192977. lajstromszámú szabadalom • Eljárás (1, 2-difenil-etilén-diamin)-platina(II)-komplex-származékok előállítására

13 192977 14 A gyógyszerkészítmények előállításánál ismert és szokásosan használt oldásközvetí­­tök, illetve eniulgeátorok alkalmazhatók. 01- dásközvetitóként, illetve emulgeátorként pél­dául a következők jönnek számításba: poli­­(vinil-pirrolodin), szorbitán-zsirsav-észterek, így pl. a szorbitán-trioleát, lecitin, arabméz­­ga, tragant, polioxietilezett szorbitán-mono­­oleát, polioxietilezett zsírok, polioxietilezett oleotrigliceridek, linolozott oleotrigliceridek, polietilén-oxidnak zsíralkoholokkal, alkil-fe­­nolokkal vagy zsírsavakkal készült konden­zációs termékei vagy az l-metil-3-(2-hidroxi­­-etil)-imidazolidon-(2). A .polioxietilezett* ki­fejezés a fentiekben azt ^jelenti, hogy az em­lített anyagok olyan polioxietilén-láncot tar­talmaznak, amelyeknek polimerizációfoka álta­lában 2 és 40, különösen pedig 10 és 20 kö­zött van. Az ilyen polioxietilezett termékek példá­ul úgy állíthatók elő, hogy hidroxilcsoporto­­kat tartalmazó vegyületet, így például mono­vagy digliceridet, vagy pedig telítetlen ve­­gyületeket, pl. olajsav maradékát tartalmazó vegyületet etilén-oxiddal (például 1 mól gli­­ceridra számítva 40 mól etilén-oxiddal) re­­agáítatunk. Az oleotrigliceridekre példaképpen az olívaolajat, a földimogyoró-olajat, a ricinus­olajat, a szezámolajat, a gyapotmagolajat és a kukoricaolajat említjük meg (lásd még: dr. H.P. Fiedler, .Lexikon der Hilfsstorfe für Pharmazie, Kosmetik und angrezende Gebiete, 1971, 191-195. oldal). A készítményekhez az említetteken túl­menően még konzerválószereket, stabilizáto­­rokat, pufferanyagokat, így pl. kalcium-hid­­rogén-foszfátot, kolloid alumínium-hidroxidot, ízjavitó anyagokat, antioxidánsokat és komp­lexképzőket, pl. etilén-diamino-tetraecetsavat és hasonlókat is adhatunk. A pH-t adott esetben - a hatóanyag-molekula stabilizálása céljából - fiziológiailag elviselhető savval vagy pufferrel kb. 3 és 7. közötti értékre állítjuk be. Általában előnyösen a semlegestől a gyengén savasig (pH=5) terjedő pH-érték­­-tartomány. Antioxidánsként például nátrium-diszul­­fitot, aszkorbinsavat, a galluszsav alkil-ész­­tereit, butil-hidroxi-anizolt, .nordihidroguaja­­retsavat és tokoferolt használunk, vagy a tokoferol valamilyen szinergetikus tulajdon­ságú anyaggal (nehézfémeket komplexképző­déssel megkötni képes anyagokkal, pl. leti­­cinnel, aszkorbonsavval, foszforsavval) alko­tott kombinációja is alkalmazható. A sziner­getikus anyagok hozzáadása jelentős mérték­ben fokozza a tokoferol antioxidáns hatását. Konzerválószerként például a szorbin­­sav, a p-hidroxi-benzoesav észterei, igy pl. a rövidszénlncú alkilészterei, a benzoesav, a nátrium-benzoát, a triklór-izobutil-alkohol, a fenol, a krezol, a benzetónium-klorid és a formalinszármazékok jönnek számításba. A találmány szerinti vegyületekböl a gyógyszerkészítményeket és galénuszi ké­szítményeket a szokásos módon állítjuk elő. így például a hatóanyago(ka)t és a segéd­illetve a hordozóanyagokat keveréssel vagy homogenizálással - például a szokásos keve­rőberendezésekkel - alaposan összekeverjük, ennek során általában 20 és 80 °C, előnyösen 20 és 50 °C közötti hőmérsékleten, legelőnyö­sebben pedig szobahőmérsékleten dolgozunk. Egyebekben utalunk a Sucker, Fuchs, Speiser: Pharmazeutische Technologie, Thieme-Verlag Stuttgart, 1978 című alapvető munkára. A hatóanyagok, illetve a gyógyszerké­szítmények alkalmazhatók a bőrön vagy a nyálkahártyán, vagy pedig bensóleg, például orálisan, enterálisan, pulmonálisan, rektáli­­san, nazálisán, vaginálisan, perlingválisan, intravénásán, intraartériálisan, intrakardiáli­­san, intramuszkulárisan, intraperitoneálisan, intrakután vagy szubkután. A parenterális készítmények elsősorban steril, illetve sterilezett termékek. A gyógyszerkészítmények a találmány szerinti komponensek vagy komponenseknek általában 100-200 mg, előnyösen 150 mg mennyiségét tartalmazzák. Az adagolás illetve felhasználás például tabletták, kapszulák, pirulák, drazsék, kú­pok, kenőcsök, zselék, krémek, púderek, szórható porok, aeroszolok vagy folyadékok alakjában történhet. Folyadékokként például olajos vagy alkoholos, illetve vizes oldatok, valamint szuszpenziók és emulziók alkalmaz­hatók. Előnyös alkalmazási formát képeznek a tabletták, amelyek 100 és 200 mg közötti mennyiségű, illetve az oldatok, amelyek 0,02-0,04% aktív anyagot tartalmaznak. Alkal­mazhatók továbbá például szárazampullák is, amelyek hatóanyagként a találmány szerinti (I) általános képletü vegyületet tartalmazzák; az ilyen szárazampullák tartalmát használat előtt például fiziológiás konyhasó-oldatban vagy fiziológiás konyhasó-oldatnak például dimetil-szulfoxiddal alkotott keverékeiben oldják fel. 1. példa (+)-Diklovo-[ l,2-bisz(4-hidroxi-feniI)-eli­lén-diamin J-platina(II) 830 mg (2 mmól) kálium-tetrakloro-plati­­nát 6 ml vízzel alkotott oldatához 2 mmól (+)­­-l,2-bisz(4-hidroxi-fenil)-etilén-diamin-dihid­­robromid 4 mi vízzel készített oldatát cse­pegtetjük. Az oldatot 0,5 n nátrium-hidroxid oldattal semlegesítjük, ennek során csapadék képződik. A reakcióelegyet fény kizárásával szobahőmérsékleten keverjük és 1-2 órás időközökben semlegesítjük. 9-10 óra múlva leszívatjuk, vízzel klorid-mentesre mossuk és szárítjuk. Az anyalúgot tovább keverjük és 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 G0 65 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom