogy azt a következő reakciólépéshez tisztítás nélkül használjuk fel. A találmány szerinti eljárÓB további előnye, hogy az (1) képletű céltermé­ket lényegében a (IV) képletű amin-szennye­­ződéstől mentesen kapjuk, mely szennyeződés a következő reakciólépésben reagálhat, vagy szükségessé teheti a (III) képletű végtermék további tisztitáeát. Számos esetben a talál­mány szerinti eljárás olyan terméket eredmé­nyez, melyben az amin szennyeződés lX-nól kisebb, általában 10%-nál nem magasabb, mig a különböző ismert eljárásokat alkalmazva az amin mennyisége 10X vagy annál magasabb érték. A találmány szerinti eljárást alkalmazva az (I) képletű vegyületet 85%-os kitermelés­sel kapjuk. A találmány szerinti eljárás körülmé­nyei között az optikailag aktív vegyület nem racemizálódik, ezért a (II) képletű kiindulási, optikailag aktív N-oxidokból kapott (1) képle­tű olefin megtartja eredeti optikai konfigurá­cióját. Az alábbi példák a szóban forgó eljárás részletesebb ismertetésére szolgálnak. I. példti 5-r2-(Dimetil-amino-etil)l-2-pirrolidinon előállítása 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom