192977. lajstromszámú szabadalom • Eljárás (1, 2-difenil-etilén-diamin)-platina(II)-komplex-származékok előállítására

U 192977 12 termék kristályos maradékként marad vissza, amit petroléterből átkristályositunk. A kapott termék az l-azido-2-amino-l,2-bisz(4-klór-fe­­nil)~etán. Az olyan (II) általános képletű kiindulá­si anyagok, amelyekben az Rí, Rz, Ra és R4 szubsztituensek közül egy vagy több hidr­­oxicsoportot képvisel, a hidroxicsoporton egy 2-6 szénatomos alkanoilcsoporttal vagy 3-6 szénatomos alkenoilcsoporttal - amelyek adott esetben a megadottak szerint szubsztituálva vannak - acilezhetök. Ezt az acilezést inert oldó- illetve szuszpendálószerben - így di­­oxánban, dimetil-formamidban, benzolban, to­­luolban - végezhetjük, 0 és 200 °C közötti, előnyösen 20 és 150 °C közötti hőmérsékle­ten. Acilezőszerként például a következők jönnek számításba: a megfelelő, 2-6 szénato­mos (adott esetben a megadottak szerint szubsztituált) alifás karbonsavak savhaloge­­nidjei (kloridjai, bromidjai, jodidjai) vagy savanhidridjei. Az acilezés adott esetben va­lamilyen savmegkötöszer - igy alkálifém-kar­bonátok, alkálifém-hidroxidok, alkálifém-alko­­holátok vagy valamely tercier amin, például trietil-amín vagy diizopropil-etil-amin - hoz­záadásával végezhető. Egy további lehetőség a diaza-Cope-át­­rendezésnél keletkező diimineknek, például az N,N’-bisz(4-metoxi-benzilidén)-l,2-bisz(4- -metoxi-fenil)-etilén-dian»inból bór-tribromid­­dal végzett éter-hasítás útján kapott védett l,2-bisz(4-hidroxi-fenil)-etilén-diamin (mind­két aminocsoport védve van a 4-raetoxi-ben­­zilidén-csoport által) acilezése. A benzol-vé­­dócsoportokkal rendelkező l,2-bisz(hidroxi­­-fenil)-etilén-diaminokat úgy acilezhetjük, amint azt az előzőekben leírtuk. Ebben az esetben savmegkötószerként piridin is alkal­mazható, ekkor a piridin egyidejűleg oldó­szerként is szolgálhat, A védócsoportként szolgáló benzaldehid­­származékot ezt követően savas hidrolízis és vízgózdesztilláció útján távolitjuk el.. A találmány szerinti vegyületek gyógy­szerészeti összetételek előállítására alkalma­sak. A gyógyszerészeti összetételek, illetve gyógyszerek egy vagy több, találmány sze­rinti vegyületet vagy ezek más, gyógyszeré­­szetileg hatásos anyaggal alkotott keverékét tartalmazzák. A gyógyszerkészítményeket is­mert módon készítjük, ezek előállításához a szokásos és ismert gyógyszerészeti vivő- és segédanyagok alkalmazhatók. Ilyen jellegű hordozó- és segédanyag­ként például az olyan anyagok jönnek számí­tásba, amelyeket az alábbi szakirodalmi for­rások gyógyszerekhez, kozmetikai készítmé­nyekhez és az ezekkel hatásos szakterülete­ken segédanyagként ajánlanak, illetve felso­rolnak: Uilmanns Encyklopádíe der technis­chen Chemie, 4. kötet (1953), 1-39. oldal; Journal of Pharmaceutical Sciences, 52. kötet (1963), 918. oldal és a következő oldalak; H.v. Czetsch-Lindenwald, llilfsstoffe fúr Pharmazie und angrenzende Gebiete; Pharm. Ind. 2. fü­zet, 1961, 72. oldal és a következő oldalak; Dr. H.P. Fiedler, Lexikon der Hilfsstoffe für Pharmazie, Kosmetik und angrenzende Gebiete, Cantor KG. Aulendorf in Württember 1971. Mindezekre példaképpen a következőket nevezzük meg: zselatin, természetes eredetű cukorféleségek, mint pl. a szacharóz és a laktóz, lecitin, pektinek, keményítőféleségek, mint pl. a ku­­koricakeményitő, alginsav, tilóz, talkum, liko­­pódium, kovasav (pl. kolloid kovasav), cellu­­lózszármazékok (igy pl. a cellulóz-éterek, amelyekben a cellulóz hidroxilcsoportjai rö­­vidszenláncú telitett alifás alkoholokkal és/ /vagy rövidszénlácú telített alifás oxialkoho­­lokkal részlegesen éterezve vannak, mint pl. a metil-oxi-propil-cellulóz), sztearátok, a 12- -22 szénatomot tartalmazó zsírsavak magnézi­um- és kalciumsói (különösen a telített savak sói, mint pl. a sztearátok), emulgeátorok, ola­jok és zsirok, különösen a növényi olajok, mint pl. a földimogyoró-olaj, ricinusolaj, olí­vaolaj, szezámolaj, gyapotmagolaj, kukorica­olaj, búzacsíraolaj, napraforgóolaj, továbbá a tőkehal májából préselt olaj (.csukamájolaj"), valamint a Ci2H2402-Ci6Hk02 képletnek megfelelő telített zsírsavak mono-, di- és tri­­gliceridjei és ezek keverékei, a gyógyszeré­szeti szempontból elviselhető egyenértékű vagy többértékű alkoholok és poliglikolok, így pl. a polietilénglikolok és ezek származé­kai, a 2-22 szénatomot, különösen a 10-18 szénatomot tartalmazó telített vagy telítetlen alifás zsirsavak, 1-20 szénatomos egyértékü alifás alkoholokkal vagy többértékű alkoho­lokkal, mint pl. glikolokkal, glicerinnel, dieti­­lén-glikolokkal, pentaeritrittel, szorbittal, manittal, stb. képezett észterei, melyek adott esetben éterezve is lehetnek, végül a benzil­­-benzoát, dioxolán, glicerin-formái, tetrahid­­rofurfuril-alkohol, 1-12 szénatomos alkoho­lokkal képezett poliglikol-éterek, dimetil­­-acetamid, laktamid, laktátok, etil-karbonátok, szilikonok (különösen a közepes viszkozitású dimetil-polisziloxánok), magnézium-karbonát és a hasonló hordozó- és segédanyagok. További segédanyagokként jönnek szá­mításba azok az anyagok, amelyek elősegítik a szétesést; így például a keresztben térhá­lósított poli(vinil-pirrolidon), a nátrium-karb­­oxi-metil-keményitö, a nátrium-karboxi-metil­­-ceilulóz vagy a mikrokristályos cellulóz. Al­kalmazhatók továbbá ismert burkolóanyagok is, igy például poli(akrilsav-észterek), cellu­­lczéterek és ehhez hasonlók. Oldatok előállításához például a víz, vagy fiziológiai szempontból elviselhető szer­ves oldószerek,így pl. az etanol, az 1,2-pro­­piiénglikol, poliglikolok és ezek származékai, a dimetil-szulfoxid, zsiralkoholok, trigliceri­­dek, a glicerin részleges észterei, parraffi­­nok és ezekhez hasonlók jönnek tekintetbe. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom